Mindenki több tucat olyan filmet, horrort vagy mesét ismer, amiben szellemek szerepelnek, ám sokan még mindig megrémülnek egy-egy kísértetes film láttán. A szellemek létezésének gondolata már több évszázada tartja rettegésben az emberiséget. De tulajdonképpen hogyan is néznek ki a kísértetek? Mi a céljuk? Miért vannak a földön? Jó vagy gonosz szándékkal járnak közöttünk? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A Magyar Néprajzi Lexikon megkülönbözteti a kísértetet a családjához, lakásához visszajáró közönséges halottól (visszajáró halott). A lexikon szerint a kísértetek, valamilyen különleges ok miatt nem pihenhetnek a sírjukban, bárki találkozhat velük az utcán vagy a köztereken és bűnük miatt vezekelniük kell. Általában olyan vétséget követnek el, ami az egész közösséget érinti, de kísértetté válnak az öngyilkosok, a felakasztott emberek, gyilkosságok áldozatai, megkereszteletlen gyerekek valamint olyan lelkek, akiket elátkoztak vagy nem temettek el.
Kinézet:
A kísérteteknek különböző megjelenési formái ismertek, minden hitvilágban, történetben és leírásban más és más módon szerepelnek. A filmekben gyakori az átlátszó, ember alakú kísértet, érdekes azonban hogy az átlátszóság mellett, sokszor látható egy fajta kékeszöldes színű kontúr a szellem körül, mint pl. a Törjön ki a frász című filmben vagy az Elvarázsolt Kastélyban.
Számtalanszor félig meddig ember formájú, inkább rajzfilmfigurára emlékeztető kísértetekkel találkozhatunk (Casper, Szellemirtók). Az átlátszótól, a teljesen zöld vagy fehér, egészen a kékszínig mindenféle kísértet előfordul.
A magyarországi néphitben ismert az emberalakon kívül, az állat (ló, kutya, tyúk) vagy tűz formája is (tüzes szekér) a kísérteteknek. A lidércfény, más néven bolygótűz vagy lámpás, például a mocsaras területeken látható fényjelenség, amely egy eltűnő, újra fellobbanó láng. Egyes leírások szerint a fény kincset őriz. Saját hiedelemkörrel rendelkező lény a tüzes ember, mely szintén a mocsaras területeken található meg. A tüzes ember tűzből van, tüzet szór vagy lámpást visz és tevékenységét elsősorban a földet rosszul mérő mérnök vagy földmérő halál utáni vezeklésének tekintik.
Előfordul, hogy a kísértet nem látható csak hallható, ilyen például a Magyarországon ismeretes „hajingáló kísértet”. A „hajingáló” kísértetekről már Bornemisza is említést tesz, de leginkább a 20. századi feljegyzésekből ismertek. Ezeknek a kísérteteknek az a jellegzetessége, hogy a padlásról tárgyakat dobálnak le az emberekre.
Szintén nem látható szellem a poltergeist, melynek jelentése kopogó szellem. Ez a típusú szellem Margaret és Kate Fox által vált ismertté, akik házában egy olyan szellem jelent meg, aki kopogással válaszolt a kérdéseikre. Később kiderült, hogy a szellem egy boltos lelke, akit a házukban öltek meg. A testvérek kialakítottak egy teljes kopogós ábécét és hatásukra több száz ember tevékenykedett médiumként.
Sajátos vonással rendelkező rém a fejetlen kísértet. Magyarországon országszerte ismertek a novaji erdőben megjelenő fejetlen barátok. A Csermosnya völgy falvaiban is közismert egy fejetlen barát mondája, miszerint a barát fejét a törökök levágták, a fej beleesett a Péntek-patakba, a testet pedig elvitte a ló. Éjszakánként a barát a patak mentén lovagol, és levágott fejét keresi. Hasonló monda már az 1857-es Napkelet című újságból is ismert, mi szerint a tatárjárás idején megöltek egy remetét, aki azóta éjjelente fehér lovon, fehér köpenyben, fejét a hóna alatt tartva lovagol a határ mentén.
A fej nélküli ember és a fejét a hóna alatt vivő ember motívuma más területeken is ismeretes. Washington Irving 1820-ban publikált népszerű novellájának, az Álmosvölgy legendájának főszereplője szintén egy fej nélküli lovas. A novellát többféle módon feldolgozták, készült belőle mese (legismertebb a Disney verzió), sorozat, film (például Tim Burton horror filmje), színpadi előadás, opera és Broadway musical is.
