Ha azt mondom: jázminpakóca, nem sokan kapják fel a fejüket. Ha azt mondom: stevia, akkor már többen, elsősorban diabéteszesek, de még így is elég nagy a homály…
Mi fán terem?
A stevia újabban éli reneszánszát, olyannyira, hogy a magyarított, sztívia írásmód is teljesen elfogadott. Pedig a növény a legnagyobb szolgálatot a II. világháború alatt, a cukorválság idején tette Európának. Nem csoda hát, ha hazánkban elterjedt az édes fű vagy édes levél elnevezés is. Mindkettő hűen tükrözi a növény külsejét illetve azt, hogy miben rejlik nagyszerűsége: a Dél-Amerikában őshonos, az őszirózsafélék családjába tartozó növény. Termesztett példányai éppen olyanok, mint egy kisebbfajta őszirózsa, amelyet összegyúrtak egy szelíd csalánnal, a virágzata megtévesztően hasonlít az utóbbira. A nemzetségéből 2 fajnak van meg az a tulajdonsága, hogy levele édeskés, és ezt a felfedezést a növénynek egészen a kora 1900-as évekig sikerült titkolnia.
Mit tud?
A növény levele 300-szor édesebb, mint megfelelő mennyiségű répacukor, ami nem kis teljesítmény. Európába az 1800-as években került, de leginkább a II. világháború tette ismertté. Nehezen visszakövetkeztethető, hogy milyen okokból, de Japánon és Dél-Amerikán kívül a világon mindenhol korlátozzák azt, hogy az élelmiszeripar adalékként használja, márpedig előnyös tulajdonságai miatt itt lenne az ideje a rehabilitálásnak. A legújabb hírek szerint az Egyesült Államokban a korlátozást némileg feloldották, így a Coca és a Pepsi Cola is nemrégiben piacra dobta steviával készült termékeit. Nem csoda, hogy éppen a diabétesz Mekkájában döntöttek így. A növényben található édes anyag összetétele ugyanis egyáltalán nem hasonlít a répa- vagy nádcukorér, így aztán egyáltalán semmilyen hatással nincs a vércukorszintre. Egyes források szerint nemcsak az elhízás és a diabétesz ellenszere lehet, hanem az allergia, az érelmeszesedés és a magas vérnyomás megelőzésére is nagyszerűen használható. Meggátolja a káros baktériumok szaporodását is, egyes kutatások egyenesen a steviának tulajdonítják, hogy Ázsiában szinte ismeretlen a fogszuvasodás.
A gyógyászatban
Javítja a szövetek oxigénellátását, normalizálja az oxigénellátást a szervezetben. Beállítja a koleszterinszintet, gyulladásgátló és májvédő hatása is van, így együtt pedig a stressz mellékhatásainak egyik legjobb természetes ellenszere. Egyes Dél-amerikai indián törzsek évszázadok óta használják a sebkezelésben: megakadályozza a varasodást, és egyes gyulladásos bőrbetegségek kezelésénél is jó szolgálatot tesz. Hogyan találod meg a polcon? Bioboltokban érdemes keresgélni, normál boltokban ritkán tűnik fel. Online is rendelheted, de ott olyan nagy szóródás van a minőségben, hogy jobb, ha el sem kezded a nézelődést. Általában folyékony, csepp formában hozzáférhető, de drogériákban már tabletta és porított formában is találkozhatsz vele, sőt zacskózva a szárított növénnyel is összefuthatsz sok helyen. Nem a legolcsóbb, de ha figyelembe veszed az édesítő hatását és tisztán, nem finomított formában jutsz hozzá, valóban sokkal édesebb, mint a cukor. Nagy mennyiségben használva kesernyés utóíze van, de főzésnél, hő hatására se meg nem változik az íze, se el nem tűnik.
Kiskertemben…
Nem feltétlenül kell súlyos ezreket fizetni a – sokszor nem teljesen világos eredetű – készítményekért. Ha van egy napsütötte erkélyed, teraszod, akkor akár magról vetett, akár valamelyik kertészeti áruházból szerzett növényt magad is termeszthetsz. Sőt, ha elég nagy az ablakod, két üveg között mégjobb helye van, mert a hideget nem jól tűri. Szárítani sem nehéz, virágzás előtt leszedve magad is megteheted, de nyersen salátákhoz, főzéshez ugyanúgy használhatod, mint bármelyik más fűszert.