Az Országház titkai – 4. rész

Naponta több ezer turista keresi fel, de a legizgalmasabb oldalát csak most ismerheted meg. Minisorozatunkban bemutatjuk az Országházat, ahol már folyt vér, lógtak kolbászok a korlátról és lovak ették a bútorok tömését. 

114 éves ház rejtelmeibe Kerekes Margit, művészettörténész, és Müller Tamás, történész vezet be minket. Mostani részünkben eláruljuk, hogyan vészelte túl az épület a 2. világháborút.

 

Szabad a vásár! – Mikor kerültek a parlament berendezései az utcára?

 

A második világháború utolsó hónapjaiban Budapest volt az egyik legfőbb hadszíntér. A keletről előretörő szovjet csapatok itt ütköztek meg az országot megszállás alatt tartó németekkel.

 

 

1944 novemberében a német hadsereg már berendezkedett az épületbe, még lövésznyílásokat is kialakítottak – meséli Tamás. – 1945 első heteiben 250 aknatalálat és 300 gyújtóbomba érte az épületet. A főrendi szárny szinte teljesen elpusztult, és a kupola egy része is beomlott. A déli rész, vagyis a képviselőházi oldal is kigyulladt, de ezt a dolgozók segítségével sikerült hamar eloltani.  A szovjet csapatok 1945-ben foglalták el az épületet, ekkor rengeteg sebesültre bukkantak a pincékben. A felújításokat már közvetlenül a háború lezárása után elkezdték, de csak 1951-re fejeződtek be.

 

 

A Ház politikusai  féltek, hogy az épület maradandó károkat fog szenvedni, ezért előrelátóan 1944-ben egy fotósorozatot készítettek az épületről, hogyha valami megsérül, ezek alapján pontosan tudják rekonstruálni a sérüléseket. Ezek a képek még ma is megvannak, és a felújítások alkalmával használják is – tette hozzá Gitka.

 

Vannak olyan termek, melyeket a mai napig nem rekonstruáltak eredeti állapotuknak megfelelően, főként a felsőházi részen, mivel jelenlegi funkciójuk nem tette szükségessé, hogy olyan gazdagon díszített formába állítsák vissza, mint amilyen eredetileg volt – árulja el Gitta.

 

A bombatámadások mellett az emberek is sok kárt okoztak az épületben – teszi hozzá Tamás. – Amikor sikerült visszafoglalni a házat a háború után, nagyon sok bútort kellett restaurálni. Szinte az összes kanapét, fotelt és széket tönkretették, még a bőrhuzatukat is levágták róluk. Azt már sosem fogjuk megtudni, hogy a szovjetek, a németek, vagy a magyarok követték el…

 

 

A Balassi Bálint utcában lakó egyik hölgy mesélte, hogy az asztalukat a világháború után szerezték, és valamikor még az országházé volt. 1945-ben, a nagy felfordulásban az épület nagyon sok berendezési tárgya az utcán kötött ki, onnan pedig az vihette el, aki legelőször lecsapott rá. Ugyanez a néni mesélte azt is, hogy a világháború alatt még a lovak is beszabadultak az épületbe és a kanapékban található töltőanyagot ették – mesél egy újabb sztorit Gitka.

 

 

Holnap tovább fokozzuk az izgalmat, amikor kiderül, milyen az, amikor vér folyik az Országházban.