2014-ben Budapest csak úgy fürdött a különböző fejlesztésekben, újításokban és átadókban. Míg a város továbbra is őrzi utánozhatatlan báját, egyre nagyobb léptekkel halad afelé, hogy valóban egy modern fővárossá nője ki magát, ami méltón lehet Magyarország központja. Lássuk mit hozott Budapestnek 2014!
4-es Metró
A legnagyobb fejlesztés idén vitán felül a négyes metró átadása volt. Az építkezést több pénzügyi botrány, politikai csata, újratervezés és a határidők folyamatos meghosszabbítása jellemezte, ám 2014. március 28-án az egész város megkönnyebbülve próbálhatta ki a legújabb metróvonalat, aminek szépsége és modernsége minden várakozást felülmúlt. A négyes metró történelme messzebbre nyúlik, mint gondolnánk. Már az 1970-es második felében komolyan fontolgatták a projektet, ám végül csak a 90-es években foglalkoztak újra a megvalósítás kérdésével. A munkálatok végül 2006-ban indultak el. A négyes metró az építkezés 8 évében alaposan felforgatta a várost, bár még nem közlekedett, a felszíni munkálatok kezdetétől mindenki életére hatással voltak. A metró két állomása, a Fővám tér és a Szent Gellért tér a legjobb busz- és vonatállomás kategória díját is megnyerte a rangos A+ Awards építészeti versenyen. A Keleti pályaudvar és a Kelenföldi vasútállomást összekötő vonal egyelőre a város legújabb metróvonala marad, habár az M5-ös vonal tervei már alakulóban vannak és a tervek szerint az építkezéseket még 2020 előtt el akarják kezdeni. De ez már egy másik, sokkal távolibb történet…
Fotó: Bastien Léonard
Fotók BKK
Kossuth tér
2011-ben az országgyűlés döntött arról, hogy rekonstruálják a Parlament előtt található teret, melyet végül 2014. március 15-én adtak át. Az új Kossuth-tér nem is annyira új, hiszen a tervezők arra törekedtek, hogy visszaidézzék a tér eredeti hangulatát. Ezáltal megnövekedtek a füves területek – bár ez sokak szomorúságára a fák kivágásával járt – ami által a tér sokkal minimalistább, szellősebb és könnyebben bejárható lett. Az aszfaltburkolat teljesen megszűnt, felújították a kerékpárutat, létesítettek egy medencét, és jutott hely egy 33 méter magas új Országzászlónak is. A szobrokat az 1944 előtti állapotoknak megfelelően rekonstruálták, nyílt egy látogatóközpont és újra megnyílt az Országgyűlési Múzeum is.
Fotók: Bastien Léonard
Várkert Bazár
Sokáig Budapest egyik legelhanyagoltabb és ezáltal legszomorúbb sorsú épületének tartották a Várkert Bazárt, melynek felújításáról már 2011-ben döntöttek, ám a munkálatok csak 2013-ban kezdődtek el. A neoreneszánsz stílusú épületet Ybl Miklós tervezte, 1883-as megnyitása után üzletekkel volt tele, de otthont adott a Történeti Arcképcsarnoknak és a női festőiskolának is. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, majd 1961-től 1984-ben itt működött az Budai Ifjúsági Park. 1984-ben rossz állapota miatt lezárták az épületet. Húsz év után, április 3-án adták át a műemléki részt, augusztus 29-én pedig a reneszánsz kertet, a 300 férőhelyes mélygarázst és egy rendezvényközpontot.
Fotók Bastien Léonard
Mol Bubi
Szeptember 8-án indult el a Mol Bubi vagyis Budapest közbringarendszere, melynek kiépítésével megannyi európiai nagyváros példáját követte. A főváros 2008-ban hozott döntést a rendszer kialakításáról, melynek átadása többször is csúszott, de végül a hosszas munkálatoknak meg lett a gyümölcse. Az indulás első hónapjában 120 ezer fölött jár a bérlések száma és több ezren váltották meg jegyet illetve bérletet a 76 helyszínen, melyeken 1100 kerékpár várja az érdeklődőket. Tavasszal további gyűjtőállomásokat telepítenek és kerékpárokat helyeznek üzembe, ezúttal minden viszonyban a külső területeken is elérhetővé téve a szolgáltatást.
