Az Oscar-díj és a Walt Disney között szoros kapcsolat van, már egészen 1937-től kezdve. Bár való igaz, hogy a Disney-filmekről leginkább éneklő hercegnők juthatnak eszünkbe és végeláthatatlan, kissé gejl balladák, mégsem mehetünk el a tény mellett, hogy a legendás filmstúdió alkotásai olyan örökséget hagytak a kultúrára, ami kitörölhetetlen. Ezt pedig az Akadémia is megannyi alkalommal jutalmazta.
Ahogy minden cég vagy vállalat, Walt Disneyék sem voltak örökké a toppon, ezt filmjeik minősége, sikere és persze az értük járó díjak és jelölések is mindig jól mutatták. A Hófehérke és a hét törpével új korszak kezdődött meg a filmtörténelemben 1937-ben, az alkotásért Walt Disney életműdíjat kapott, a film betétdala pedig egy jelölést.
Itt kezdődött minden. A filmvállalat ezek után sorrá szülte az emlékezetesebbnél emlékezetesebb filmeket, ám ezek kereskedelmi sikere olyannyira mérsékelt volt, hogy a totális csődtől csak a Csipkerózsika mentette meg a céget, elindítva Disneyék különös szokását – minél több királylány alakjának megformálását. A tündöklés viszont hamar kihunyt a következő évtizedekben, mikor a cég inkább az élőszereplős, mesés alkotásokra koncentrált, ami csupa-csupa felejthető művet produkált. Az aranykor 1989-ben köszöntött be, és bár néhány év alatt ki is pukkadt volna a legendás filmekkel teli lufi, a Pixar társulásának hála a Disney máig Hollywood egyik császára – a díjak tekintetében is.
A filmstúdió második Oscarját 1940-ben zsebelte be a Pinokkió főcímdalával, a When You Wish Upon a Starral, ám az aranyszobrocska utána sokáig távol maradt a stúdiótól, holott ugyan ebben a kategóriában indult 1941-ben a Dumbo Baby Mine, a Bambi Love is A Song és a Saludos Amigos címadó dala is, de végül mindhárom szerzemény alulmaradt a versenyben.
1947-ben A dél dala ismét kisebb terhet rótt a cég polcaira az aranyfigurával, és az Akadémia a következő években sem tudta elfelejteni Disneyéket. 1949-ben a Magyarországon kevésbé ismert So Dear to My Hear Lavender Blue című dala kapott jelölést, majd 1950-ben a Csipkerózsika furcsa című szerzeménye, a Bibbidi-Bobbidi-Boo, ám végül mindkettőt kiütötték a nyeregből.
1964-ben a Mary Poppins Chim Chim Cher-ee zsebelte be a díjak díját, a siker után viszont hosszú-hosszú csend következett. Holott jelölés volt bőven. 1967-ben a Dzsungel könyve, 1971-ben az Ágygömb és seprűnyél, 1973-ban a Robin Hood, 1977-ben a Mentőcsapat, sőt ugyanebben az évben a Peti sárkánya kapott jelöléseket főcímdaluk miatt, ám egyik sem nyert – igaz, be kell vallani hogy ez az időszak amúgy sem a Disneynek kedvezett, hiszen a Dzsungel könyvén és a Robin Hoodon kívül maximum a Mentőcsapat vívott ki olyan szeretet a közönség korainak, hogy máig emlékezhetünk rájuk, ám még ezek sikere is távol maradt a régi nagy klasszikusokétól.
Az áttörés – mind sikerben, mind pedig az Oscart tekintve – csak 1989-ban jött el, a régi sikereket idéző A kishabelánnyal, melynek Under the Sea című dala 25 év után hozott újabb Oscart – érdekesség hogy egy másik dala, a Kiss the Girl is ugyanebben a kategóriában indult. A kishableány igazi csodát jelentett a Disney-cég számára, melyet olyan szerencsésen szédített el a film körüli óriási siker és rajongás – na meg a borsos bevételek – hogy belekezdett történelme legemlékezetesebb és leggazdagabb diadalmenetébe, majdnem minden évben kiadva egy rajzfilmet, ami nem csak a gyerekek, de a felnőttek számára is felejthetetlen élményt nyújtott. Elkezdődött a Disney aranykora, az aranykort pedig bőven biztosította az Oscar-díj csillogása is.
1991-ben a legjobb film díjáért indult A szépség és szörnyeteg, ám a készítőknek be kellett érnie a legjobb főcímdal (Beauty and the Beast) és a legjobb filmzene díjaival – ennek Celine Dion örülhetett a legjobban, aki ekkor szerezte meg élete első Oscarját hangjával.
