Mostanában kezd divatossá válni a gyümölcs, amelyről pedig már a Pallas Nagylexikona is megemlékezett az 1890-es években. A licsi nemcsak vicces külsejű, de finom növény is.
Lichi vs licsi
Ha eltartott ujjal fogalmazunk, akkor előbbi, ha nem, akkor utóbbi. A Pallas is licsinek írja, így aztán mi is ezt a formát választottuk. A licsi kínai eredetű, így aztán tulajdonképpen mindegy, milyen írásmódot választunk, akkor is a lényeg: van egy növény, amelyet kb. így hívnak, és passz.
Hogy állj neki?
A licsi 10-30 méteresre megnő, így ha nincs helyed, ahol átteleltetheted: sehogy. Ha mégis megpróbálod, kénytelen leszel nagyobb helyre költözni – vagy kisajátítani egy nagyobb területet, ahol elbarikádozhatod. Mivel a növény Dél-Kínából származik, egyértelműen a trópusi klímát kedveli, így aztán közvetlen napfénnyel és locsolással kényeztetheted. Jó hír, hogy a növény nem lombhullató, így fiatal állapotában télen a lakásban is tarthatod – így csempészve némi színt a szürke hétköznapokba.
A hosszútávkertész magányossága
A licsit dugványozással, kitartóbbak magról szaporíthatják, de ha már eljutottál odáig, hogy virágzik, akkor sem ülhetsz a babérjaidon. Rengeteg, vicces külsejű virágot hoz, de ezeknek csak a töredéke jut el a termésig. És ha már végre látod a piros, szív alakú vadgesztenyéhez hasonló termés, akkor is óvnod kell, mert a legtöbb ilyen lepottyan, még mielőtt eljutna az érésig. Szóval csak akkor vágj bele a vállalkozásba, ha van vagy úgy 10-20 éved arra, hogy feláldozd a gerillakertészet oltárán – meg egy megértő családod, akinek tagjai akkor is bevethetőek locsolásra és ápoló suttogásra, ha te éppen nyaralsz…
A kemény mag
A gyümölcs nagynak látszik, ámde amit megeszel, az ennek csak a töredéke: nem elég, hogy a bibircsókos külső héjat le kell hámozni, a gyümölcshús alatt egy viszonylag nagy mag is terpeszkedik. A kettő közötti nyálkás hús a lényeg: bizarr külseje ellenére finom, vitaminban gazdag valami, amely elsősorban magas C-vitamin tartalma miatt lehet érdekes gyógyászati célból is. Igaz, ahol őshonos, ott a növény minden porcikáját orvoslásra használják, és írásos emlékek zengnek róla ódákat. A növény íze az ananászéra hasonlít, szomjoltó hatása nem csekély, de ha figyelembe vesszük, hogy kalóriaértéke minimális, akkor is érdemes több figyelmet szentelni neki. Manapság már nemcsak konzerv formában, hanem a piacokon nyersen is meg lehet venni a gyümölcsöt, amely azonban kb. egy hetet bír hűtőben, utána megromlik.
Mindent összevetve a licsi egy olyan különlegesség, amelyet inkább a piacon érdemes beszerezni, pult alól természetesen. Minden tiszteletünk azoknak, akik bevállalják a termesztést – hacsaknem az a cél, hogy a növényt örökségképpen a következő nemzedékekre hagyjuk. Ebben az esetben a licsi kicsit macerás, de érdemes vele foglalkozni, mert mutatós és finom…