Karácsonykor nehéz visszafogni magunkat az ünnepi asztalnál ülve, de valljuk be, vétek is volna lemondani a finom falatokról. Magyarországon a halászlé, a töltött káposzta és a bejgli az ünnepi menü elengedhetetlen részei. De nézzük, mi került a világ 9 másik pontján ilyenkor az asztalokra.
Lengyelország: Hideg céklaleves
A lengyelek is hasonló ételekkel készülnek a karácsonyra, mint mi: a főszerepben náluk is a dió és a mák áll. Különlegességként említhető , hogy a 12 apostol tiszteletére 12 fogásos ünnepi menüvel készülnek. 24-én egészen a vacsoráig tilos húst enni, ezért napközben leginkább a híres céklalevesüket fogyasztják.
Olaszország: Panettone
A karácsonykor tálalt édes kalácshoz különleges legenda kötődik. A süteményt a mendemonda szerint a Sforza család szakácsai készítették el. Amikor a főszakács elrontotta a vendégeknek szánt desszertet, az egyik segédje a konyhai maradékokat használta fel, hogy valamilyen édességet fel tudjanak tálalni. Ez lett a panettone, mely hatalmas sikert aratott az asztaltársaság körében. „Viva, pane di Toni!” vagyis „Éljen Toni kenyere!”- kiáltották az asztalnál ülők. Erről az örömkiáltásról kapta a nevét a finomság.
Anglia: Karácsonyi puding
Kevés ember van, aki elismerő véleménnyel van az angol gasztronómiáról, de be kell látni, karácsonykor a britek is kitesznek magukért. Híres desszertjükben, a karácsonyi pudingban hagyományos a télies ízek érvényesülnek: narancs, asztalt gyümölcsök és persze a rum, amivel nyakon is öntik a desszertet, majd tálalás előtt meggyújtják, hogy pár másodpercig lángba boruljon a finomság. A hagyomány szerint a pudingot főzés közben a család minden tagjának meg kell kevernie egyszer, és közben kívánhat valamit.
Dánia: Aebleskiver
Dániában két tipikus karácsonyi fogás is van. Az egyik meglehetősen puritán, ugyanis nem több egy közönséges, fahéjjal megszórt tejberizsnél. Az ételbe egy szem mandulát rejtenek. Aki ráharap, egy szerencsemalacot kap, és a babona szerint szerencsés új év elé néz. A másik ünnepi nassuk, az aebleskiver annál izgalmasabb, ugyanis ez egy porcukorral megszórt, lekvárral töltött fánkkülönlegesség. Ha ezek az ételek sem tudtak felcsigázni, a Julebryg nevű karácsonyi sörüktől talán felcsillan a szemed.
Finnország: Hering
A karácsonyi menü a finneknél az alkohollal kezdődik, de ebben semmi csodálkoznivaló nincs, hiszen képzelhetjük, mennyire hidegek lehetnek a lappföldi telek. Az ő forralt borukat gloggnak hívják, amit sós hering és rozskenyérben sült sonka követ az ünnepi lakoma alkalmával. A zárszót a mézes-gyömbéres süteményük jelentik. Érdekesség, hogy a finnek szenteste nem szedik le az asztalt, hagyják, hogy az éjszaka arra járó karácsonyi manók is jóllakhassanak.
Franciaország: Karácsonyi fatörzs
A franciák ünnepi lakomáját 13 napig tartó decemberi dőzsölés előzi meg, amikor minden egyes nap egy-egy édesség elfogyasztásával számolják a karácsonyig hátralévő időt. Mikor végre beköszönt Jézus megszületésének napja, az ünnepi asztal legfontosabb étke a karácsonyi fatörzs, mely valójában egy csokis piskótatekercs, melyet kívülről is vastag csokimáz fed. Attól válik „fává”, hogy villával erezetet rajzolnak bele, és az ügyesebb háziasszonyok piskótából készült ágakat is illesztenek hozzá.
Görögország: Vaszilopita
A görögöknél a karácsony egy igazi többhetes mulatság, ugyanis egészen január 6-ig, vízkeresztig tart. Az itteni babonák szerint karácsonykor a földfelszínre jönnek a föld mélyében lakó manók, és egészen vízkeresztig törnek-zúznak mindent, ami az útjukba kerül. Mivel a szörnyek félnek a tűztől, a görögök a kályhájuk és tűzhelyük meggyújtásával tartják távol őket. S ha már a tűzhely éjjel-nappal üzemel, elkészítik a hagyományos karácsonyi ételüket, a vaszilopitát, mely egy kenyérféleség, aminek a közepébe egy pénzérmét rejtenek. Az a szerencsés, aki ráharap az érmére, gazdag és egészséges lesz a következő évben. A vaszilopitát nagy gonddal készítik el, sőt, még fel is díszítik. Krétán például kenyérhímző asszonyok végzik el ezt a munkát.
Németország: Stollen
A németek jellegzetes karácsonyi étele, a stollen leginkább a magyarok püspökkenyeréhez hasonlítható. A kelt tésztába mazsolát és különböző aszalt gyümölcsöket, narancs- és citromhéjat tesznek. A tetejére porcukrot szórnak, hogy a fantasztikus sütemény még édesebb legyen. Az étel érdekessége, hogy már mindenszentekkor elkészítik, és szentestéig hagyják, hogy az ízek összeérjenek.
Japán: Epertorta
A japánok nem igazán rajonganak az édességekért, egyetlen említésre méltó desszertjük az epres tortájuk, melyet karácsonykor készítenek el. A sütemény két piskótalapból áll, mely közé vastag epres-tejszínes krémet töltenek. A tetejét szeretik aprólékos gonddal, természetesen tejszínhabbal és eperrel kidekorálni.
