Budapest történelmének egyik legnehezebb időszaka zárult le 70 éve, 1945. január 18-án, amikor is megszűntek a harcok az ostrom alá vett pesti városrészben. A teljes város február 13-án szabadult fel, ám az emléknapot januárban tartjuk.
A Vörös Hadsereg 1944 karácsonyakor kezdte meg Budapest ostromát, januárra pedig Budapestet a harcok már a felismerhetetlenségig pusztították és tették majdnem a földdel egyenlővé. A második világháború során a magyar főváros azok közé a városok közé tartozott, amelyek a legnagyobb károkat szenvedték el, és több év kellett ahhoz, hogy mindent helyreállítsanak a településen.
Budapesten 1945 januárjában elképzelhetetlen állapotok uralkodtak. A közterek ideiglenes temetők voltak, de sok holttest – a lótetemekkel együtt, melyek sokszor élelmiszert jelentettek az éhező lakosságnak – az utcán hevert és rengeteg ember ragadt a föld alatt a bombázások elől bújkálva. Januárban bombázták le az Állatkertet is, 2500 lakójából csupán 14 maradt életben, január 17-én pedig az utolsóként álló – nem számítva az akkor még épülő Árpádot -, az Erzsébet és Lánchidat is felrobbantották a németek, ám Budára még így is az a sors várt, mint Pestre.
A harcok január 18-án szűntek meg Pesten, ezen a napon emlékezünk Budapest felszabadítására. Bár az orosz megszállás miatt sokak szerint kérdéses valós felszabadításról beszélni, ettől függetlenül a budapestiek ekkor lélegezhettek fel először kicsit hosszú-hosszú hónapok után.
Széll Kálmán tér, szemben az Országos Levéltár tornya – FOTO:FORTEPAN
A Palatinus Hotel (Nagyszálló) romjai – FOTO:FORTEPAN
Látkép a ferencvárosi Duna-partról a belváros felé, előtérben a felrobbantott Petőfi (Horthy Miklós) híd – FOTO:FORTEPAN
A lerombolt Erzsébet híd a Gellérthegyről nézve – FOTO:FORTEPAN
Széll Kálmán tér a Várfok utca felé nézve – FOTO:FORTEPAN
A lerombolt Erzsébet híd pesti hídfője a Duna felől nézve – FOTO:FORTEPAN / dr. Kramer István adományozó
A lerombolt Lánchíd, háttérben a romos Sándor Palota – FOTO:FORTEPAN
Kálvin tér az Üllői út torkolatától a Kecskeméti utca felé nézve – FOTO:FORTEPAN
Üllői út – József körút kereszteződése, jobbra az Iparművészeti Múzeum. Balra Ferenc körút 46. sz épület – FOTO:FORTEPAN / X.Y. adományozó
A Lánchíd és a pesti Duna-part a budai Várból nézve. – FOTO:FORTEPAN / Military Museum of Southern England adományozó
A lerombolt Lánchíd és a romos Királyi Palota – FOTO:FORTEPAN / Kurutz Márton adományozó
A lerombolt Lánchíd pesti hídfője, háttérben a Gellért-hegy – FOTO:FORTEPAN / Kurutz Márton adományozó
A lerombolt Erzsébet híd, mögötte a felrobbantott Lánchíd a Gellérthegyről nézve – FOTO:FORTEPAN / Kurutz Márton adományozó
A lerombolt Erzsébet híd pesti hídfője, a Tabán felé nézve – FOTO:FORTEPAN / Kurutz Márton adományozó
Kilátás a Halászbástyáról, épül a Kossuth híd – FOTO:FORTEPAN
A lerombolt Lánchíd pesti hídfője, háttérben a romos Királyi Palota – FOTO:FORTEPAN
Előtérben a budai szerb templom, háttérben az Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom – FOTO:FORTEPAN
A lerombolt Erzsébet híd pesti hídfője, háttérben a budai Vár. – FOTO:FORTEPAN
Margit híd a pesti rakpartról – FOTO:FORTEPAN
A lerombolt Erzsébet híd pesti hídfője – FOTO:FORTEPAN