Ha a hétvégén lesz néhány szabad óránk, töltsük azt el egy-egy Jancsó Miklós filmmel, így emlékezve a magyar filmtörténet egyik legnagyobb alakjára, rendezőjére, művészére. Kiválogattunk hihetetlen munkásságából öt művet.
A harangok Rómába mentek, 1958
Jancsó Miklós első játékfilmje a máig mindenkinek ismerősnek csengő A harangok Rómába a második világháború időszakában játszódik. A filmben egy kisvárosi gimnázium tanárát és osztályát ismerhetjük meg. A tanár úr a fiúkat megpróbálja megmenti a fronttól azzal, hogy elviszi őket árkot ásni. Tanítványaira viszont így is vár a katonai szolgálat, ám amikor kivezénylik őket együtt jelentik ki, hogy nem akarnak a németek oldalán harcolni.
Szegénylegények, 1965
Az 1965-ös Szegénylegények Jancsó legfontosabb alkotásai közé tartozik, hiszen új mérföldköve volt a magyar filmművészetnek. Az Alföld síkságán koreografált tömegmozgatás, a ruhátlan nők és katonák kavalkádja igazi védjegyévé vált a rendezőnek. A filmben azoknak a szegénylegényeknek a sorsát követhetjük végig, akiket gróf Ráday Gedeon próbált meg ártatlanná tenni a kiegyezés után. A raboskodó katonák az Alföldön a szabad ég alatt alszanak, a bíráskodások és kihallgatások pedig korántsem jogszerűek. A szegénylegények közül próbálják kiválogatni a szabadcsapatba illőket és érkezik az ítélet is – a vezér, Sándor kegyelmet kap, de a többiek kezdeti öröme hamar elszáll…
Fényes szelek, 1969
Jancsó az 1968-ban forgatott filmben a népi kollégiumok eszméjét dolgozza fel. A főszereplő Laci, ki 1947-ben a kommunista párt infrastruktúráját használva nyomul be egy papi líceumba, hogy békés vitával győzzék meg a papnövendékeket az új rendszer szükségességéről. A vita viszont a párt miatt hamar letartóztatásokba torkollik, Laci helyett pedig Jutka és Teri lesznek az új vezetők, akik mégdurvábban alázzák meg az ellenálló papnövendékeket. A párt viszont hamarosan megvonja tőlük a támogatást.
A pacifista – Mindennapi félelmek, 1970
Jancsó első olasz filmje nagy bukás volt Olaszországban, holott a kritikusok később egyöntetűen emelték ki, hogy a rendező tökéletesen átlátta az olasz politikai erőviszonyokat és megjósolta a később egész Nyugat-Európán végigsöprő terrorhullámot. A film története szerint Barbarát, a riporternőt több támadás is éri, magnetofonját elveszik, autóját felgyújtják, ráadásul egy férfi is követi, akiről később kiderül, hogy csak szerelmes belé, ám hamarosan halál vár rá, mivel nem ölt meg valakit. Barbara lassan de biztosan arra kényszerül, hogy feladja pacifista ideáit…
A mohácsi vész, 2004
A történet egyszerre két idősíkon játszódik, 2004-ben és 1526-ban. A mohácsi vész jelentette Magyarország aranykorának végét, ám Kapa és Pepe visszamennek az időbe, hogy megváltoztassák egy nép sorsát. Varázslatos trükkökkel ijesztik meg Szulejmánt és ráveszik, hogy a mohácsi veszedelem törlődjön az történelemből. A világ sorsa megváltozik és a magyar lesz minden idők legnagyobb népe és legjelentősebb nyelve.
Jancsó Miklós így nyilatkozott a filmről:
„Kalasnyikovok, lőszer és Pepe, és nincs a nyomorult jövő. Kapa időgépen rohan a mohácsi csatába. Lajos király levágott feje Szulejmán arcába röhög. Ó, nagy lesz újra a magyar, nagy lesz hatalma, birtoka! Mert minden megtörténhet. Győzhetünk. Nem lesz három részre szakadás, bujdosás, sötét századok, elnyomatás, Trianon, oly sok viszály. Csak álom, álom, édes álom és Hajmási Péter, Hajmási Pál és a barométer, nem imponál! Nincs Csele patak! Nincs fulladás! Úgye sikerülhet? Sikerül? A választ Kapa és Pepe tudja, mellettük Halász Péter, Müller Péter Sziámi. Újra Jancsó filmben Balázsovits Lajos. Különleges vendég: Bodrogi Gyula. Népi tánc, varázslat, tűzfújás és Pongó Afrikából. Lovasi teli torokból énekel. Új Mohács, új dalai. Jancsó-Grunwalsky-Hernádi új filmje”.