Új hungarikumokat jelentett be a Hungarikum Bizottság elnöke, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Sok meglepetés nincsen, de azért jó tudni, hogy miről is vagyunk hivatalosan híresek.
A Pick-szalámi, a Zsolnay-porcelán és kerámia, a 100 tagú cigányzenekar, a Gundel-örökség és gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka is beállt a hungarikumok sorába, melyek száma ezzel 34-re nőtt. A törvény szerint a hungarikumok olyan értékes teljesítményei a magyarságnak, amelyet a határokon kívül is ismernek és elismernek, ezáltal pedig megkülönböztetett figyelmet érdemelnek.
Pick szalámi
Hányszor is indultunk az iskolában olyan anyu készítette szendvicsekkel, amikben Pick szalámi volt? Megszámlálhatatlanul sokszor, ugye? A Pick Szeged Zrt-t Pick Márk alapította 1869-ben – a városban mindig jelentős volt a húsipar, majd később a paprikatermelés is, így nem csoda hogy szalámibirodalom helyszíne lett. A cég sikere a második világháború utáni államosítás után is folytatódott, a rendszerváltáskor részvénytársasággá alakult. Leginkább téliszalámija ismert, mely 2007 óta már védett eredetű élelmiszernek számított Európában.
Zsolnay-porcelán és kerámia
A pécsi Zsolnay porcelángyár termékei régóta a turisták kedvenc portékáinak számítanak, nincs olyan bőrönd Ferihegyen, melyben ne lenne valami szépség a gyártól, aminek termékei – dísztárgyai és porcelánkészletei – több világkiállításon is sorra nyerték el a díjakat. Nevét Pécsen városrész is viseli – a Zsolnay Kulturális Negyed 2010-ben alakult, mikor mediterrán városunk Európa kulturális fővárosa címet birtokolta. A céget 1852-ben alapították.
Gundel-örökség
Az örökség szorosan összeköthető Budapest talán legismertebb éttermével, a Gundel-étteremmel, melyet 1894-ben nyitott meg Wampetics Ferenc és csak 1910-ben vette át irányítását Gundel Károly. Az étterem hamar nemzetközi sikereket könyvelhetett el, 1949-ben államosították, az 1991-es privatizáció során pedig külföldi kezekbe került. Az alapos felújítás után jelenleg is a főváros egyik legelegánsabb éttermének számít, kínálatában a magyar ételek mellett kiemelkedőek a francia gasztronómiai fogások is. Legismertebb saját receptje természetesen a Gundel-palacsinta.
Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka
Kétségbevonhatatlan, hogy Széchenyi nélkül ma Magyarország ma teljesen más képet festene, így nem is csoda, hogy világszerte az egyik legnagyobb politikusként ismerik el grófot, akinek szellemi hagyatéka is örök nyomott hagyott a nemzet életében. Első fontos röpirata az 1828-as Lovakrul volt, melyben a lótenyésztés nemzetgazdasági fontosságát fejtegette, 1830-ban pedig kiadta a Hitelt, aminek reformtervei nem csak lázba hozták az országot de elindítottak egy új, modern gazdasági érát is. Az ország problémáit és megoldásait még részletesebben fejtette ki a Világban 1831-ben, melyet Dessewffy József gróf kritikája után írt – ebben magyarázta el például, miért is olyan fontos Pest és Buda egyesítése. A színművészet ügyét A magyar játékszinrülben karolta fel 1832-ben.
A 100 tagú cigányzenekar
A már több mint 1000 hazai fellépést maga mögött tudó 100 tagú cigányzenekarral kapcsolatban egy orbitális tévedés kering a köztudatban – nem 100-an vannak, hanem 140-en, alakulásukkor pedig – 1985-ben – 138 tagot számlált az egyesület. Zenészei főleg cigány származású muzsikusok, repertoárjukban viszont nem csak magyar- és cigánymuzsikák szerepelnek, hanem a nagy klasszikusok is. A világ legnagyobb városaiban már óriási sikereket arattak, az 1998-as Lisszaboni Világkiállításon a legfőbb attrakcióként mutatták be őket, tavaly pedig az egész világot döbbentették meg azzal, hogy a shanghaji közönség hosszú percekig állva tapsol előadásuk után – mely az ő kultúrájukban igencsak ritkának számít.
Ezek mellett a Magyar Értéktárba kerül a magyar akác, a magyar akácméz, az Ajka-kristály, a höveji csipke, a tárogató, valamint a Nagycenk és Kiscenk közötti Széchényi-hársfasor.