Hiába nincsenek óriási kiterjedésű vizeink, az óceánok világnapján sem kell szégyenkeznünk. Bebizonyítjuk, hogy a magyarországi tavaknak és folyóknak is rengeteg érdekessége van.

Bár Magyarország közelében nincs óceán, sőt, még tengerpartunk sincs, nincs okunk panaszra, hiszen nálunk található „Kelet-Európa tengere”, vagyis a Balaton, de két legnagyobb folyónk, a Duna és a Tisza is közel áll a szívünkhöz. Íme, néhány érdekesség a magyar vizekről.

Duna

Királyt választottak a vizén

A hagyomány szerint a legigazságosabb magyar királyt, Mátyást a Duna befagyott vizén koronázták meg. Bár a magyar szokásjog szerint a magyar uralkodókat Székesfehérváron kell beiktatni tisztségükbe, a legenda szerint a Mátyást éljenző tömeg már Pest-Budán királyának választotta.

Amikor Budapest majdnem Velencévé vált

Mikoviny Sámuel, 18 századi mérnöknek érdekes elképzelése volt a dunai árvizek orvoslására. A mai nagykörút területére egy mellékágat tervezett a Duna számára. Ettől a megoldástól remélte, hogy a szokásos tavaszi áradások nem tesznek kárt a fővárosban. Gondoljunk bele, ha megvalósulnak a tervei, a 4-es 6-os villamos helyett most hajókkal tudnánk közlekedni például az Oktogon és a Blaha Lujza tér között.

A legöregebb híddal dicsekedhet

A Duna büszkélkedhet Magyarország legöregebb hídjával, a Lánchíddal. A Széchenyi István védnöksége alatt megvalósuló építményt 1849-ben adták át. A hídnak más történelmi jelenősége is van: mindenkinek, aki használni akarta, hídadót kellett fizetnie. Senkivel nem kivételeztek: még a nemeseknek is a pénztárcájukba kellett nyúlniuk, lemondva ezzel évszázados múltra visszatekintő adómentességükről.

Víz alatt a város

Ahogy az előbbi bejegyzésből is kitűnt, a 19. századig nem sikerült orvosolni a magyar folyók áradásait. A legnagyobb károkat a Duna 1838-ban okozta. A víz pusztítása után a város jelentős részét újra kellett építeni. Ebben nagy segítséget nyújtott a József nádor által életre hívott Szépítő Bizottság, melynek munkássága nyomán épültek azok az házak, melyek ma is Budapest meghatározó részei. Adományokból nem volt hiány. A bajba jutott város sorsáról értesülvén Liszt Ferenc Bécsbe utazott, ahol jótékonysági koncertet adott, melynek bevételéből a fővárosiakon segített.

Tisza

A legmagyarabb folyó

Ezzel a megtisztelő névvel illette Jókai Mór a Tiszát. A folyó más tollforgatót is megihletett, elég, ha Petőfi Sándor A Tisza című versére gondolunk, mellyel alighanem mindannyian találkoztunk iskolás éveink alatt.

A haragos folyó

A Tisza is hatalmas károk okozott. 1879-ben Szeged városát tette majdnem a földdel egyenlővé. A hatalmas áradásról Tisza Kálmán miniszterelnök írásban értesítette a pestieket. „A katasztrófa megtörtént. Szeged víz alá került” – írta. A borzalom után még Ferenc József is ellátogatott a romba dőlt városba.

Balaton

Számoljuk ki

Mint sokan mondják, a Balaton „Kelet-Európa tengere”, hiszen ez a legnagyobb tó a térségben a maga 594 négyzetkilométernyi területével. Hossza 77 kilométer, szélessége 1,3 kilométertől 14 km-ig terjed.

Töretlen siker a reformkortól

A tó régóta nagy népszerűségnek örvend. Már a 19. században gyógykezeléseket tartottak itt. Keszthelyen alapította 1797-ben Festetics György, a reformkor egyik meghatározó alakja az ország legelső mezőgazdasági oktatási intézményét, a Georgikont.

Csak a változás a biztos

A Balaton jelenlegi formáját a 19. században nyerte el, amikor kiépültek a tavat körbeölelő vasutak. A tó formai változásának másik oka a kiszáradás. Egykoron még Tihany sem félsziget, hanem sziget volt.

A száműzött király lakhelye

Az első világháborúban Magyarország megfosztotta hatalmától az ország utolsó uralkodóját, IV. Károlyt. A korona nélkül maradt király ezután két kísérletet is tett, hogy visszaszerezze jogkörét az ország felett, ám mindkétszer elbukott. Mielőtt Madeirára száműzték volna élete utolsó magyarországi napjait Tihanyban töltötte, szigorú katonai megfigyelés alatt.