10 nő a történelemben, akikre megéri emlékezni

A nők nagyobb hatással voltak a történelemre, mint azt sokan gondolnák. Ezt az állítást fogjuk most bebizonyítani 10 híres történelmi nőalakkal, akik meghatározó jelenségei voltak saját koruknak, és az őt követő generációk emlékezetébe is sikerüt belevésniük magukat.

Emmeline Pankhurst


Emmeline Pankhursttal, a brit szüfrazsett mozgalom vetetője volt, akit 1999-ben a Time a 20. század egyik legjelentősebb alakjának nevezett  politikai aktivitásáért. Emmeline kitartó munkával harcolta ki a női egyenjogúságért, a szavazati joguk elnyeréséért. A nő a szüfrazsett mozgalommal már 8 éves korában megismerkedett és bár szülei a korszak szokásaihoz híven úgy nevelték, hogy leginkább jó anya és feleség legyen, az iskola után továbbtanult, majd férjéül is egy olyan férfit választott – Richard Pankhurstot -, aki híres volt a női egyenjogúsághoz való pozitív hozzáállásáról, később pedig óriási támaszt is jelentett feleségének. Emmeline az ő segítségével alapította meg a Női Polgárjogi Egyesületet, majd ennek széthullása után a baloldali Független Munkáspártba jelentkezett, ám visszautasították, mondván nőket nem vesznek fel.

1903-ban, öt évvel férje halála után alapította meg a Nők Szociális és Politikai Egyesületét, mely távol helyezte magát minden politikai párttól és sokkal agresszívebben is viselkedtek mint bármelyik akkori brit politikai erő. Pankhurst lányaival gyakran tört be ablakokat vagy próbált meg rendőröket bántalmazni, mikor pedig börtönbe zárták őket, éhségsztrájkot folytattak. Később a család széthullott, ám Emmeline nem adta fel – az első világháborúban a kormány mellé állt a német erők ellen, nyilvánosan bátorították a nőket a gyári munkára a fiatal férfiakat pedig a harca. Kitartó munkásságával elérte, hogy minden 30 éven felüli nő szavazati jogot kapjon. Habár a férfiak már 21 éves koruktól szavazhattak, a parlament azzal magyarázta a korhatárok közti különbséget, hogy a háborúban annyi férfi halt meg, hogy valahogy meg kellett akadályozni, hogy a férfiak kisebbségbe kerüljenek a szavazások során…

Sufferagette Emily Pankhurst at London's Trafalgar Square

Sziénai Szent Katalin


A domonkos rendi Sziénai Szent Katalin filozófus és teológus volt, ezen felül egy azon három asszony közül, akiket a Vatikán doktori címmel hatalmazott fel. Katalin gyermekkorában későn tanult meg írni és olvasni. Hat évesen látomása volt Jézusról, ami után szüzességi fogadalmat tett, 15 évesen pedig csatlakozott a Domonkos rendhez. Egy ideig betegek gyógyításával foglalkozott, majd hamarosan körútra indult Itáliában, hogy hirdesse a keresztes harcok fontosság, a keresztények közti békét és hogy a Pápa vonuljon vissza Avignonból Rómába. A legenda szerint óriási ereje volt szónoklatainak, rövid idő alatt annyi követőre tett szert, hogy még az egyház is megijedt tőle – nem is meglepő, hogy hamarosan eretnekség vádjával bíróság elé állították, de végül a hölgy újabb szónoklatokkal képes volt megvédeni magát. Több mint 300 levelet írt a Pápához, könyörögve neki, hogy térjen vissza Rómába franciaországi rezidenciájáról, és sokak szerint Katalinnak végül nem kis szerepe volt a nagy költözésben… Arról nem is beszélve, hogy levelei  máig a világirodalom alapművei közé sorolják őket.

