„Mi a stílust nem követni, hanem teremteni kívánjuk. Nem kis ambíció, de eddig szerintem minden helyszínünk dizájnjában bejött.„ – Ezekkel a szavakkal kezdi kis túránkat a Werk Akadémia különleges hangulatú épületében Vándor Ágnes, a Werk vezetője és mi tagadás, igaza van. A hőségriadóban már csak azért is jó volt betérni a Werkbe, mert a téglafalak hűs levegőt biztosítottak, és hála a különleges indusztriális látványnak, másodpercek alatt nem csak hogy kényelmesen éreztem magam, de irigy is lettem azokra, akik itt dolgoznak. Vagy itt tanulnak.
„Ebben a közegben felszabadul a teremtő kreativitás és inspiráció.” Mondja Ágnes, majd felidézi a Werk lassan egy évtizedes történelmét.
„Ahogy a Werk megszületett, már az is egy csoda volt. Anno nagyon nagy lelkesedéssel hoztuk létre, legalább tucatnyian, filmesek, stylistok, pesti értelmiségiek és művészek. Eufórikus beszélgetésekkel kezdődött, közös agyalásokkal, hogy kellene valamit az oktatással kezdeni, mert már akkor is látható volt és ma is állítom, ebben az országban a kitörési pont az oktatás, az egyéni ambíciók és képességek előhívása, felélesztése, a közösség szolgálatába állítása lehetne. Hihetetlen a szürkeség, a mentális depresszió, hogy kijöjjünk belőle, az oktatásba kellene befektetni. Mi ezt tesszük 2007 óta.”
Vándor Ágnes a színházi menedzserek vizsgaelőadásán
És a jelek szerint jól teszik. A Werk Akadémia mára a felnőttoktatás egyik zászlós hajója lett Budapesten. Úttörőként indult, akkoriban még az internetes oldala is kifejezett feltűnést keltett. Azóta a többi oktatási intézmény is látható figyelmet fordít a netes megjelenésére. Képzései sikerét bizonyítja, hogy beindításuk után gyakran más intézmények is kedvet kapnak hasonló képzések indításához.
„Világéletemben vezető voltam, sok embert vettem fel, sosem érdekelt, hogy van-e diplomájuk”
Szóval a Werk kicsit követendő minta, talán ezért is van, hogy egyike azon fizetős iskoláknak, amelyek gyökeret tudtak ereszteni a városban, sőt a társadalomban. Ezek a gyökerek pedig abból a minőségből és korrektségből táplálkoznak, ami miatt a Werk képes teljesen mást nyújtani, mint bármelyik OKJ-s tanfolyam vagy egyetemi diploma. Holott Magyarországon az ilyesfajta rendszeren kívüli létezés igencsak nehéz ügy. Ágneséknek az évek alatt meg kellett tanulniuk folyamatosan árral szemben úszni, de ahogy egyre jobb lett a tempó és egyre több werkes ért el sikereket, úgy változott a szélirány is, számukra kicsit kedvező módon:
„Kezdik az emberek kapiskálni, hogy létezik oktatás az állami oktatáson kívül is. Ráadásul az állami képzés is egyre többe kerül. Van egy berögzült minta, hogy az oktatás ingyen jár. A másik, hogy szülő még szereti, ha a gyereknek van egy állami papírja, akkor is, ha az semmit nem ér. Én világéletemben vezető voltam, sok embert vettem fel, sosem érdekelt, hogy van-e diplomájuk. Magyarországon egy nagyon merev, adminisztratív és formális kritériumokhoz kötődő szemlélet működik, az oktatásban főleg. A Werk talán azért életképes még mindig, mert a piacról él és a piacra képez, a piac igényeinek megfelelően folyamatosan megújul. Ennek a szabadságnak persze nagy ára van, le kell érte mondani minden támogatásról, még az áfakedvezményről is. Mindenesetre ha már mi is feladjuk, akkor valóban megszűnt minden mozgástér. ”
A piaci alkalmazkodásra Ágnes példát is hoz.
