Nagybetűs Nő, Nagybetűs Férfi, Nagybetűs Élmény. Miután készítettünk interjút mindkét szereplővel és a rendezővel is, azt hittük fel leszünk készülve a Bagoly és Cica varázsára. Tévedtünk.
És a lehető legkellemesebb módon. Az Orlai Produkciós Iroda ismét egy olyan darabot állított a Belvárosi Színház színpadjára, ami olyan színészek miatt lehet ismerős, mint Barbara Streisand, vagyis ismét sikerült magasra tenni a lécet – majd meg is ugorni azt. Aki ugyanis úgy tud kimenni a Bagoly és Cicáról, hogy legalább egyszer nem nevette el magát hangosan, annak jégből van a szíve.
Energiabomba
Leginkább ezzel a szóval lehetne leírni a vígjátékot, mely már az első másodperctől kétszáz kilométeres sebességgel hasít és másfél órán keresztül eszébe sincs leállni. Doris, a megesett, félig őrült színésznő, aki még prostitúcióra is kényszerül – ám ezt a vonalat is képes volt Pelsőczy Réka rendező úgy mozgatni, hogy egy másodpercig se legyen belőle dráma – önkéntesen beköltözik Félixhez, a jóképű, félénk, törvénytisztelő – és mondjuk ki, pocsék – íróhoz, aki éppen annyira illik a nőhöz, mint amennyire a nő hozzá. Semennyire.
Ők ketten a jing és a jang, a fekete és a fehér, a Bagoly és a Cica. Az egyik csendben üldögélne, a másik a plafonon mászna, az egyiknek tökéletes a könyvesbolti eladói állás, a másik pedig teljes természetességgel viseli, hogy a lehető legfrucsább szexuális játékokért kap alkalmanként ötven dollárt. Az elejétől tudjuk, hogy szerelem lesz a vége. De mindvégig képtelenek vagyunk elképzelni, hogyan.
Páratlan páros
A Bagoly és Cica az a darab, ahol sorsdöntő, hogy kik játsszák a főszerepet, hiszen a folyamatosan pörgő párbeszédekben vérbeli karakterek vívnak vérbe menő csatát, végighullámvasutazva minden létező emberi érzésen. A szereposztás tökéletes. Szabó Kimmel Tamás játszi könnyedséggel veszi fel Félix szégyenlős jelmezét, hogy aztán azt percről percre szép lassan levéve magáról, ruhadarabról ruhadarabra változzon át a nagybetűs Férfivá a nagybetűs Nő mellett. Mindezt olyan bravúrral, hogy az előadás végén szinte olyan mintha hipnózisból ébredve döbbennék rá, hogy miből lett a cserebogár, mivé lett a kisfiús író.
A nagybetűs Nőt, aki mégis csak egy fruska, Jordán Adél a kisujjából rántja ki, a darabban ráadásul testével is folyamatosan játszik, hangjátékával garantálva, hogy ezer és ezer nőtípus jusson eszünkbe, akikből egységen áll össze a néha doromboló, néha pedig félően bújó Cica. Egyszerre alakítja minden férfi álmát és rémálmát, minden nő legjobb barátnőjét és esküdt ellenségét. Mindezt minden másodpercben egyszerre.
Pelsőczy Rékának volt félelme, hogy a pár vitáira épülő darab egy idő után unalmas lesz, de szerencsére ez nem igazán következik be – vagy csak nagyon ritkán, nagyon rövid időre. A kisebb fantáziadús megszakítások, mint Kimmel Elvis-előadása, vagy a Jordán által életre keltett erotikus szappanreklám pont ott dobják fel a darabot, ahol kell, bár néha így is felsóhajtunk egy-egy jelent végén, hogy hova tovább még. Ez persze lehet, hogy nem a rendezés, nem a színészek és nem is a darab hibája. Hiszen mindannyian voltunk már cicák és baglyok. Sose volt könnyű. És akkor is minden csavarnál sóhajtanunk kellett.
Interjúnkat Jordán Adéllal és Pelsőczy Rékával ITT olvashatod el!
Szabó Kimmel Tamással készült interjúnkat ITT olvashatod el!
Bagoly és Cica
Belvárosi Színház
1075 Budapest, Károly körút 3/A
Tel.: +36 1 266 7130
Budapesti premier: Július 2. 20:00
További információk ITT!
