A levegő védelmében

A Levegő Munkacsoportot 2006-ban a legjobb civilszervezetnek választották Magyarországon. Lukács Andrással, a szervezet vezetőjével beszélgettünk.

A Levegő Munkacsoport első sorban a levegő minőségéért és a környezeti szennyezések csökkentéséért küzd. A díj a szervezet magyarországi és nemzetközi munkáját, valamint azt az erőfeszítést ismerte el, amellyel sikeresen képesek a civil közösségeket megmozgatni ennek a célnak az érdekében.

Tapasztalatuk szerint mennyit tudunk mi magyarok jogainkról és kötelezettségeinkről, ha a környezetvédelemről illetve -szennyezésről van szó? Miként viszonyul ez az európai átlaghoz?

Nagyon kevesen ismerik a konkrét jogszabályokat, és azt, hogy milyen lehetőségeik vannak a fellépésre. A jogszabályok betartása és betartatása alacsony szintű, ami nagyrészt annak a következménye, hogy a korábban is gyenge hatóságokat az elmúlt években folyamatosan leépítették. Így, még ha valaki ismeri is a jogait, gyakran csak lemondóan legyint. E tekintetben Nyugat-Európában sokkal jobb a helyzet.

Talán jól gondolom, hogy munkatársaik egyik fő készsége kell legyen a hatékony konfliktuskezelés. Miként lehet erre felkészíteni valakit, illetve az élet milyen területeiről érkeznek a Levegő Munkacsoport tagjai?

Huszonhárom év gyakorlat van mögöttünk a környezeti konfliktusok kezelésében. A mindennapi munkában azonban nem a konfliktusok miatti stressz, hanem a nemes célokért való küzdés öröme a meghatározó. Nem véletlen, hogy sok, az üzleti szektorban kiégett ember keres munkát a civil szektorban, ahol jóval alacsonyabbak a fizetések. Azonban ha a civil szektorban dolgozol, azt érezheted, hogy fontos dolgokat teszel és ráadásul egy baráti légkör vesz körül.

Szerveztek már tüntetést a Budai Várba vezető úton zajártalmat és levegőszennyezést okozó turistabuszok ellenében is. Általánosságban mit mondhatunk, több „összetűzési” felületük” (lakossági bejelentés, stb.) is akad a hazánkba látogató turistákkal? Mennyire vigyáznak környezeti értékeinkre az átutazó külföldiek?  

Nem a turistákkal, hanem a hatóságokkal kerültünk összetűzésbe. Jelentős ellenállásba ütköztek javaslataink, amelyeket a turistabuszok – kifejezetten a városnéző buszok – által okozott károk kiküszöbölésére dolgoztunk ki. Többek között alternatív útvonalakat és parkolóhelyeket javasoltunk, és azt, hogy csakis olyan buszok közlekedhessenek városnéző járatként, amelyeknek alacsony vagy a nullával egyenlő a károsanyag-kibocsátása. Sajnálatos módon a hatóságok egyáltalán nem foglalkoztak a javaslatcsomaggal, de talán az ott lakók tiltakozása nyomán megoldódik a helyzet.

Legutóbb az anyagi gondokkal küzdő BKV-val kapcsolatban írtak tanulmányt, illetve nyújtottak be költséghatékony tervet a fővárosnak. Ha jól értem, ebben a konkrét esetben Bukarest a mintapélda. Röviden miről van szó?  

A BKV járműparkja átlag 18 éves. A buszok szennyezik a levegőt, és az utasok nem egyszer mérgező gázokat lélegeznek be a jármű belsejében. A tanulmány arra mutat rá, hogy Bukarestben az elmúlt években teljesen lecserélték a járműparkot. Tisztában vagyunk azzal, hogy a felújítás akadálya a pénzforrások hiánya. A bérletek, jegyek ára megemelkedne egy ilyen projektnél, ugyanakkor Bukarestben a budapestinél 10-szer, 15-ször magasabb a közlekedés ára. A duódíjat szintén be kellene vezetni.

További információk a Levegő Munkacsoport honlapján!