A tavaszi jó idő beköszöntével kedvet kaptunk, hogy a szabadban legyünk. Ha már te is unod a szokásos kirándulós-túrázós útvonalakat, és nem akarsz megint Szentendrére vagy Gödöllőre menni, mutatunk néhány izgalmas alternatívát.
Összegyűjtöttük nektek az ország legszebb máig fennálló Árpád-kori templomai közül néhányat, hiszen mint a gyakorlatból ismeretes, a régi és szép dolgok nyugtatólag hatnak idegzetünkre.
Bélapátfalvai ciszterci kolostor
Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma Eger közelében található, és 1232-ben épült, torony nélkül, nyeregtetővel. Mellette a már jóval korábban megépült monostor romjait találjuk, valamint a közelben fakad Háromkút forrása is.
Bogácsi Szent Márton-templom
A Szent Márton tiszteletére felszentelt, gótikus stílusú műemlék már jó ideje állt a község 1248-as első írott említésekor, ám akkor még eredeti, román stílusú formájában. 2005-ben került ide a Bogácsi Madonnaként ismert, 5 évszázados múltra visszatekintő kegyeleti szobor, amelynek származási helye feltehetőleg Anglia vagy Írország.
Lovászpatonai evangélikus templom
A templom a falu központi helyén emelkedő magaslatra, 1200 körül román stílusban, kőből épült. Az eredeti Árpád-kori plébániatemplom a mai torony mögötti hajószakaszt foglalta magába, és harmad akkora volt, mint a XV. századi épületegyüttes. Az eredeti épület bizonyíthatóan a mai hajónak fele részét foglalta el. A templombővítés két ütemben történt. A XIV. század második felében keleti irányban, kora gótikus stílusban meghosszabbították, és az északi oldalon sekrestyével bővítették, majd a XV. század második felében – újabb gótikus bővítés keretében – a déli oldalon kegyúri kápolna épült hozzá. A templomot és körülötte az egykori cintermet két és fél méter magas elliptikus bástyaszerű kőfal veszi körül, amely feltehetően a török időkben épült.
Csengersimai református templom
A festői környezetben található, karcsú huszártoronnyal díszített román stílusú téglatemplom 1210 és 1220 között, tehát az Aranybullát kiadó II. András uralkodása alatt épült. A 16. század óta van református kézben, az 1700-as évek elején egyszer a betörő tatárok felgyújtották, ám pár évtizeddel később az újra benépesedett település lakói sikeresen helyreállították.
Feldebrői Szent Márton-templom
Az ország legrégebbi (11. századból) származó freskóinak otthonául szolgáló templom eredetileg az Aba nemzetség temetkezési helyéül szolgáló sírtemplomnak készült. A viharos 11. század a templom felemás építészeti kiképzésében mutatkozik meg: míg a felső templom a bizánci kereszténység centrális templomainak alaprajzi elrendezését követi, addig az altemplomban már inkább a nyugat-európai minták érvényesülnek.
Gyöngyöspatai Kisboldogasszony-templom
Bár a barok jellegű templom mai képe csak a 15. század végére alakult ki, román stílusú előfutárát már a 12. században felhúzták. A kis, egyhajós templomhoz egy félköríves szentély csatlakozott, ehhez az együtteshez építettek hozzá a 13. században egy tornyot és egy kápolnát, majd az Anjou-korban egy új hajóval toldották meg. Mátyás idején egy gótikus make-overben részesült a templom, tere háromhajóssá alakult, mai formáját pedig részben a 17. században nyerte el, bár barokk tornyát az 1850-es években visszaépítették gótikus stílusúvá.
Hévíz-Egregyi templom
Az Árpád-kori falusi templomok jellegzetes képviselőjeként ismert egregyi templom építésének pontos idejét nem tudjuk, első írásos említése 1341-ből való. A török uralmat csúnyán megszenvedte az épület, újjáépítését 1731-ben végezték, ami a hajó magasítását, a boltozatok pótlását, és a belső-külső díszítő festést foglalta magába. Külső falfelületein nagy foltokban maradt meg a sgraffitós armírozás és a bekarcolt díszítések.
Jáki templom
Az egykori jáki bencés apátság zömök bazilikája a magyarországi román stílus legkiemelkedőbb képviselője, bélletes főkapuja mindenki számára ismerős lehet az általános iskolás történelem könyvéből. Valószínűleg 1214-ben alapították, a bizánci egyház lovagszentjének, Szent György tiszteletére emelt épület felszentelésére pedig 1256. május 2-án került sor, miután az építkezést kétszer is félbeszakították: először a terveken eszközölt változtatások, második alkalommal pedig az építtető halála, valamint a tatárjárás miatt. Budapesti utánzatát a Vajdahunyad vár udvarán találjuk.
Kallósdi Szent Anna-templom
A kúp-alakú és harangtetős Árpád-kori körtemplom 1260 körül épült román stílusban, belső átmérője 5,8 méter. A rotunda-formát egyesek a római Pantheonra vezetik vissza (bár a centrális alaprajznak a bizánci templomépítészetben is kiemelt fontossága volt), míg mások, főleg a Kárpát-medencei példák okán, a magyar jurták továbbélését vélik felfedezni a körtemplomokban.
Karcsai református templom
A fazsindelyes templom legkorábbi része a 12. században épült hatkaréjos rotundában helyet foglaló szentély, a hozzá csatlakozó, itáliai-francia hatású faragványokat őrző hajót a 13. században emelték a johannita rendi lovagok (bár a legenda szerint a harang és torony nélküli templomot a helyi boszorkányok elől menekülő, a Karcsa-tóban élő tündérek építették).
