Most átélheted az 1956-os forradalmat. A Hosszúlépés rendhagyó programjának keretében öt 1956-os karakter közül választhatsz, akinek a bőrébe bújva nézhetsz farkasszemet a forradalommal.
1956 szereplőit bemutató sorozatunk első részét olvashatod, melyben az újságírónőt mutatjuk be.
Gyártulajdonos lányaként született, klasszikus neveltetést kapott, kamaszkorában azonban szívesen húzott nadrágot és feminista regényírónők könyveit olvasta a templompadban. Az 1940-es évek elején járt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-művészettörténet szakokra, ahol Nemes Nagy Ágnes évfolyamtársa volt, akivel össze is barátkozott. Nemes Nagy révén ismerte meg a jóval idősebb Szerb Antalt, akibe beleszeretett, hosszas budai sétákat tettek együtt, de kapcsolatuk megmaradt plátóinak. Magyarország megszállása, Szerb Antal halála és a holokauszt traumatikus élmény volt számára, amely radikalizálta, és a kommunisták mellé állította.
1945 őszén belépett az új világot hirdető párt ifjúsági szervezetébe, a MADISZ-ba, félév múlva már funkcionárius volt és a Magyar Kommunista Pártba is belépett. Újságírónőként helyezték el, előbb a MADISZ lapjánál, de hamar a Szabad Néphez került. Az egykori apja ellen lázadó „partizánlányból” „sorkatona” lett. Vallotta szerkesztője szavát: a sajtónak nem az a feladata, hogy híreket közöljön, hanem, hogy agitáljon. Üzemek sorát járta be, hogy termelési riportokat írjon, és amint befejezett egy cikket, már indulnia is kellett egy mezőgazdasági intézet átadására. A jutalom nem maradt el: évente egyszer eljutott a Kékesre, és mikor egyszer komolyabb nőgyógyászati baja volt, a Kútvölgyi Kórházba mehetett kezelésre. Igazságosnak tartotta, hogy apja gyárát szocializálták és szüleit a tágas, ötszobás nagypolgári lakás egyik szobájába szorították vissza társbérlők betelepítésével. Míg kamaszlányként Katherine Mansfield volt a kedvence, íróasztalán már J. J. Iljin A nagy futószalag című, a sztálingrádi traktorgyár üzembe helyezéséről szóló regénye hevert, hogy mindenki lássa, és Aczél Tamás A szabadság árnyékában című Sztálin-díjas regényéért rajongott.
Ez aztán nagyon sok vitára vezetett új szerelmével, a Népszava újságírójaként dolgozó, már korosabb, házas költővel, aki azért továbbra is a klasszikusokra esküdött, bár ezt nem hangoztatta, hiszen a népi demokráciában bárkit érhet baleset. Hősnőnk pedig annyira szerelembe esett, hogy a klasszikusok kedvelését betudta idővel elsorvadó „polgári csökevénynek”. Titokban találkoztak, gyakran a Szabadság-hegy (a korábbi Sváb-hegy) erdejében. Egészen addig, amíg szerelmét le nem tartóztatták kémkedés vádjával, aminek képtelensége első látásra nyilvánvaló volt. Mivel kapcsolatukat teljes titokban sikerült tartani, őt nem bocsátották el állásából, de sztálinista hite szilánkokra tört, noha igyekezett nem mutatni.
Továbbra sem hagyta otthon sose piros selyemzsebkendőjét az újságíró-igazolványa mellett, azonban mikor 1953-ban a Szabad Népen belül is megjelentek a reformerek, nem volt kérdés, kik mellé áll. Kende Péterrel, Méray Tiborral és a többiekkel tartott egészen az 1954. októberi Szabad Nép-lázadásig, ami miatt 1955 áprilisában a szerkesztőség többi renitens tagjával együtt elbocsátották, őt átmenetileg a Nők Lapjához helyezték. 1955-ben már itt kapta a megbízást: ő tudósísthat egy bécsi divateseményről. Szinte azonnal döntött: felült a Bécs felé tartó vonatra, és tudta, hogy hiába várják vissza, ő jó ideig nem tervez hazajönni.
További információkat a Hosszúlépés Facebook oldalán találsz.
forrás: Fortepan.hu, orig.: BERKÓ PÁL