A kiegyezés utáni gazdasági fellendülés hatalmas kreatív energiákat szabadított fel Magyarországon, aminek egyik (Budapest arculatának szempontjából pedig) legfontosabb következménye a sajátosan magyaros építészeti nyelv megjelenése volt.
borítókép forrása: Szecessziós Magazin
Lechner Ödön, Kós Károly, Lajta Béla a magyaros szecesszió legnagyobb alakjai, műveiket a legtöbben ismerik, még ha nem is tudják kihez kötni. Kőrössyvel más a helyzet: az egyik legtehetségesebb Lechner-tanítvány épületeibe úgyszintén lépten-nyomon belebotlik az ember, neve viszont annyira mégsem cseng jól, mint a fentebb említett úriembereké. Tarts velünk egy újabb építészettörténeti sétán és fedezd fel velünk az alul értékelt géniusz néhány kiváló alkotását!
Könyves Kálmán körút 40.
Van abban valami irónia, mikor a tanítvány alkotását szebb jelzővel illetik, mint a mesterét: míg Lechner Ödön Iparművészeti múzeuma a „cigány-palota” gúnynevet vívta ki magának, addig Kőrössy 1911-re felhúzott, kései magyar szecessziós épületét a legtöbben ma is Tündérpalotaként ismerik. Az idén tavasszal felújított egykori tisztviselőtelepi iskola napjainkban a Nemzeti Múzeum restaurátorképzésének, a Természettudományi Múzeum növénytárának és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumnak ad helyet. A Népliget fáira néző hatalmas épület anno az ország legmodernebb középiskolája volt, Kőrössy a tervezést megelőző külföldi tanulmányútjáról rengeteg ellesett ötlettel tért vissza, amik aztán 500 fős díszteremben, szaktermekben, sgraffitós díszekben és művészi kiképzésű ereszcsövekben nyilvánultak meg.
Kristóf tér 6.
A belvárosi turistaforgatag vénájának számító Váci utca egyik mellékerében, a szökőkutas Kristóf téren találjuk az egykori Kutnewszky üzlet- és bérházat, Kőrössynek Kiss Gézával közösen tervezett ötemeletes, szintén szecessziós stílusban épült épületét. Az 1912-ben megnyílt áruház háromszögletű oromzata mögött kialakított műtermet először Magyar Ernő fotóművész vette használatba, majd a két világháború között Kmetty János kubista festő és grafikus rendezte itt be stúdióját. Az alsó szinten korábban két népszerű női ruhabolt is helyet foglalt, az egyik a híres Sidy Salon, a másik pedig az első magyar női filmrendező, Tüdős Klára divatszalonja, a Pántlika, melynek termékei még a párizsi és milánói kifutókra is kijutottak. Az épület egykori pompájának utolsó hírnökei a megrendelő, Kutnewszky György szőrmekereskedő foglalkozására utaló domborművek: a dombormű-párok szibériai prémvadászokat ábrázolnak, és végigkövetik a zsákmányszerzés teljes folyamatát.
Váci utca 9.
Egy saroknyi távolságot kell csak megtennünk Kőrössy következő Budapest városszövetén hagyott ujjlenyomatáért: ő felelős ugyanis az évről évre magabiztosan a Váci utca legszebb karácsonyi kirakatát szállító Philanthia Virág és Enteriőr szecessziós portáljáért is. A százéves múltra visszatekintő üzlet nem csak karácsonykor, de az év minden szakában valódi meseország: vásárlási szándék nélkül is érdemes betérni, a bolt nosztalgikus atmoszférája garantáltan levesz majd a lábadról.
Régiposta utca 12.
A belvárosi Kőrössy-triumvirátus harmadik tagja a Régiposta és a Váci utcák sarkán terpeszkedő Balla-bérház. 1783-ban ezen a helyen nyitott meg Pest-Buda első modern kávéháza, a Magyar Korona. A hatalmas szenzációt keltő kávézó tulajdonosa az a Tuschl Sebestyén volt, aki a mai Szent István Bazilika helyén álló egykori Heccszínházat is vezette, ahol állatviadalokon kívül mást nem is rendeztek. 1866-ban a kétemeletes házra új tulajdonosa, egy görög származású lisztkereskedő egy harmadikat építtetett, majd jött Balla Henrik téglagyáros, aki miután megvette a bérházat, 1913-ra fel is újíttatta azt, a Kőrössy-Kiss páros segítségével. A negyedik emelettel megtoldott, immáron szecessziós pompába öltöztetett épület sarkára ekkor került fel a magyar korona gipszmása, finom utalásként az egykoron itt működő kávéházra.
Munkácsy Mihály utca 26.
A Bárczy István budapesti polgármester által kezdeményezett századfordulós iskolaépítési hajrában a főváros több, építészeti szempontból is kitűnő intézménnyel gyarapodott: az akkoriban alapított 36 iskola közé tartozik a kőbányai Szent László Gimnázium (tervezője Lechner Ödön), a Vas utcai Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnázium (Lajta Béla egyik legszebb alkotása), és a Kőrössy által tervezett Kölcsey Ferenc Gimnázium is. A lechneri hatásokat mutató, kétemeletes épület egy nyitott udvart ölel körbe: a szecesszió inkább csak a népi motívumokból építkező díszítőelemek szintjén jelentkezik, tömegében és formájában sokkal konzervatívabb tradíciókat követ, legfőbb rendezőelvként a szimmetriát megvalósítva. A tanári igényekhez igazodóan Kőrössy tágas és világos belső tereket alakított ki, amik üdvös hatását aztán oktatói részről olyan emberek élvezhették, mint Babits Mihály, tanulói részről pedig olyanok, mint Mácsai Pál, Vitray Tamás, vagy éppen az olimpiai bronzérmes Kapás Boglárka! Az iskola életének egyik fénypontja volt Francois Mitterand 1990 januári látogatása, amikor a francia elnök nem csak az iskola Európa-szerte híres két tannyelvű képzésének tanáraival, de a diákokkal is kedvesen elbeszélgetett.
Aulich utca 3.
A Szabadság tér szomszédságában található Walkó-ház az ország egyik legkorábbi szecessziós bérháza: az 1901-ben elkészült négyemeletes épület inkább mutatja a német Jugendstil, mintsem a Lechner Ödön által megalkotott magyaros szecesszió stílusjegyeit. A halvány homokszínű ház Walkó Lajos bankigazgató és családja számára épült, újkorában minden emeleten egy-egy nyolc szobás lakással, gyönyörű (a II. világháború során elpusztult) tető felépítménnyel. Néhány évvel ezelőtti felújítása során visszakerültek a homlokzatra a mindenfelé hajladozó növényi-organikus vakolatdíszek, felfrissült a belső tér, valamint végre a zárt erkélyek feletti, színes csempéből kirakott nőalakos csendélet is teljes pompájában ragyoghat.
