Budapest a férfiak városa – legalábbis az utcatáblák szerint. Deák Ferenc tér, Szent István körút, Kossuth tér, Attila út, Kodály körönd, Józsefváros. Pedig a magyar történelem tele van híres nőkkel: szent életű szüzekkel, hercegnőkkel, harcias amazonokkal, ég-adta-tehetségű színésznőkkel. Nőnap felé közeledve, bebizonyítjuk, hogy Budapest a nők városa! Összegyűjtöttük a magyar történelem nagyasszonyairól elnevezett utcákat és tereket, sőt, az ezek környékén található legjobb bárokat és éttermeket is felkutattuk.
Anna utca
A Várnegyedben található Anna utca nem mindig viselte az Anna nevet. 1484-ben még Tej utcának hívták, kétszáz évvel később, Buda 1686-os visszavételét követően azonban már a Dama Gasse (Hölgy utca) nevet viselte: női utca volt már ez tehát akkor is, a néhány fokkal férfiasabb Balta köz tőszomszédságában. Az Anna utcanévtábla 1879-ben került ki a klasszicista, barokk és gótikus elemeket magukba olvasztó házak falára. Nagy valószínűséggel III. Béla Árpád-házi királyunk első feleségéről, Chatillon Anna antiochiai hercegnőről lett elnevezve – ma mindkettejük sírja a közeli Mátyás-templomban található.
Szilágyi Erzsébet fasor
A második kerületi, szép villákkal és terebélyes fákkal szegélyezett Szilágyi Erzsébet fasor névadója igazi magyar amazon volt. Hunyadi János özvegye megeskette V. László királyt, hogy két fiának, Lászlónak és Mátyásnak nem fog baja esni a merénylet miatt, amit a Hunyadiakat szívből gyűlölő Cillei Ulrik ellen követtek el Hunyadi László barátai. A király nem nagyon erőlködött ígérete megtartásán, Hunyadi Lászlót szinte rögtön kivégezte. Erre Szilágyi Erzsébet nem gyászolással és siratással válaszolt, hanem bosszúval: testvérével, Szilágyi Mihállyal együtt, aki Erdély kormányzója volt, polgárháborús állapotokat idéztek elő az országban, a királyhoz hű besztercei és szebeni szászokra támadtak, Besztercét fel is gyújtották. V. László már egyezkedni szeretett volna a harcias anyukával, de a sors közbeszólt: 1457-ben, 17 évesen, három napos rosszullét után Prágában meghalt a király. Erzsébet ezután elszórt a Hunyadi-ház hatalmas vagyonából még pár tízezer aranyat, hogy fiát, Mátyást a trónon láthassa: következő év januárjában célját el is érte.
Élete hátralevő részében többnyire Óbudán tartózkodott, halála évét nem tudjuk biztosra, csak hogy Tatán, a ferences kolostor ispotályában hunyhatott el 1483 tájékán.
A közeli Alessiot mindenkinek ajánljuk, aki az olasz konyha szerelmese. Legyen szó családi vacsoráról, üzleti ebédről vagy romantikus randevúról, az Alessio mindhez tökéletes helyszínül szolgál, jobb olasz éttermet pedig nem csak Budán, de valószínűleg Pesten sem találunk.
Margit körút
Margitsziget, Margit-híd, Margit körút, Margit utca. Mind egy pár száz méter átmérőjű körön belül helyezkedik el, és mindnek ugyanaz a névadója: Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla, második honalapító királyunk és Laszkarisz Mária bizánci császárnő leánya, egy másik magyar szent, Árpád-házi Erzsébet unokahúga (elég szép kis család, nem?). Margit a tatárjárás közepette született Dalmáciában, a királyi párnak védelmet nyújtó Klissza várában: szülei azon nyomban felajánlották Margitot Istennek Magyarország megmentéséért. Három éves korában domonkos rendi apácákhoz került, majd az apja által épített zárdába a Nyulak-szigetén: itt tett 13 éves fogadalmat. Később több kérője is volt, köztük egy a lengyel és egy a cseh királytól is, de Margit elutasította mindet, életét pedig a kemény munkának, a nélkülözésnek és az imádságnak szentelte. A legenda szerint jövendőmondó képességgel is rendelkezett, valamint 27 éves korában bekövetkezett halála után teste három hétig nem indult oszlásnak, közben pedig rózsaillatot árasztott (Szent Margit jelképe egyébként a liliom). Margitot halála után 6 évvel, 1276-ban boldoggá avatták, viszont csak 1943-ban kapta meg a szent előtagot.
Ha Margit utca akkor Bookta vagy Margitutcakilenc! Evés-ivásra kiválóan alkalmas helyek, előbbi egy könyvesbolt hangulatát házasítja a kocsmáékkal, utóbbi pedig egy darabka vidék a betondzsungelben, kézműves termékekkel, rendszeres közösségi sütés-főzéssel, finomabbnál finomabb sörökkel.
Mária utca
A nyolcadik kerületi Mária utcába az elmúlt években egyre nagyobb számban beköltöző egyetemisták és külföldiek keményen tapossák a dzsentrifikáció malmát, amin tovább könnyített a díszkövezés meg a térfigyelő kamerák. Régen viszont itt maximum a vízmalmot hajthatták volna: a Mária utca vonalában futott ugyanis a Rákos-árok, amelyet csak az 1838-as nagy pesti árvíz után töltöttek fel. Ezután kezdődtek meg a nagyszabású építkezések, melyeknek még egészen korai emlékei is a mai napig állnak: például a Mária utca 10. szám alatt álló kétemeletes, romantikus lakóház, amelyet 1855-ben húztak fel. A Mária utca és a Lőrinc pap tér sarkán találjuk a magyarországi jezsuiták központi templomaként funkcionáló Jézus Szíve Templomot, a 39. szám alatt pedig az ipari szecessziós stílusban épült, 1908-ban felhúzott Szemészeti Klinika épületét.
