Az M4-es megpróbáltatásai

A kettes metrónál 22, a hármasnál 20, a négyesnél pedig 8. Hogy miről beszélünk? Olvass tovább és kiderül!

A 4-es metró sokáig csak egy messzi álomnak tűnt Budapest számára. Nem is csoda, hiszen annak építéséről már 1972-ben elkezdtek beszélni, valóssággá viszont csak 2014 tavaszára vált. A hányattatott sorsú tárgyalások, és időnként megakadó építkezések ugyanakkor nem egyediek a főváros földalatti történelmében, hiszen a 2-es és a 3-as metróvonal építése sem ment zökkenőmentesen. Akkoriban főként a pénzhiány, a rendszerváltás után pedig leginkább a bürokrácia jelentette a problémákat. Bár – valljuk be – a büdzsé biztosítása azért az ezredfordulón túl se volt sétagalopp…

best_original_w-481

Maga az építkezés mégis 8 év alatt lezajlott, ami a Kádár kori metróépítésekhez viszonyítva nem is olyan rossz eredmény: a 2-es metró 22, míg a 3-as vonal egy 20 éven át tartó építkezést követően került átadásra a teljes vonalon. A 4-es metrónál egyedül a Ferenc József által is használt kisföldalatti készült el gyorsabban, mindösszesen 21 hónap alatt.

A 10 megállót számláló metró jelenleg a kelenföldi vasútállomást és a Keleti pályaudvart köti össze, bár a távlati tervek szerint egyszer majd Zuglóig és Gazdagrétig fog nyúlni. A 7,4 km hosszú pálya Budapest második legrövidebbje a négy közül, ám kétségkívül a leggyorsabb. Ezt az Alstom típusú szerelvények, de leginkább a jelenleg kitűnő állapotban lévő sínek teszik lehetővé. A kocsik sebessége akár a 80 km/h-s sebességet is elérheti.

best_original_w-466

A zöld metró egyben úttörő is Budapest tömegközlekedésének történetében: ez az első közlekedései eszköz, mely emberi segítség nélkül, vezető nélkül üzemel. Az üres vezetőfülke bár sokakat megrémít, egyelőre úgy tűnik, apróbb problémákat leszámítva kitűnően működik az automata rendszer. Egy biztos: biztonságosabb, mint a 3-as vonal. Legalábbis annak jelenlegi formájában.

A megállók egytől egyig egyediek, így ha már ismerjük az egyes állomásokat, anélkül is tudjuk hol járunk, hogy rápillantanánk a táblákra. A megállók kialakításánál különlegesebbnél különlegesebb megoldásokat alkalmaztak. Több helyütt – például a Fővám térnél a belső megvilágítást az elektronikus lámpatestek mellett természetesen – napfénnyel is megtoldották. A Rákóczi téren a peronokhoz két cső vezeti le a napfényt, de a Bikás parknál is szűrődik be természetes fény az ovális üvegkupolán át.

best_original_w-485

Számos helyen mozaikkal fedték be a falakat, melyek ezáltal különböző színekben pompáznak. A Szent Gellért téren már-már galaktikus utazást vizionálhatunk, de a Rákóczi téren is találkozhatunk az apró csempékkel.

Végigutazva a 10 megállót kétségkívül azt érezhetjük, a 4-es metró egy valóban európai színvonalú, látványos és izgalmas megoldásokat felvonultató közlekedési eszköze Budapestnek, melynek modernsége feledtetni képes velünk annak megépítéséhez vezető rögös utat és huzavonákat. Az európai Budapest egy apró szelete, mely  színesíti mindennapjainkat.

Ha még több képet szeretnél látni az M4-ről, kattints ide.

Kép és szöveg: Faragó László.