A következő évben A Whole New World című dal nyerte meg a szobrot a legjobb főcímdal kategóriában, de a legjobb zene is a Disneyé lett, háéa az indiai fiúnak, Aladinnak. A filmet jelölték a legjobb hang és legjobb hangeffektek kategóriában is, továbbá az ugyancsak benne elhangzó Friend Like Me is indult betétdalként.
Egy év pihenés után a stáb 1994-ben is izgulhattak a Disney-dolgozók, a legendás Az oroszlánykirály ugyanis ismét Oscar-várományos volt. Három dalát is jelölték legjobb betétdalként, melyek közül a könnyfakasztó Elton John-dal, a Can You Feel the Love Tonight haza is vitte a díjat, ahogy a legjobb filmzene is Szimbáéké lett. Elton dalát sokan minden idők legszebb Disney-szerzeményének tartják és a világ egyik legszebb főcímdalának. Lehet még mondanak is valamit…
A következő év, 1995 is izgalmas volt. Nem csak azért, mert a Pocahontas megnyerte a legjobb betétdal (Colors of the Wind) díját és a legjobb zene kategóriában is a győztes lett, hanem mert a Disney egy új műfajbeli alkotása, a Toy Story is indult a két kategóriában, illetve jelölve volt a legjobb forgatókönyvre is – bár egyiket sem nyerte meg, John Lassettert különdíjjal jutalmazták a produkcióban nyújtott eredményeiért és tevékenységéért.
1997-ben a Herculesbe elhangzó Go the Distance kapott jelölést, 1999-ben pedig a Tarzan You’ll Be in My Heart dala vitte haza a díjat, kiütve a Toy Story 2 When She Loved Me-ját, ami ugyancsak pályázott a legjobb betétdalra.
2000-ben Az eszeveszett birodalom My Funny Friend and Me indult legjobb betétdal kategóriában, ám ezután kisebb szünet következett, míg a Disney 2002-ben ismét robbantott. A Szörny Rt.-t az Akadémia indította a legjobb animációs film, a legjobb hangeffektek, a legjobb zene és a legjobb betétdal kategóriákban, utóbbiért a díjat az If I Didn’t Have You-val haza is vitte.
2003-ban a Lilo és Stich-et ás a Kincses Szigetet is jelölték legjobb animációs filmként, 2003 pedig Némó éve volt – a halacska története megnyerte az előbb említett kategóriát, de alkotói drukkolhattak a legjobb zene, legjobb hangeffeket és legjobb forgatókönyv kihirdetésekor is. 2004-ben A hihetetlen család lett a legjobb animációs film és aranyszobrocska járt a hangszerkesztésért is, továbbá jelöléseket gyűjtött be a legjobb forgatókönyv és legjobb hangmixelés kategóriákban is. 2006-ban a Verdák zenéje kapott jelölést, de esélyes volt a legjobb animációs film díjára is.
2007-ben a L’ecsó készült díjaratásra legjobb forgatókönyv, zene, és hang kategóriákban, végül a legjobb animációs film díját vitte el, míg a legjobb főcímdalért a Bűbáj indult – sikertelenül. A legjobb animációs film 2008-ban is a Disney markát ütötte a Wall-E-vel, mely ezen felül még öt jelöléssel büszkélkedett, köztük a legjobb betétdallal, a legjobb forgatókönyvvel, a legjobb hangszerkesztéssel- és mixeléssel és legjobb filmzenével, míg a Bolt – ugyancsak Disney-gyerek – a legjobb animációs filmként indult.
2009-ben a Disney két filmjének is drukkolhatott, A hercegnő és békának, aminek jelölték forgatókönyvét, zenéjét és betétdalát, illetve a Fel!-nek, ami a legjobb forgatókönyv, hang és kép kategóriákban volt esélyes, végül díjat a legjobb animációs filmként vihette haza, illetve zenéjét is az év legjobbjának választotta az akadémia. 2010-ben a Toy Story 3 lett a legjobb animációs film , és betétdala, a We Belong Together is díjat nyert, de hangja, képe és forgatókönyve is esélyes volt, míg az Elbűvölve a legjobb dalért indult.
2012-ben a Rontó Ralph és a Merida, a bátor küzdöttek a legjobb animációs film díjáért, melyet végül az utóbbi nyert meg, 2013-ban. Idén a Jégvarázs pályázik erre a díjra, a legjobb betétdallal, a Let It Go-val egyetemben.
Ha pedig már Disney, ugye nem felejtettétek el nagy farsangi bulinkat? Információk ITT!