„A rendezvényszervezést már 2009-ben el akartuk indítani, de a válság idején ez a szakma pénzhiányos volt, alig voltak rendezvények. Két éve viszont sikeresen elindult, mert a rendezvényszervező szakma maga is kezd talpra állni. A szak először a művészeti menedzsment képzés része volt, de kiderült, annyi tananyag van benne, hogy önálló két modul után vállalható csak, hogy olyan tudást adunk, amivel ki lehet lépni a piacra. ”
„A Werk azt ambicionálja, és ehhez ad is ismereteket, hogy a hallgatói önállóan, akár vállalkozóként is meg tudják valósítani magukat.”
Hogy mit lehet a Werkben szerzett tudással kezdeni? Ágnes szerint a sok munkát kereső között kevés a dolgozni is tudó, aki dolgozni akar, az dolgozni is fog. „Állást mint olyat, egyetlen oktatási intézmény sem ígérhet felelősséggel. Nem is biztos, hogy megéri bemenni csavarnak a gépezetbe. A Werk azt ambicionálja, és ehhez ad is ismereteket, hogy a hallgatói önállóan, akár vállalkozóként is meg tudják valósítani magukat. A belvárosban most nyit egy kávézó, két egykori gastrowerkesé, akik három éve itt ismerkedtek meg nálunk. A legjobbak már lábon elkelnek, az oktatók maguk kezdenek velük dolgozni. Stylist szakmában például a Werk már kifejezetten jó ajánlólevélnek számít, a legnagyobb stylistok is werkes tanítványaikkal dolgoznak.”
„Ezért jó a GasztroWerk, mert aki végigjárja, utána háromszor is meggondolja, hogy indítson-e éttermet„
Bár minden szakon gyakorlatias és élményszerű oktatás folyik, Ágnes a GasztroWerket emeli ki.
„A GasztroWerkre olyanok járnak, akiknek van már gasztro vállalkozásuk, vagy akik akarnak egyet nyitni. Ez egy feljövő terület. Nem véletlenül, hiszen sok öröm van benne, étel-ital mellett az emberek nem ellenségeskednek, azt keresik a másikban, ami közös bennük. Állítólag tízből kilenc gasztro vállalkozás tönkremegy, láthatjuk is lépten-nyomon, hogy zárnak be helyek. Ezért jó a GasztroWerk, mert aki végigjárja, utána háromszor is meggondolja, hogy indítson-e éttermet. Azzal, hogy minden nehézséggel szembesítjük, tulajdonképpen le is beszéljük róla. Kevésbé lesz meggondolatlan, mint korábban.”
Van, aki nem lép tovább a karrierjében, az életében viszont annál inkább: „Volt stylist hallgatónk, aki közel 100 cégnek könyvelt. A Werk után is könyvelő maradt, de ez alatt az egy év alatt lefogyott, megfiatalodott, elvált a férjétől é s lett egy új kapcsolata. Könyvelő maradt, de állítása szerint már teljesen más hangulatban könyvel.”
„A Werk egy hatalmas network lett, amiben a werkesek felismerik egymást, összetartanak„
Ágnes szeme akkor csillan fel igazán, amikor arról beszélhet, hogy a werkesek útja és élete hogyan fonódott össze egy-egy kurzus alatt.
„ A Werk egy hatalmas network lett, amiben a werkesek felismerik egymást, összetartanak, még az éjszakában, a fesztiválokon is mindenhol régi werkeseket látok együtt közlekedni”.
A Werk Akadémián az „összerázkódást”, a csapatmunkára való felkészítést képzett coachok és a Momentán Társulat tagjai vezénylik le.
„ A közös munkához nemcsak önmagunk, egymás ismerete is szükséges. És nálunk csapatmunka folyik. A zenei menedzsereknek koncertet, a stylistoknak divatbemutatót, a színházi menedzsereknek színházi előadást, a képzőművészeti menedzsereknek kiállítást kell vizsga gyanánt tető alá hozniuk. Éles helyzetekben, amikben nemcsak a siker, de bizony a kudarc lehetősége is benne van. ”
És akkor a legfontosabb tényezőről még nem esett szó. A tanárok kiválasztásánál szigorú elvek szerint dolgoznak. Az a tanár, aki a félévenkénti értékelésen négyes alatti pontszámot kap a diákjaitól, többé nem tanít a Werkben.
