Ma van az új kenyér ünnepe. Íme 5 érdekesség a legalapvetőbb élelmiszerről, amit eddig biztosan nem tudtál!
Tudtad, hogy…?
- 1 kg kenyér elkészítéséhez 1200 gramm nyerstésztára van szükség. Azért kell a plusz 200 gramm, mert a sütés közbeni körülbelül ilyen súlyú víz párolog el.
- Teljes kiőrlésű lisztből nehezebb lágy tésztát csinálni, mivel az ilyen lisztekbe a gabona külső részeit, például a héját is beleőrlik, ami magában tartja a vizet, így az ebből készített tészta tömörebb lesz. A liszt szerkezete tehát nem csak attól függ, hogy például rozsból, vagy búzából készült-e, hanem attól is, hogy teljes kiőrlésű változatról van-e szó.
- Bármelyik tésztát túl lehet keleszteni. Fontos, hogy a pék tapasztalatból tudja megítélni, hogy mikor van a tészta olyan kelési állapotban, hogy be lehessen tenni a kemencébe. Ha mi magunk szeretnénk otthon kenyeret készíteni, a legjobb, ha saját próbálkozásaink alapján jövünk rá a megfelelő időzítésre. Ehhez precízen meg kell jegyezni, hogy milyen arányban adtuk hozzá a kovászt, és hogyan változott az állaga bizonyos idő elteltével.
- Ha magas hőmérsékleten, gyorsan sütjük meg a kenyereket, vékonyabb lesz a héja, ha pedig lassabban, csökkenő hőmérsékleten készülnek el a kemencében, akkor vastagabb.
- A kenyerek tetejét okkal vágják be. A pékek így biztosítják, hogy a kemencében felgyorsult erjedési folyamat miatti térfogat növekedés útjába semmi ne álljon, ugyanis ezek a bevágások biztosítják az utat a kelésnek. Ha nem lennének bevágva, a kenyerek szabálytalanul repedeznének sülés közben. A bevágásra, mint esztétikai vonásra szokás mondani, hogy az a pék kézjegye. A pékáruk tetejére szórt lisztnek vagy cukornak ellenben esztétikai funkciói vannak.
A kenyérkészítés kulisszatitkaiba Tóth Márton avatott be minket.