140307_catherineofsiena

Eva Peron


Arra most ne igazán térjünk ki, hogyan küzdötte fel magát Eva Peron, máig mindenki Evitája arra a pontra, hogy Argentina elnökének legyen a neje, ahogy nem biztos az sem, hogy ez a megfelelő fórum arra, hogy mélyebben elemezzük a peronizmust, de egy dologban egyetérthetünk: a huszadik század egyik legerősebb nőfigurája volt, akit nem véletlenül akart több mint kétmillió ember alelnökként látni. Evita leginkább jótékony tevékenysége miatt lett a nép kedvence, segélyszervezete megannyi ember életét tette jobbá olyan alapvető ellátásokkal, mint lakhatás biztosítása, étel vagy egyszerűen tiszta folyóvíz. A társadalom legaljáról érkező Eva a legnagyobb csúcsokat elérve is a szegényeket szolgálta, miközben képes volt arra is, hogy férje ne kerüljön tündöklése árnyékába. Életének persze vannak sötétebb oldalai is – sokan vádolják máig azzal, hogy segélyszervezetéből elfolyt itt-ott egy kis pénz, a fennmaradt emlékezések szerint pedig sikerek és megbecsülések ide vagy oda, roppant magányos hős volt.

140307_evita

Rosa Parks


1955-ben december elsején egy afroamerikai nő visszautasította a buszsofőr parancsát, miszerint járjon el a szabályok szerint és adja át a helyét egy fehér férfinek, aki már nem tud leülni a fehéreknek fenntartott helyeken. Az ügyből óriási botrány lett, Rosát letartóztatták, a jogok harcosai pedig benne látták azt az erőt, mellyel előrébb tudják lendíteni ügyüket, holott természetesen nem Parks volt az első személy, aki ellent mondott a szabálynak. Parkst bűnösnek ítélték, pénzbírságot róttak rá, de a nő fellebbezett majd ügyét kihasználva egy 381 napos bojkottot szerveztek, melynek során több tízezer fekete nem használta a város buszait – a társaság végül egy év után olyan veszteséggel számolt, mely miatt kénytelenek voltak eltörölni a törvényt.

A bojkott egyik vezetője az akkor még kevésbé ismert, később igazi hőssé váló Martin Luther King, Jr volt. Bár Rosa Parks mindenidők egyik legnagyobb jogi aktivistája és a faji egyenlőség egyik szimbóluma lett, életét sokszor inkább megnehezítette a megtisztelő titulus – állását elvesztette, férje is felmondásra kényszerült és végül másik városba is költöztek. Parks végül egy demokrata képviselő titkárnőjeként dolgozott egészen 1988-ig, majd az Amerikai Családtervezési Szolgálat fontos tagja lett. Letartóztatásának napja és születésnapja, február 4. is hivatalosan Rosa Parks Nap lett az USA-ban.

140307_rosaparks

Hatsepszut


Most pedig ugorjunk egy jó nagyot az időben, egészen az ókori Egyiptomba, i.e. 1500-as évek közepébe. Bár ha erős nőkről és Egyiptomról van szó, rögtön a tejben fürdő Kleopátra juthat eszünkbe, holott a 22 évig uralkodó Hatsepszut minden viszonylatban nagyobb sikereket ért el. Kezdetben régensként uralkodott fia helyett, majd magához ragadta a hatalmat.

Hatsepszut uralkodása alatt visszaállította a birodalom kereskedelmi kapcsolatait, melyek még a hükszosz-támadások alatt kerültek a süllyesztőbe – ezzel a lépésével a fáraónő hihetetlen gazdagságot biztosított a 18-ik dinasztia számára, a befolyó összegeket pedig megannyi építkezésbe fektette – ennek köszönhetően őt tartják az egyik legnagyobb egyiptomi építkezőként számon, erre már maga a Deir el-Bahari templom is jó bizonyíték. Bár a történészek sokáig azt állították, hogy Hatsepszut uralkodása alatt nem folytatott hadjáratokat, később bebizonyosodott, hogy a vagyonszerzésen felül a hölgy a hódítóhadjáratokban is remekelt – uralkodási ideje alatt az egyiptomi hadsereg több sikeres hódítást eszközölt Núbiában, Szíriában és Levantéban.

140307_hatsepszut

II. Katalin


Az orosz cárnő 1762-től kezdve gészen 1796 november 17-ig, haláláig uralkodott Oroszország felett és napjainkban is az egyik legfontosabb orosz történelmi alakként tartják számon. Ez persze nem is csoda, hiszen ő volt aki elhozta a felvilágosodás kultúráját a fagyos országba, de meg is nagyobbította azt, a birodalom határait kihúzva olyan területekig mint például a Krím-szigetek, Ukrajna vagy Belorusszia – több mint félmillió négyzetkilométerrel növelte az országot.  Az első orosz-török összecsapások után – melyek az Ottomán Birodalom ellen irányultak – Oroszországot jelentőségteljessé tette a Európában is, megtéve az első lépést a történelemben afelé, hogy az oroszok az egész világon döntő szerepet játszanak. Hódításain kívül Katalin a művészetek addigi legnagyobb pártolója volt, magát filozofikus uralkodóként jellemezte és nagy erőkkel szorgalmazta a felvilágosodás ideáinak elterjedését az országban. Bár a birodalom hódításaival sokszor az agresszor szerepében tűnt fel már ebben az időszakban is, a cárnő számára fontos volt, hogy hazájára Európában egy civilizált, kulturált monarchiaként tekintsenek.

140307_iicatherine

Mária Terézia


Uralkodása nem indult túl fényesen, az orosz fenyegetettség miatt a Habsburg Birodalom a széthullás szélén állt, a királynő pedig csak egy népre számíthatott – a magyarokra. Hazánk fiait a pozsonyi gyűlésen gyászruhában, karjában gyermekével, a későbbi II. Józseffel győzte meg arról, hogy megéri hűségesnek lenni hozzá. Néhány engedményt téve meg is kapta a szükséges haderőt, mellyel megerősíthette hatalmát, igaz, uralkodása fele így is háborúskodással telt – kinek ne derengene az osztrák örökösödési és a hétéves háború – így későbbi éveiben inkább már a békére vágyott, éppen ezért nem is állt az oroszok oldalára II. Katalin kérésére az Oszmán Birodalom ellen vívott háborúban.

Kicsit térjünk ki magyarországi tevékenységére – bevezette a kettős vámrendszert, alaposan visszaszorítva a magyar ipar fejlődését, ám a sorozatos jobbágyfelkeléseket képes volt olyan rendeletekkel rendezni, melyeknek a nagyurak nem igazán örültek, a jobbágyok viszont annál inkább, Sokakat máig megoszt Regulatio Cigarorum nevű rendelkezése, melynek folytán a romákat csak újlakosoknak vagy újmagyaroknak lehetett hívni és a nép integrálását olyan eszközökkel próbálta megoldani, mint például megtiltotta hogy egymással házasodjanak és elrendelte az újmagyarok félévenkénti összeírását. Alaposan beleszólt a népesség összetételébe is – rengeteg németet és románt telepített be az akkori Magyarországra, míg a magyarok ki- és betelepüléseit erősen korlátozta, ezzel is háttérbe szorítva a magyar rendeket, mely egész uralkodására jellemző volt. Kedvezőbb döntése volt, hogy szétválasztotta a végrehajtói és igazságszolgátatástól és megszüntette a titkos udvari rendeket is.Szívügye volt az oktatás – 1777-ben Budára helyezte át a Nagyszombati egyetemet és feloszlatta jezsuita rendet. Eltévedt tévhit, hogy a Ratio Educationisszal bevezette az általános tankötelezettséget. Erről szó sem volt, csupán összekötötte az elemi és felsőfokú oktatást, tanítóképzőket állított fel és bővítette az egyetemi karokat. Rendeleteket hozott a szegények, betegek, öregek és árvák ellátásáról is, nagyban támogatva az egészségügy fejlődését. Valláspolitikája ellentmondásos volt – bár nyíltan buzgó katolikus hírében állt, de nem engedte, hogy az egyház komolyabban beleszóljon az ország ügyeibe, pápai rendeleteket például csak az ő engedélyével hirdethettek ki. Bár kétségkívül erős és nagy hatású uralkodó volt, megítélése napjainkban már nagyban hullámzó és sokszor országa válogatja – tökéletesen érthetően.