„Annak az alternatív Magyarországnak vagyunk a része, amelyik nem fentről és kívülről várja a megváltást”
„Arculati tényező, hogy nálunk az adott szakma legjobbjai tanítsanak. Kezdetben még azt is szerettük, ha a tanár országosan ismert és népszerű, de kiderült, a tanításhoz szükséges alázat sokkal fontosabb minden ismertségnél. Mára kialakult egy a Werket ismerő, érző és a hallgatói igényeket maximálisan kielégítő tanári kör. A filmesektől hallom, hogy a tanárok órarenden kívül is mindig a rendelkezésükre állnak. Ezt ők belső meggyőződésből teszik, mert fontos számukra a szakmai tudás átadása. Ez a belső meggyőződés a Werk egyik fontos éltető eleme. A munkatársainkban is benne van a werkes öntudat, ami soha nem az egyénről, mindig a közösségről szól. ”
Miközben beszélgetünk, tekintetem folyamatosan kalandozik a térben, ahol a Werk történetének relikviái vannak szétszórva. Médiakereszt televíziókból építve, Szurcsik József installációja a Törpék kora kiállításról, Barbie-babák a Barbie Kora kiállításról, tömérdek tárgy, melyek együtt mutatják meg, hogy a Werknek nem csak múltja van, hanem jelene is. Ebben az épületben tényleg bármikor robbanhat a tudás, a kreativitás. Ágnes szavait hallgatva pont ez a céljuk:
„A Werk évente legalább öt-hat olyan eseményt szervez, amely arról szól, hogy itt ez a város, tele élettel és nyitottsággal. Mi ennek a városnak vagyunk az egyik helyszíne. Annak az alternatív Magyarországnak vagyunk a része, amelyik nem fentről és kívülről várja a megváltást, hanem maga tesz érte.”
„Mert az igazi szépség soha nem kizárólagos, soha nem megosztó, hanem befogadó, nyitott a másra, a másikra. És ez Magyarországon is jelen van, ezért vagyok optimista.””
De a Werk akárhogy is nézem, nemcsak egy alternatív Magyarország, nem csak egy kreatív sziget. Hanem egy otthon is. Olyan emberek otthona, akik olyan „werkesek”. Werkes az, aki innovatív, ötletei vannak és azokat meg is valósítja. Aki nappal a multiban, bankban, ügyvédi irodában hajtja a mókuskereket, de van annyi ereje, hogy felkeljen a székéből és munka után kiélje a benne élő kreativitást, hogy változtasson – akár az egész életén:
„Ha az ember váltani akar, váltson, ha úgy érzi, hogy a megszokott mintákban nem boldog, nem önazonos, akkor lépjen ki belőlük. Erről szól a világon mindenütt a felnőttoktatás. Magyarországon a piac erre még nem elég érett, de én optimista vagyok. Az ország most nagy nyomás alatt van, meggyőződésem szerint azért, hogy felébredjen. Pofon kell a repüléshez. Ez az ország most éli a pofont, ami ráébreszti, hogy a régi rossz mentális mintákkal, hogy a másikban mindig a rosszat, az ellenséget keresi, azzal csak a nemzeti depresszióba és a személyes magányba lehet menni. A színes, önmegvalósító, boldog élethez más hozzáállás kell. Amit például tegnap este tapasztaltam Budapest egyik üdítő oázisában, a Kazinczy utcában. A Kék Ló-ban egy trió játszott, melynek uruguayi férfi tagja a gitárján latinos dallamokkal kísért egy magyar kislányt, aki csengő hangon, tökéletes tisztasággal magyar népdalokat énekelt. A Csitári hegyek alatt ritka harmóniában és szépségben szólalt meg ebben a tőle látszólag tök idegen zenei kontextusban. Mert az igazi szépség soha nem kizárólagos, soha nem megosztó, hanem befogadó, nyitott a másra, a másikra. És ez Magyarországon is jelen van, ezért vagyok optimista.”
A Werk dinamizmusa és nyitottsága engem is optimistává tesz. És miközben nagy mosollyal az arcomon, feltöltődve megyek ki a kapun, rájövök, nem tévedtem, a Werk Akadémia tényleg otthon is, amit nehéz otthagyni. Kifele menet rá is kérdezek néhány kurzusra. Ide tényleg jó lesz visszajönni.
Kedvet kaptál a tanuláshoz? Akkor keresd itt a Werk Akadémiát: