A kamillát és más mezei növényeket mindenki ismeri, de akadnak olyan – akár gaznak is titulált – ismerőseink, akikről eddig nem feltétlenül nyilatkoztunk elismerően. Vagy nem gyógyhatásuk miatt szerettük őket.
Élénken emlékszem, hogy gyerekkoromban kifejezetten tiltottak bizonyos növényektől – a liliomágyást csak messziről csodálhattam, a vadgesztenyét még fogzós koromban sem rágcsálhattam, ugyancsak tiltottak a gyöngyvirágtól, a nadragulyától rémálmaim voltak, a csattanós maszlagról pedig egész kiselőadásokat hallottam. Később megtudtam a szabályt: ami méreg, az akár gyógyszer is lehet, persze szigorúan ellenőrzött körülmények között.
Fák
A vadgesztenye virágait, leveleit és terméseit használja fel a természetgyógyászat: belőlük készül a legjobb visszérkenőcs, de a lábszárfekélyt és a trombózist is eredményesen kezelik velük, és ha a cellulitisszel küzdesz, jobb ha tudod, hogy a legmenőbb krémekben is megtalálható a vadgesztenye-kivonat. Csak külsőleg használható, belsőleg méreg!
A fehér fűz a fájdalomcsillapítás bajnoka, a kérgéből készült főzet a gyulladásokkal is eredményesen veszi fel a küzdelmet, reuma elleni teakeverékekben gyakori, gyulladáscsökkentő kréemek és keverékek alkotórésze lehet.
A nyírfa láttán sem feltétlenül gondolnánk, hogy a levelei milyen hasznosak lehetnek: szárítva teakeverékek alkotó eleme, elsősorban a húgyúti fertőzéseket, a vesegyulladást előzheted meg vele, de alkoholos kivonatát használják hajszeszekhez is.
A komló is többre képes, minthogy csak sört főzzenek belőle, a régi magyar népi orvoslás egyik legfontosabb növénye. Leggyakrabban nőnemű takaróleveleit gyűjtötték, még ősszel, mielőtt elszáradnának, tavasszal pedig a hajtásokat. A takarólevelekből teát lehet főzni álmatlanság, szorongás és feszültség ellen, a főzet duzzanatok lelohasztására is kiváló szer. Emellett természetes konzerváló hatása is van, tartósítószerként is beválik, sőt, ha kalandos kedvű vagy, a takarólevelekből főzeléket is készíthetsz.
Virágok
A fehér liliomot a szeplők halványítására és a májfoltok eltüntetésére használták eleink: a szirmokat üvegbe gyűjtve, alkoholban érlelve a kapott folyadék a leghatásosabb fegyvernek bizonyult.
A tavaszi kankalin a régiek szerint varázserejű növény, minden zárat kinyit, mindenesetre virága és gyökere gyógyhatású: légúti betegségeket, hurutos gyulladásokat kezelnek főzetükkel. Meghűlés ellen a porrá őrölt gyökérből főztek teát, leveleit szédülés kezelésére használták. Itt is fontos megjegyezni, hogy túladagolva rosszullétet hasmenést és hányingert okozhat.
A gyöngyvirág lomblevele, virágos hajtása és gyöktörzse szívelégtelenségek kezelésére használatos, szigorú orvosi felügyelet mellett, alkoholos kivonatát bedörzsölőként, reumatikus bántalmak kezelésére használták. Az érett, színes termések fokozottan mérgezőek!
Mint a regényekben
Bürök, csattanó maszlag, beléndek. Csak három azok közül a növények közül, amelyek a középkorról, ókorról szóló beszámolókban és regényekben megfordul, mint gyilkos eszköz, és sajnos nem érdemtelenül. Ugyanakkor mindhárom növény gyógyhatású is…
A csattanó maszlag tulajdonképpen akár szépnek is mondható gaz, a szabadon legeltetett állatok egyik legnagyobb ellensége, hiszen kis mennyiségben is görcsöket, majd halált okozhat. Ugyanakkor a maszlag hallucinogén hatású, a központi idegrendszerre hat, közkedvelt hallucinogén anyag volt a középkorban. A növény levelét az asztma kezelésére is használják.
A foltos bürök azzal vívta ki a figyelmet, hogy a turbolyára és a kaporra is szinte a megtévesztésig hasonlít, ám azokkal ellentétben erősen mérgező. A növény tinktúrája „ideggyengeség” esetén javasolt, de belsőleg alkalmazva kb. fél órán belül halált okozhat.
A bolondító beléndek is erősen mérgező növény, ennek ellenére például gyakran használatos még ma is a pupillatágító szerekben, mert gátolja a paraszimpatikus idegrendszer működését – éppen ezt a hatást használják ki azok, akik mérgezés szándékával közelednek hozzá…
