1956-ban Budapest számos tere vérfürdők helyszínévé változott. A Corvin negyed, melyről ma elsősorban a plaza és a mozi jut az eszünkbe, 60 évvel ezelőtt komoly összecsapások színhelye volt. 1956-os emléksorozatunk 3. részét olvashatod.
forrás: FortepanMiután írtunk a véres csütörtök helyszínéről és a Széna téri eseményekről is írtunk, a Corvin tér 1956-os történéseit elevenítjük fel.
A Corvin tér az 1956-os forradalom egyik legfontosabb helyszíne volt, amit a legtovább, egészen november 6-ig védtek a felfegyverzett civilek. Több szempontból is kedvező gócpontja volt a felkelőknek. A kis utcákba nehezen tudtak betörni az orosz katonák, a máig működő mozi épülete is jó menedéknek bizonyult, volt a benzinkút, a közeli Práter utcai iskola pincéjében található menzán pedig meleg étellel is el tudták látni a felkelőket, akik száma körülbelül 1500 körül mozgott a Budapest elleni ostrom utolsó napján. A
Corvin közzel egyszerre harcolt a szomszédos sarkon elhelyezkedő Kilián laktanya, mely az Üllői utat és a körutat ellenőrizte. Az egyetértés viszont nem volt jellemző kezdetekben. A fegyvert kereső felkelők az első nap összetűzésbe kerültek és felülkerekedtek a laktanya tisztjein.
Bár később fegyverszünetet kötöttek az oda érkező Maléter Pál ezredessel (akit november 2-án honvédelmi miniszternek neveztek ki), október 28-ig többször is összetűzésbe kerültek, míg Maléta végül kiszorította a felkelőket a laktanyából, amiért később több kritika érte.Ettől függetlenül A Corvin tér és a laktanya együttesen óriási sikereket könyvelhettek el.
A Budapestet és szabadságot védők emlékére állították Győrfi Lajos, A pesti srác nevű szobrát 1996-ban. A művész azért egy gyerekszoborral emlékezett meg az eseményekről, mert ahogy az a Corvin köz főparancsnokának, Pongrátz Gergely visszaemlékezéséből is kiderült, nagyon sok tizenéves fiatal volt az ellenállók között, akik példátlan bátorsággal harcoltak a szovjetek ellen.