A kísértetek csoportosan is megjelenhetnek, ilyen például az éjjel miséző hallottakkal kapcsolatos hit. A halottak karácsonykor az éjféli mise előtt misét tartanak, ezért harangozás előtt nem szabad bemenni a templomba. A monda szerint egy ember egyszer bement a halottak miséjére és mivel az élőknek nem szabad holtakat látniuk három nap múlva meghalt.
Előfordulási hely:
A néphit szerint bárki találkozhat kísértetekkel az utcán, köztereken vagy a temetőkben leggyakrabban éjjel, éjfélkor vagy délben. A temetőre jó magyarországi példa a Pozsonyi lakótelep, a népnyelvben Szellemtelep, ami az egykori temető helyére épült. Állítólag az építkezések során rengeteg hiba történt és az új lakások úgy ropogtak éjszaka mintha kísértetek laknának bennük. Sokak szerint a mai napig szellemek járják át az elátkozott épületet.
Angliában sok színháznak van saját szelleme, ilyen például Londonban a „szürke ruhás férfi” szelleme, aki a Theatre Royal Drury Lane falai között kísért. Az egyik leghíresebb kísértetet, Bloody Mary-t pedig úgy lehet előhívni, ha a sötétben a tükör előtt állva háromszor kimondjuk a nevét.
A horror filmek, vígjátékok és a családi filmekben is kedvelt helyszín az ódon, elhagyatott kastély. Oscar Wilde, A canterville-i kísértet című, népszerű, többször megfilmesített művében is a szellem egy kastélyban él. A kísértetek sokszor azokon a környékeken bolyonganak ahol meghaltak, megölték őket vagy ahol valamilyen kincset őriznek. A magyarországi néphit szerint a kereszteletlen gyerekek ott bolyonganak, ahol eltemették őket (temetőárok, temető kerítése mellett) ritkábban a ház körül. A keresztelés hiánya miatt, temetési szertartásban sem részesülhetnek, ezért sem az élők sem a halottak közé nem tartozhatnak. Alkalmanként, esetleg hétévente jelennek meg hozzátartozóik szeme előtt. Egyes hitek szerint a temetéskor eltemetett pénzel megfizethető a keresztelés díja, valamint ha halála után hét évvel jelenik meg a gyermek és sír, akkor saját anyja is megkeresztelheti őt.
Szándék:
A néprajzi leírások szerint a szellemek azért maradnak a földön, mert vezekelniük kell. A vezeklés gyakran meghatározott időre szól, például a bűnösöknek addig, amíg az összes bűnüket le nem vezeklik, az elátkozottaknak pedig addig, amíg az átok fel nem oldódik. A magyar kísértethiedelmekben az elvetélt gyermek és a gyermek anyja is a földön ragadnak. Horrorisztikus hiedelemmondák szerint a gyermek elvetéséért bűnhődő anya addig bolyong, amíg elhajtott magzatait meg nem eszi és gyermekeit fehér egér alakjában ki nem öklendezi, vagy ameddig annyi jót nem cselekszik ahány gyermeket elvetélt.
A kísértetmondákban nagy szerepe van a kísértettel való találkozás miatti rémület leírásának. A kísértet sokszor nem bántja az egyént, ám előfordulnak olyan mondák, amikben a gyilkos kísértet vízbe csalja az éjjeli utast és az utas belefullad a vízbe. A hit szerint a „Minden lélek dicséri az Urat” mondattal vagy az ördög említésével el lehet űzni a szellemeket, de szintén hatásos, ha a puska töltetébe csizmáról lekapart sárt tesznek, és úgy lövik le a szellemet. A kísértet lelkét imával vagy jó cselekedettel is meg lehet váltani. A filmekben általában rossz szándékúak a kísértetek. Casper például egy nagyon barátságos kísértet de még az ő világa sem utal arra, hogy a kísértetek jók lennének, nagybácsijai (akik szintén szellemek) kifejezetten gonoszak.
Összességében kiemelendő, hogy a kísértetek „keletkezésében”, a hit hogy a bűnösöknek le kell vezekelniük az életben elkövetett bűneiket, természeti jelenségek, éjszakai különös zajok, felvillanó homályos fények valamint a sötétben váratlanul megjelenő állatok játszottak közre és játszanak közre a mai napig, de persze az is feltételezhető, hogy a fent leírtak valóban megtörténtek.