Réges-régen, a multiplexek előtti korban, a mozik még nem hatalmas, egy kaptafára épülő plázákban kaptak helyet: a színes-szagos élő színházak példáját követve a mozik is saját, kifejezetten a filmek vetítésére felhúzott épületeket töltöttek meg szórakozni vágyó emberekkel.
Magyarországon a mozik elszaporodásának időszaka egybeesett a modern építészeti stílusok fellendülésével, ennek következtében pedig a századforduló környékén számos palotának is beillő filmszínház nyitotta meg kapuit. Azóta ezeknek a jó része már bezárt, helyét sóval szórták fel, vagy az épület más funkciót kapott, de néhányan megújult fénnyel csillognak tovább a magyar mozik éjszakai égboltján, egyszerre hirdetve a filmek fontosságát és a korabeli magyar mérnöki géniusz dicsőségét.
Uránia Nemzeti Filmszínház
Az Uránia épülete az 1890-es évek közepén született meg a velencei gótika, az itáliai reneszánsz és az arab-mór építészeti stílusok ötvözetéből. A kezdeti években orfeumként működött, később vándorkomédiások fellépéseinek színhelye lett. 1899-ben vette fel az Uránia Tudományos Színház nevet, ekkor szerelték fel filmvetítésre alkalmas berendezésekkel, és ekkor forgatták le tetőteraszán az első magyar mozgófilmet, a Blaha Lujzát és Fedák Sárit is szerepeltető A tánczot. Egészen 1916-ig a tudományos előadásoké volt a főszerep az Urániában, onnantól kezdve azonban máig a filmelőadásoké a főszerep.
A több mint 100 éves épület 2002-ben esett át egy nagyobb felújításon (amelyért az Uránia 2006-ban meg is kapta az Európai Unió műemlékvédelmi díját), a 425 fős díszterem mellett két 60 fő befogadására képes kamaraterem is kialakításra került. A felújított díszpáholyok az egyetemes és magyar filmtörténet klasszikusainak nevét viselik: van, amely a Casablanca nevét viseli, van, ami a Körhintáét, a középső pedig A táncz nevet kapta.
Corvin Mozi
A főváros másik híres mozija már alapításától kezdve és megszakítások nélkül napjainkig moziként funkcionál. A banki hitelekből felhúzott mozi 1922-es november 21-i avatóünnepségén jelen volt Horthy Miklós és József főherceg is, Kosztolányi Dezső pedig verssel készült a megnyitóra. A Bauer Emil tervezte filmpalota méreteiből következően (a nagyterem befogadó képessége 1050 fő) mindig is a fontos szerepet töltött be az itthoni mozitechnikai fejlődés folyamatában: 1929-ben az elsők között tették alkalmassá hangosfilmek vetítésére, az ’56-os forradalom után itt kezdtek el először az országban szélesvásznú filmeket vetíteni, az 1996-os felújítást követően pedig a Corvin Filmpalota mint az ország első multiplexe nyitotta ki újra kapuit: hat terme ma már 1500 főt tud befogadni.
Átrium Film-Színház
A Margit körút a harmincas évekig egy falusi főutcához volt leginkább hasonlatos, aztán egy 1934-es rendeletet követően az egyszintes épületek helyét Bauhaus-bérházak kezdték átvenni. Az Átrium mozinak helyet adó hétemeletes épületet Kozma Lajos tervezte, az Átrium-lakószövetkezet számára. Az 1936-ban felhúzott fémvázas épület alsó szintje Buda első filmpalotáját rejtette: a 300 fő befogadására képes moziterem akusztikáját is úgy alakították ki, hogy az a legmegfelelőbb legyen a hangosfilmek játszásához. Az épületet a második világháború alatt több bombatalálat is érte, a moziban kisebb károkat csak a Budapest ostroma alatt itt berendezett ideiglenes mészárszék okozott – még lovakat is vágtak az Átrium előterében.
