Magyarország egyik legnépszerűbb meseírójával, Bartos Erikával beszélgettünk.
Az ember jó esetben sosem nő ki a mesékből. A gyermeki fantázia birodalma még néha azokat is elvarázsolja, akik nappal öltönyben, komoly arccal, üzleti találkozókról készült memókat olvasnak, és már idejét sem tudják, mikor vettek a kezükbe utoljára mesekönyvet, pedig a legnagyobb bölcsességeket, az életre vonatkozó tanításokat sokszor az alacsonyra tervezett könyvespolcok rejtik. Bartos Erika jól tudja ezt.
Az ember nem születik meseírónak. Mégis hogyan válik azzá?
Az első történetek tulajdonképpen rajzok voltak. Ahogy a kislányom cseperedett, úgy egészültek ki a rajzok pár soros szövegekkel. Mondhatjuk, hogy az első mesekönyveim a gyermekeim szórakoztatására illetve okítására készültek. Amikor kistestvér érkezett a családunkba, megpróbáltam feloldani az ezzel járó természetes feszültséget a lányomban, így születtek az Anna, Peti és Gergő mesék, mely saját családunk megtörtént eseményeiről szólt. Egy magyar kiadó felfigyelt a történetekre, valahogy így kezdődött.
Immár nem csak magyarul olvashatóak a Bogyó és Babóca-könyvek és az Ön másik népszerű sorozatának kötetei, számos nyelvterületen élik bele magukat a legkisebbek a kis erdei bogarak kalandjaiba. Vajon minek köszönhető ez a nemzetközi sikerszéria?
Rengeteget köszönhetek az olvasók támogatásának. Ez egyébként tökéletesen igaz a magyarországi utamra is. Amikor építészmérnökként belecsöppentem a könyves világba, semmiféle ismeretségem, kapcsolatom, tapasztalatom nem volt, az olvasók szeretetének, biztatásának köszönhetem a bejárt utamat. Több esetben is megtörtént, hogy egy-egy lelkes olvasó anyuka ajánlotta fel, hogy kapcsolatait latba vetve próbál külföldi kiadót szerezni a könyveimnek. Ezek egy részéből idővel tényleges kiadás lett. Az olvasók támogatása mellett a külföldi érdeklődés okát én abban érzem, hogy könyveim olyan egyetemes érzelmekről szólnak, melyekre a családok minden országban ugyanúgy fogékonyak. Idén megjelennek Romániában, Csehországban, Szlovákiában, Törökországban és Kínában a Bogyó és Babóca sorozatom első kötetei. Ezek mellett egyeztetések folynak izraeli, orosz és szlovén kiadókkal is. Nemrég örömteli felkérést kaptam Japánból, ahol részt vehetek a tavaszi Tokiói Animációs Filmfesztiválon, ami nagy megtiszteltetés számomra. A sorozatnak angol nyelvű weboldalt is készítettem.
Hogyan lehetne pár szóban összefoglalni a mesék lényegét, miben rejlik a titkuk az alkotó szerint?
Egyszerű történeteim lényege az érzelmekben rejlik, a rövid mesék fő mondanivalója mindig ugyanaz: a szeretet, a segítségnyújtás, a jóindulat, az együttérzés, a barátság fontossága. Ezt a világ minden részén megértik a legkisebbek, és tapasztalataim szerint a felnőtteket is örömmel tölti el. Nagyon jó visszajelzéseket kapok a rajzaimmal kapcsolatban is, a külföldi reakciók a vonalas, telített színű, egyszerű grafikáimat ritkaságnak, újszerűnek és érzelemgazdagnak értékelik, pozitívan fogadják mindenütt. Ezeket nagy odafigyeléssel magam készítem, leginkább az éjjeli órákban, amikor a családom már alszik. Ugyanekkor születnek azok a makettek és bábok is, amelyek a Bogyó és Babóca bábkönyv illusztrációjaként fognak szerepelni. Ez a könyv számomra csaknem tíz év munkáján a korona. Régi vágyam válik így valóra, hiszen a hagyományos báb gyermekkorom meséit idézi, a Mazsolát, vagy a Mirr-Murrt. Természetesen a Bogyó és Babócából készült rajzfilm is sokat segített a sorozat külföldi elindításában, amihez szintén olyan nagyszerű társakat kaptam a sorstól, mint M.Tóth Géza rendező vagy Pogány Judit művésznő, aki a hangját kölcsönözte a karaktereknek nagy odaadással, rengeteg munkával.
Fotó: Lengyel Anna Vera
Galéria: © Tervek: Bartos Erika, © fotók: Lengyel Anna Vera
