Hivatalosan 1990 óta ünnepeljük április 8-án a Roma kultúrát. A világnap célja, hogy a figyelmet világszerte a Roma kultúrára, illetve a romák mindennapi nehézségeire fordítsa.
Magyarországon a roma kultúráról főleg a cigányzene jut az eszünkbe, még akkor is, ha a roma jelenlét a kulturális élet színterén ennél jóval összetettebb. Gondolhatunk első körben a világhírű Száztagú Cigányzenekarra, erre a többszörös díjnyertes együttesre, amely a sok évtizeden át tartó művészi tevékenységéért a Hungarikumok között is helyet kapott.
Ha már a zenéről beszélünk – és nehéz is erről a témáról továbblépni, ha roma művészetről van szó – meg kell emlékeznünk azokról a legendás prímásokról is, akik nyoot hagytak a magyar történelem lapjain. Például jól ismerjük Rigó Jancsi nevét, habár ezúttal nem a róla elnevezett csokoládé-habos sütemény a főszereplő. Emlékezzünk inkább a világhírű hegedűsre, aki Budapesttől Párizsig lopta el az európai nők szívét. Állítólag olyan csodálatosan zenélt, hogy a közvélemény képes volt egy időre szemet hunyni botrányos életstílusa és mértéktelen költekezése felett is.
Roby Lakatostól Mitsoura Mónikáig, a Parno Garszttól a Romengoig a listát sokáig folytathatnánk azokról a kivételes tehetségű roma művészekről, aki manapság tevékenykednek. Külön is érdemes megemlíteni Snétberger Ferencet, aki amellett, hogy kiváló gitáros előadó, tehetségnevelő intézetet működtet a tehetséges fiatal romák számára.
A mítikus és mélyen felkavaró roma festészet eltéveszthetetlen jellemzőit nehéz elfelejteni olyan világhírű művészek képeiben, mint Balázs János, Szentandrássy István vagy Péli Tamás, hogy csak a klasszikusokat említsük.
Magyarország egyik legeredetibb divatmárkája a Romani Design, amelyet Varga Helena és Erika alkotott meg. Ruhákból, táskákból és kiegészítőkből álló kollekcióik a roma hagyomány jellegzetességit követik, látványos és mozgalmas színvilágukkal.