Az Átrium 1990-ben esett át egy nagyobb ráncfelvarráson, de nem bírta sokáig, 2002-ben be is zárt. Egy évtizednyi szünet után 2012-ben beköltözött a Merlin színház a kipofozott Bauhaus-csodába, azóta pedig töretlen sikernek örvend az immár Átrium Film-Színház név alatt futó intézmény.
Pécsi Apolló
A pécsi Apolló mozi 1912-ben kezdte meg működését, ezzel Pécs első filmszínháza és mai napig a régió egyetlen művészmozija. Az Apollót 2004-ben újították fel, utána azonban több éves kényszerszünet, egy újranyitás, majd még egy kis hiátus következett, végül tavaly októberben nyitotta meg újra kapuit. A kéttermes Matuzsálem korú moziban gyakoriak a filmmaratonok, filmfesztiválok, retrospektívek és filmnapok. A főszerepben fesztiváldíjas és szerzői filmek, valamint magyar rendezők meghatározó alkotásai.
Szegedi Belvárosi mozi
A szegedi Belvárosi mozi a város legrégebbi filmszínháza, 1920-ban húzták fel, így már lassan 95 éve nagyobb megszakítások nélkül tölti be eredeti funkcióját. Korábban egy szomszédos kávéháznak volt itt a telke, ahol már 1906-tól kezdve szabadtéri filmvetítéseket tartottak. 1919-ben alakult meg a Belvárosi Mozi Rt., egy évre rá, szeptember 8-án pedig le is zajlott az első vetítés a Sebestyén Endre tervei alapján felépült, színházi előadások tartására is alkalmas moziban. Később komolyzenei koncerteket is tartottak a vetítőteremben, az egyiken Bartók Béla is fellépett.
A rendszerváltást követően a vidéki mozik nehéz helyzetbe kerültek, Szegeden ezt még tetézte a város széli bevásárlóközpont új mozijának elszívóereje is, és bár több vetítőhely megszűnt, a Belvárosi Mozi egy modernizálással megmenekült a bezárás rémétől. Három terme közül az egyik ma 3D-s filmek vetítésére is alkalmas.
Eger Uránia Mozi
Az egri Uránia 1913 augusztusában nyitott meg, így egyike annak az öt magyar filmszínháznak, amely már több mint száz éve eredeti funkcióját tölti be. Első átalakítása 1958-ban történt, ekkor tették alkalmassá szélesvásznú filmek vetítésére, tíz évvel később, az Egri csillagok bemutatója apropóján pedig még nagyobb átalakításokat eszközöltek a mozin. Jelenlegi formáját 2001-ben nyerte el, néhány éve pedig itt tartják a 3D-s vetítéseket. A kéttermes Urániának az évek során több mint 20 millió látogatója volt.
Szivárvány Kultúrpalota Kaposvár
1928-ban nyitotta meg kapuit a Lamping József tervezte, szecessziós-art deco stílusban épült filmpalota, amely Városi Mozgóképszínházként kezdte meg pályafutását, majd lett belőle Vörös Csillag, végül pedig 1991-ben felvette a Szivárvány nevet. Homlokzatának előképe az 1906-os Nemzeti Szalon félköríves bejárata, míg belső tere egyiptomi ornamentikával gazdagon díszített, hiszen Tutanhamon sírjának 1920-as feltárásával az európai építészek újra felfedezték maguknak az ősi Egyiptom világát – a Szivárvány legközelebbi rokona e tekintetben a párizsi Le Louxor. Kaposváron először itt lehetett színes filmeket nézni, 1931-től pedig már hangosfilmeket is vetítettek a Szivárványban. A szélesvásznú filmek 1958-ban jelentek meg a filmszínház repertoárjában, azóta többször is felújították, 2001-ben azonban hosszú időre megszűnt moziként létezni.
2009-ben aztán műemlékké nyilvánították az épületet, a rákövetkező évben meg is indult az átfogó felújítás, 2010 őszétől pedig rendszeresek a koncertek, színházi előadások, filmklubok és a mozivetítések is.