A környék nem bővelkedik a hipsztercsalogató vagy üzletember-fészek helyekben, de azért a Kamra Klub elég nagy népszerűségnek örvend egyetemista körökben: a kamrabummuknak mi is hű rajongói vagyunk!
Veres Pálné utca
Veres Pálné (született: Beniczky Hermin) egy elég gyötrelmes gyermekkor után került Pestre, ahol szembesülnie kellett azzal, hogy köze sincs a magyar irodalomhoz, pedig olvasott nőnek gondolta magát. Gyorsan belevetette magát a magyar irodalom mellett a magyar közéletbe is, a kor több fontos személyiségével megismerkedett: későbbi férje, Veres Pál Nógrád megyei főjegyző volt, 1839-ben házasodtak. A házaspárnak egy lánya született, akinek a taníttatására Veres Pálné nagyon odafigyelt – olyannyira, hogy maga is részt vett a tanórákon, hogy bepótolhassa elmaradását. Ekkor tűnt fel neki a magyar közoktatás nagy hiányossága, hogy a lányoknak egyszerűen nincsenek az országban olyan intézmények fenntartva, ahol azonos műveltségi szintet érhetnének el, mint a fiúk. 1869-ben Deák Ferenc támogatásával, Eötvös József közoktatásügyi miniszter ellenzésével vette kezdetét egy Múzeum körúti lakásban a 14 fős lányosztály tanítása. A következő évfolyamnak már 37 növendéke volt, csakhamar pedig egész Európában híre ment a női tanodának. Veres Pálné egyetlen unokájának halála után Józsi emlékére az asszony alapítványt hozott létre, hogy saját iskolaépületet hozzon létre: az 1882-ben felhúzott épület azóta is ott áll, a Veres Pálnéról elnevezett utcában.
Az utcában találjuk egyébként Ady és Csinszka lakását is, amiben ma Ady-emlékszoba működik, egy szerb ortodox templomot, a Tökölyanumot, ami eredetileg szerb hallgatók nevelőintézete volt, és a pesti városfal egy részletét is (a Bástya utcai foghíjteleknél nézelődjünk).
Krisztina körút
A krisztinavárosi Krisztina körút Mária Terézia királynő lányának, Mária Krisztinának a nevét viseli: a helyiek így hálálták meg a főhercegnőnek, hogy 1769-ben elérte anyjánál a területre szóló tiltás feloldását, miszerint hadászati okokból kifolyólag tilos állandó épületeket felhúzni a Várhegy alatti városrész területén. A hajdani külváros a 18. század végétől gyors fejlődés talajává vált: megépült a Krisztina téri iskola, a Krisztinavárosi plébániatemplom, a Horváth kert (benne a Budai Színkör), az Alagúttal kiépült a városrész pesti kapcsolat is, a Csaba utca és a Krisztina körút találkozásánál pedig 1933-ra felépült a modern magyar építészet egyik kiemelkedő alkotása, a Városmajori Jézus szíve templom.
A Déryné a Krisztina körút és talán Buda leghíresebb étterme is egyben. Az August család 1914-ben nyitotta Budapest egyik leghíresebb bisztróját, mely aztán 1951-től működött Dérynéként, vagyis ha betérünk – persze szigorúan asztalfoglalás után – igazi történelmet szívhatunk magunkba. Az étlap egyszerű magyar klasszikusokat gyárt, erős a borlap, a design pedig verhetetlen. A konyha minőségét remekül írja le, hogy a tavalyi Michelin Guide-ban Bib Gourmand fokozatot kapott. Reggelire a saját pékség termékeit élvezhetjük, délutántól pedig kellemes élő zene vár minket.
Varsányi Irén utca
A Wollner Malvin néven Győrben született színésznő az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián kezdte el kitanulni a színészet mesterségét, de két év után abbahagyta, mikor az újonnan megnyílt Vígszínházba szerződtette Ditrói Mór igazgató. Varsányi Irén több magyar némafilmben is szerepelt, de igazán nagy karriert színpadi színésznőként futott be: haláláig tagja volt a Vígszínház társulatának, meghatározó színésze volt a kornak: kezdetben vígjátékokban tündökölt, a francia bohózatokat azonban tehetsége kiforrásával Csehov női karaktereire cserélte.
Száz évvel ezelőtt bizonyára nem sejtette, hogy majd utcát neveznek el róla a második kerületben, azt viszont biztosra vesszük, hogy álmában sem gondolta volna, hogy majd ebben az utcában lesz megtalálható a város egyik legjobb hamburgerese! Pedig szerintünk a Finomító Kantint ő is imádta volna. Nagy kedvenc még a környéken a Mókaként is ismert Módszertani Kabinet, ahova nem csak egy isteni fekete levesre érdemes beugrani, de szendvicseik és kézműves söreik is megérnek egy misét. Ha meg biciklivel vagyunk, akkor kérjük a biciklimenüt: a kávé és croissant mellé ugyanis lánczsírozás és kerékfelfújás is jár!