1873. január elsején egyesült Buda, Pest és Óbuda, így megszületett Magyarország mai fővárosa, Budapest, mely a környező években hihetetlen fejlődésen ment keresztül. Tíz érdekesség a századforduló korából, a világ egyik legszebb fővárosával kapcsolatban.
1. Budapest, az amerikai modernizáció európai sikertörténete
Budapest fejlődése az 1870-es évektől kezdve egész Európát megdöbbentette. Az akkori változásokban az amerikai modernizációs sikertörténet európai modelljét látták, hiszen a város egyszerre ért el újabb és újabb mérföldköveket gazdaságilag, iparilag, infrastruktúrailag és persze kultúrailag is. Budapest az időszakban Európa egyik legfontosabb városának számított.
A Dunát még csak egy híd szelte át, a Margitsziget pedig több szigetből állt
2. A mi Csikágónk
Az amerikai minta a köznyelvben is felbukkant. A folyamatosan növekvő népességnek – ekkoriban leginkább németek, svábok és zsidók érkeztek, óriási lehetőséget látva fővárosunkban – gyors tempóban kellett élőhelyet biztosítani. Többek között ennek eredményeként épült gangos bérházak sora a VII. kerületben. Mivel a házakat pontos geometriai formák szerint húzták fel, sokaknak az amerikai Chicago jutott róla eszükbe, melyet bár „sikágónak” kellett volna ejteni, a magyar köznyelv akkor Csikágónak keresztelte el.
Csikágó alaprajza
3. Párizs Közép-Európában
Bár a fejlődés tempója Amerika-szintű volt, a város vezetősége sokkal inkább Franciaországot látta követendő példának. Ennek legjobb nyoma az 1871-es pályázat a nagyszabású várostervezésre, mely a követendő példának a párizsi sugaras-gyűrűs mintát követte. Ebben az évben kezdték el a Sugárút (ma Andrássy út) kiépítését, mely 1885-re fejeződött be, egy évvel az Operaház felavatása után, mely szintén a város egyik legfontosabb dísze lett. 1872-ben kezdték el a Nagykörút építését – itt még a kilencvenes években is folytak építkezések.
Az Andrássy út, még fiatal korában
4. Az alternatív Diadalív
Francia hatás megfigyelhető a Hősök terén is. A tér felépítéséről még 1895-ben döntöttek, ám az építkezések csak 1905-ben fejeződtek be, igaz, a szobrok hosszú évtizedeken cserélődtek a politika és a különböző történelmi látásmódok miatt. A Hősök tere eredetileg egy, a Párizsban látható Diadalívhez hasonló óriási épületet akartak húzni, ám rájöttek, hogy erre nem lenne elég hely – így a tervezők a Diadalív formáját inkább elfektették. A tér 2002-ben lett a világörökség része, az Andrássy úttal egyetemben. Az egyesüléskor még Ybl meghökkentő kútja, a Gloriette állt a mai Hősök tere helyén.
Gloriette, a Hősök tere elődje
5. Két év alatt egy metró. De az első?
Ha az infrastruktúra fejlődését nézzük, a legjelentősebb mindenképpen az M1-es metróvonal megépítése lehet, amit 1870-ben hagyott jóvá az akkoriban alakult Közmunkatanács – tagjai már a Sugárút terveit nézve rádöbbentek a lehetőség nagyságára, az építkezések viszont csak 1894-ben kezdődtek el. A terveket a Simenes és Halske cég készítette el, ám a projektet azzal a feltétellel kapták meg, ha 1896-ban (vagyis kevesebb mint két év alatt) a földalattit már át is adhatják az utazóközönségnek. A 3,7 kilométeres szakasz akkori 11 megállójával 1896. május 2-ra már kétpercenként járt és volt, hogy egy nap több mint 34 ezer ember utazott rajta. Sokan Európa első földalattijának tartják, ám erről szó sincs – csupán a kontinens első földalattija, hiszen az első hasonló kérges földalatti vasút Angliában került átadásra, még 1860-ban.
Korabeli rajz első metrónkról, mely máig nem vesztett bájából
6. Megszületik a 4-6-os elődje
Másik hasonlóan fontos fejlesztés volt a villamosforgalom bevezetése. Ennek elődje volt az 1866-os lóvasút, ami a Váci úton haladt, a Kálvin tér (akkor még Széna tér) és az Újpest-Városkapu között. Bár később rengeteg sín jelent meg a lóvasutak számára, az első villamos építkezés mégsem ezekre alapozott. A Siemens & Halske cég a Nagykörúton fektette le az első síneket a Nyugati Pályaudvar és a Király utca között, mely november 28-án debütált az utazóközönség előtt. A próbaüzem után pedig csodás dolog történt a várossal – megalakult a BVV, a BKV egyik elődje.
Az első villamosok a Nyugati előtt
7. Mikor is lett Budapest Budapest?
Más érdekes tévedés is él a köztudatban a korszakból. Méghozzá pont az, hogy Budapest november 17-én lett Budapest, holott erről szó sincs. A három városrész összevonását 1872-ben mondta ki a XXXVI. törvénycikkely 1873-as végrehajtással, mely már az év január elsején érvénybe is lépett. Már szeptemberben megtartották az önkormányzati választásokat, az főpolgármestert és polgármestert pedig októberben nevezték ki. A mai dátumon az egyesített városi tanácsot ünnepeljük, mely ekkor vette át az elődvárosok tanácsától az ügyek intézését.
Budapest iparilag rengeteget köszönhetett a Dunának
8. A Német Színház
Mint már írtuk Budapest a betelepülők fontos és kedvelt célpontja volt. Ekkoriban sok család egy generáció alatt váltott anyanyelvet, ám az átálláshoz még így is idő kellett – ennek köszönhetően Budapest egyik dísze volt a Német Színház, az Erzsébet tér kellős közepén. Az épület 1852-ben nyílt meg a Pesti Német Színház utódjaként. A város egyesítését nem élhette meg, utolsó előadását 1870. április 9-re datálják, majd júniusban le is rombolták. Ha megnézzük a fotót róla, ez akár még könnyeket is csalhat szemünkbe – hiszen valljuk be, ez az épület máig városunk egyik legszebb dísze lenne.
A Német Színház
9. A Duna gyöngyei
A város egyik ütőereként természetesen a Duna sem kerülhette el a változásokat, ezt pedig legjobban a korszak hídjainak sokasága rejti – Így például a Margit híd, mely 1872 és 1875 között épült fel, a Ferenc József híd, melynek munkálatai 1894-től 1896-ig tartottak, illetve az Erzsébet híd, melynek alapkövét 1897-ben tették le, majd 1903-ra építették meg.
A korabeli Margit híd, még szerényebben…
10. Te csodás!
A tizedik érdekes pont pedig minket is érint. Budapest olyannyira ikonikus, hogy külön sorozatunk van legszebb, legcsodásabb és leggyönyörűbb épületeiről. A Te csodás című rovatunk cikkeit ITT nézheted meg!
Boldog 140. születésnapot Budapest!