Ma, április 22-én ünnepeljük a Föld napját. Az eseménysorozatot 1970-ben rendezték meg először az Egyesült Államokban, 1990-ben pedig már 141 ország (köztük a miénk is) vett részt a világraszóló kezdeményezésben. Most már 175 országban rendeznek olyan eseményeket, melyek a Föld természeti környezetének megóvására hívják fel a figyelmet, mi pedig egy kis válogatással szeretnénk kivenni a részünket a nemes vállalásból. Nem is csépeljük tovább a szót, következzenek Budapest legzöldebb irodaházai!
Akadémia Park – Officum Irodaház
A második kerületi Hűvösvölgy a városrészt körülvevő zöld rengetegekkel szinte sikított azért, hogy végre odatelepüljön egy ökoirodaház, 2011-ben pedig fel is épült a volt Hűvösvölgyi Laktanya közel 13 hektáros területén. Az 1896-ban átadott egykori hadapródiskola épületeit gyönyörűen felújították, figyelembe véve az építészeti-környezeti adottságokat (bár egy ormótlan üvegfalat azért csak sikerült a külső homlokzatra applikálni), környezettudatos épületgépészeti megoldásokkal dolgozva- nem is csoda, hogy az A+ kategóriájú irodaház 2011-ben megkapta az International Property Awards „Európa legjobb belsőépítészeti megoldása” díját. Az ősparkos környezetben álló Officum emellett kiérdemelte az egyik legismertebb zöldépület-minősítő rendszer, a BREEAM „kitűnő” fokozatát is, amivel Magyarországon akkoriban egyedülálló eredményt ért el: a nagy ablakfelületek és az átlagosan 3,4 méteres belmagasság természetes megvilágítású irodatereket jelent, a hűtőgerendás hűtés és a beépített hővisszanyerő rendszer pedig még többet tesznek azért, hogy bolygónk továbbra is zöld maradjon.
Skanska Green House Irodaház
A Skanska 13. kerületi irodaháza nem a BREEAM, hanem a másik legismertebb zöldépületes minősítő-rendszer, a LEED elismerését érdemelte ki, amihez azért járt egy Platina minősítés is. A 2012-ben átadott nyolcemeletes irodaház belsejében az angyalföldi betondzsungel oázisaként bújik meg egy kedves belső kert, amely a szomszédos óvoda udvara felé nyitott, és ami túllép a szimpla díszkert szerepén, és valódi közösségi térként intenzív használatra csábítja a kávészünetre leugró dolgozókat. A tetőszinten egy körpanorámás penthouse iroda került kialakításra, a látható tetőfelületeknek pedig mindegyike zöldtetővel fedett. Az irodák egész nap természetes fényben fürdenek, köszönhetően a sok ablakfelületnek és az automatikus külső árnyokoló-rendszernek. Az épület minimális energiafelhasználását a maximális energia visszanyeréssel működő épületgépészeti rendszerek és a talajhőt hasznosító hűtővezeték-hálózat teszik lehetségessé, amit egy teljes körű monitoring rendszer felügyel.
Dorottya Udvar
A kelenföldi Dorottya Udvar iskolapéldája annak, hogyan kell értő módon, hagyománytisztelő szellemben, minden ízében 21. századi irodaházat csinálni egy századeleji ipari épületből. Az 1911-ben átadott komplexum eredetileg az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének egyenruhagyára volt, később az ország legnagyobb cipőgyáraként üzemelt, majd újra visszatért a textiliparba, hogy aztán az irodaházzá alakítást megelőző jó néhány évben funkció nélkül pusztuljon (azért az élet folyt tovább a falak között: több zenekar is itt alakította ki próbatermét, valamint egy rossz hírű diszkó is működött a volt gyárépületben). 2002-ben A kategóriás irodaházzá alakították át az ipari szecessziós épületet: megőrizték annak lényegi szerkezetét és homlokzatát, megtartották a nagy belmagasságot és a hatalmas ablakokat, csendes belsőkertet kapott és prioritásként kezelték a fenntarthatóság elvét (az építkezés során is már meglévő építőanyagokat használtak fel), így pedig egy olyan irodaépülettel gazdagodott a város, ami tökéletes arányban ötvözi a „retrót” és a hight-tech-et, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 2014-ben megkapta a BREEAM „kitűnő” minősítését.
Vision Towers
A Vision Towers épületegyüttese a Váci úti irodakorridoron található, a Finta Sándor tervei alapján 1971-ben felhúzott Volga szálló, kora emblematikus épülete helyén. A legyezőszerű, háromszög alapú, három szárnyból álló irodaház dinamikusan illeszkedik környezetéhez (a szárnyak egyszerre mutatnak a Dózsa György út, a Váci út és a Dráva utca irányába), a földszinti V-támaszaival és fehér-fekete színvilágával pedig leginkább Oscar Niemayer, a modern építészet egyik legnagyobb hatású alakjának épületeit juttatja eszünkbe. A tetőkert, a zöld építészeti megoldások, a terek ergonomikus belső elrendezése, a sok természetes fényt biztosító ablakfelületek, a biciklisek számára kialakított tárolók és zuhanyzós öltöző, intelligens épületvezérlési rendszer, és az épület előtt helyet kapó zöldövezet egy „kitűnő” BREEAM minősítést hoztak a Vision Towers-nek.
Telenor Ház
A Telenor Ház a listánk kakukktojása – na nem azért, mert zöld helyett mondjuk kék vagy fehér ház lenne, hanem mert Budapesttől néhány kilométerre, Törökbálinton található. Cserébe viszont rögtön az ország egyik legmodernebb öko-vállalati központja! A 2009-ben átadott irodaház hűtési-fűtési rendszerét például geotermikus hőszivattyúk működtetik, a különböző épületfunkciókat egy számítógépes, intelligens központi rendszer irányítja (ha például az egyik helységben nem tartózkodik senki, akkor ott mind a fűtés, mind a világítás és a klíma is lekapcsol), a dolgozók melegvíz-igényét pedig 168 négyzetméternyi napkollektor szolgálja ki, de a rendelkezésre álló terület kihasználásánál is a környezettudatosság vezérelte Zoboki Gábor Ybl-díjas építészt: a nyolc hektáros völgynek csupán 7,5%-át foglalja el a kívülről kissé ridegnek ható komplexum, a területnek pedig az előírt minimális 40% helyett 69%-a maradt zöldterület.