140307_mariaterezia

Lomb Kató


Lomb Katót a világ első szinkrontolmácsai között tartják számon – bár már ez is nagy szó és ok a büszkeségre, de kiemelendő, hogy az eredetileg fizikából és kémiából doktorált hölgy pontosan hány nyelvből is élet tolmácsként, fordítóként és fogalmazóként – tizenhatból. Lomb beszélt angolul, bolgárul, dánul, franciául, héberül, japánul, kínaiul, latinul, lengyelül, németül, olaszul, oroszul, románul, spanyolul és szlovákul. Elmondása szerint minden nyelvet autodidaktaként tanult meg, egy általa elsajátított és kitalált módszerrel – erről több könyvet is írt -, élete értelmét pedig nem abban látta, hogy ennyi nyelven beszélt, hanem hogy ennyi nyelvet tanulhatott meg. Önmagát lingvistának tartotta, aki nem tudományos okokból tanul és tanulmányoz nyelveket, hanem saját szórakoztatására. Persze azért jól is jött ez a nyelvtudás – mind az öt kontinenst bejárta – ez a Kádár-korszakban igencsak nagy szónak számított, bár valljuk be, manapság is – és több könyvet is kiadott módszereiről és utazásairól is – ilyen volt például az Egy tolmács a világ körül című műve.

140307_lombkato

Szent Erzsébet


Erzsébet már gyerekkorában rendkívül vallásos embernek bizonyult, házassága után – 14 évesen – pedig egyre többször böjtölt, ostorozta magát és virrasztott. Ám az elvakult vallásosság később kiváló tettekre vezette. Első gyermeke születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek és szegények részére, második gyermeke világrahozatala után pedig egy kórházat építettet, melyben ő maga is ápolta a beteget. Férje, II. Frigyes hadjáratakor Erzsébet átvette a hatalmat és renget pénzt költött az éhínség megelőzésére és járványok áldozatainak megsegítésére, az éhező szegénység számára pedig kinyittatta Wartbrug éléstárát is. A családtagok és az udvar emberei rossz szemmel néztek Erzsébet tevékenységére, akit viszont férje teljes szívvel támogatott hazatérése után is, ám mikor az elindult egy keresztes hadjáratra, a királynő gyászruhát öltött, harmadik gyermeke születése után – mely sajnálatos módon egybeesett megözvegyülésével is – a 20 éves özvegyet kisemmizték és menekülni kényszerült, gyermekeit ezek után fonásból és megmaradt ékszereinek eladásából tartotta fenn. Bár voltak kérői, melyek visszahelyezték volna az udvari miliőbe, nem kívánt újraházasodni. 24 évesen hunyt el, sírjánál több csoda is történt, IX. Gegely 1235-ben avatta szentté. Marburgi sírja fölé 1236-ban kezdték el építeni az Erzsébet-tempolomot, mely 1238-ban készült el. Testvére, IV. Béla az ő tiszteletére építette meg az első templomot Kápolnán.

140307_szenterzsebet

Sass Flóra


Az Erdélyben született Sass Flóra Magyarország elismert női Afrika-kutatója. 1841-ben – egyes források szerint 42-ben – született Erdélyben, ahol még gyerekkorában megölték egész családját az oláh parasztok – életét egy oláh asszonynak köszönhette, aki magáénak vallotta az árván maradt kislányt, akit aztán egy később Törökországba menekülő örmény család nevelt tovább, ahol végül ők is szétszéledtek, Flóra pedig tíz évre rabszolga lett. Tizennyolcévesen ment hozzá a jómódú angol mérnökhöz, Samuel White Bakerhez, aki különleges nászutat szánt nejének – egy saját expedíciót tervezett, hogy felfedezzék a Nílus ezer éve kutatott forrását. Az expedíció bővelkedett az izgalmakban – egyrészt versenyt futottak két másik angol kutatóval, másrészt egy alkalommal szolgáik fellázadtak és majdnem meggyilkolták őket, végül Flóra beszéltek meg velük, hogy ez nem is olyan jó ötlet.  A két másik kutató ugyan megtalálta a Fehér-Nílus forrását, Bakerék megtalálták a második forrást az Albert-tónál. Bár nem volt igazuk, de ez egészen 1934-ig nem derült ki, így a házaspárt óriási örömmel fogadták Londonban, ahol Bakert a királynő lovaggá ütötte, Flóráról pedig tudomást sem vett.  1889-ben ismét útra keltek az angol királyság kérésére, mely szerette volna meghódítani a Szudántól délre fekvő afrikai királyságokat. Végül ez nem igazán sikerült, de így is borzasztó sokat tettek Afrika felfedezéséért. A bennszülöttek a szőke hajú magyar lányt Hajnalcsillagnak nevezték.

140307_sassflora