Kissikátori kápolna
A szép fekvésű, 12. századi körtemplom hagymakupolás huszártornya a 18. századból való, 1958 óta számít védett műemléknek, legutóbbi teljes felújítására pedig 2000-ben került sor. Egyszerű külsejével szemben óriási különbséget mutat barokkos belseje, festett kazettás mennyezete pedig sok kíváncsi szemet vonz a borsodi faluba.
Lébényi Szent Jakab-templom
Magyarország egyik legjelentősebb középkori építészeti emléke 1212-ből való, a faragott kövekből épült kéttornyos, háromhajós templom mind zömök tömegében, mind olaszos-franciás hatásokat mutató kiképzésében egyedülálló mementója az Árpád-kornak. Építése századában kétszer is megtámadták a községet: először a tatárok, majd a cseh Ottokár katonái pusztítottak itt, ám a templom mindkétszer sikeresen ellenállt. Mai formáját a 19. század második felében nyerte el, mikor néhány viharos évszázad és egy tűzvész után August Ottmar Essenwein német építész vezetésével helyreállítási és felújítási munkálatokat végeztek rajta.
Ócsai premontrei kolostor
A premontrei rend számára épült román stílusú kolostor 1234-ben már biztosan állt, ám a szerzetesek sokáig nem élvezhették a tömör falak nyújtotta biztonságot, az 1241-es tatárjárás ugyanis ide is elért, a mongolok pedig felgyújtották a templomot. IV. Béla a vész elhárultával visszatelepítette a premontreieket, akik koragótikus stílusban építették újjá a bazilikát. Később a törökök vették birtokukba a templomot, akik mecsetté alakítva használták egészen 1620-ig, mikor is az idő közben fedetlenné vált, rogyadozó épületet a református egyház kezdte el használni. Az 1770-es években a katolikusok Mária Teréziától kértek engedélyt, hogy birtokukba vehessék a templomot, ám a kálvinisták nem hagyták magukat, az asszonyok és férfiak puszta kézzel verték ki a katolikus templomfoglalókat. Még ebben az évtizedben sikerült rendbe hozni a templomot gróf Teleki József támogatásával. Később villámcsapás és tűzvész okozott károkat a templomban, az épület teljes felújítására 1992-ben került sor.
Ösküi kerektemplom
Középkori parasztkoronaként üli meg a Bakony egyik dobját az ösküi rotunda, amelynek hajója nem is kör alakú, hanem ovális, még ha neve mást is sejtet. Valószínűleg a 11. században épült, a kor más magyar körtemplomaival egyetemben, teteje pedig kúp alakú lehetett, a ma látható, 1700-as évek elején kiépített kupolás kiképzés helyett. Sekrestyéjét a 15. században építették hozzá, vaskulcsa szintén ebből az időből származik, ma a Veszprémi Múzeumban őrzik.
Szalonnai református templom
Szalonna temploma is egy kör alakú, 11. századi szentélyből nőtte ki magát mai formájára: a következő században téglalap alakú hajóval bővítették, később gótikus sekrestyét építettek hozzá (ezt a 19. század elején elbontották), majd a török dúlás áldozatául esett, végül 1589-ben a református egyház kezében kötött ki, nekik köszönhetjük a sík famennyezetet és zsindelyborítású tetőt. A templom fő látványossága a szentélyben látható 13. századi freskó, és a templom mellé épített, 1765-ben készült 15 méter magas fa harangláb.
Váraszói templom
A település fölött magasodó tisztásra épült nyeregtetős templom a 13. századból származik, első írásos említésére azonban csak a 18. században került sor. Falai egy méter vastagok, félköríves apszisú szentélye gazdagon díszített, a szentélyt a téglalap alakú hajótól elválasztó diadalíven pedig 14. századi freskó látható. 1912-ben vált használaton kívülivé, miután fala kettérepedt, berendezését elszállították, a tetőzet pedig 1948-ban pusztult el, mikor is egy csapat gyerek tüzet rakott a romos épületben. Helyreállítására 1963-ban került sor, azóta folyamatosan karbantartott állapotban, rendezett környezetben várja az érdeklődőket.
Veleméri Szentháromság-templom
A keletelt, erdőszélre épült templom eredetéről nem sokat tudunk: első írásos emléke 1360-ból származik, ám a konszenzus szerint ennél sokkal régebbi. Különlegessége a templom teljes belsejét borító freskó, amelyet Aquila János festett 1378-ban, a ma már sajnos nem látható külső freskóval egy időben. A déli ablakokon beáramló napfény gyönyörűen festi meg a képegyüttest, iránytűként vezetve a tekintetünket, szinte megelevenítve a templombelsőt.
Zsámbéki premontrei kolostor
Már az 1050-es években kőtemplom állt itt, a ma látható későromán-koragótikus bazilikát azonban csak a 13. század első negyedében húzták fel Aynard francia lovag leszármazottai, mellette a premontrei rend kolostorával. A 15. században a pálosok birtokába került az épületegyüttes, ők gótikus átépítést végeztek el rajta, majd a törökök alakították erődítménnyé. A 17. század végén a Zichy család a település és a templom felett is átvette az irányítást, sorsa végül az 1763-as nagy komáromi földrengéssel pecsételődött meg, a gazdátlanná vált romot egy ideig a helyiek kőbányaként használták, mígnem Rómer Flóris fel nem hívta a figyelmet az értékes emlék megmentésének fontosságára. A romos állapotban konzervált templom hitelesen őrizte meg a középkori magyar építészet egyik remekművét, meghatározó képe Zsámbék városának.