Rippl-Rónai Múzeum és Emlékház

A Kaposváron született legendás festőről két nagyszerű tárlat emlékezik meg. A múzeum Rippl-Rónai lenyűgöző öröksége mellett számos állandó kiállítással vár: megismerhetitek Somogy természeti és tárgyi kincseit, de ha kicsit messzebbre mennétek, barangolhattok akár Afrika vadvilágában is. A külvárosban található Emlékház – melyben a művész egészen 1927-es haláláig lakott – jelenlegi információk alapján a rendkívüli időjárás miatt zárva tart, azonban érdemes figyelni a látogatóközpont oldalait, hátha a látogatásotokkor már nyitva találjátok.

Emlékház: 7400 Kaposvár, Fodor József utca 35. | Weboldal
Múzeum: 7400 Kaposvár, Fő utca 10. | Weboldal

Kossuth tér és Fő utca

A Kossuth teret nem véletlenül emlegetik az ország legszebb főtereként: itt található a Városháza, a Nagyboldogasszony-székesegyház és a Dorottya-házként is ismert Csokonai Hotel. A gyönyörű épületeken kívül számos városi rendezvénynek ez a tér ad otthont. Az innen induló Fő utca szintén elnyerte a Magyarország legszebb főutcája díjat, melyen sétálva öt műemléképülettel és számos helyi védelem alatt álló épülettel is találkozhattok, többek között Nagy Imre egykori miniszterelnök szülőházával és a Kemény-palotával. Fontos megjegyeznünk, hogy az sem véletlen, hogy Kaposvár a szökőkutak városa: a Kossuth téren és a Fő utcán is találkozhattok velük – ezek ugyan aligha működnek télen, egy pillantásra mégis érdemes szemügyre venni a finoman kidolgozott alkotásokat.

Nagyboldogasszony-székesegyház

A korábban már említett Nagyboldogasszony-székesegyház az ország egyik legnagyobb temploma közel 63 méteres magasságával, egyben a kaposvári egyházmegye katedrálisa. A római katolikus egyházhoz tartozó székesegyház idén tölti be 140. évét, hiszen a neoromán és a szecessziós stílus ékkövét 1886-ban szentelték fel. Evangélikus és református templomot szintúgy találtok a városban: érdekesség, hogy mindkettővel a Kossuth Lajos utcában találkozhattok. Érdemes mindhárom épületet belülről is szemügyre venni, hiszen maradandó élményben lesz részetek.

7400 Kaposvár, Kossuth tér 3.

Csiky Gergely Színház

A Fő utcától rövid sétára találjátok a város egyik büszkeségét, a Csiky Gergely Színházat. A kívül-belül impozáns épület a szecesszió egyik kiemelkedő alkotása, méretét tekintve pedig az ország legnagyobb színházainak egyike. További érdekessége, hogy Kaposvár napján itt adják át a város elismeréseit és kitüntetéseit egy ünnepi közgyűlés keretében. Természetesen akkor sem fogtok csalódni, ha akár egy előadásra is beülnétek: többek között a Jelenetek egy házasságból, a Hegedűs a háztetőn, az Abigél és a Száll a kakukk fészkére című színdarabok is terítékre kerülnek idén januárban. 

7400 Kaposvár, Rákóczi tér | Weboldal

Szivárvány Kultúrpalota

Szintén a közelben találjátok az 1927 és 1928 között Lamping József helyi építész tervei alapján épült Szivárvány Kultúrpalotát. Az építészeti stílusát talán már kitaláltátok: bizony itt is a szecessziós jegyek dominálnak, de art deco elemeket is felfedezhettek rajta. Kaposvár ikonikus, műemléki védelem alatt álló épülete a város művelődésének fontos helyszíne, ami számos rendezvénynek ad otthont. A kulturális eseményeken túl a palotában mozi is működik, ahol semmihez sem fogható pompában, hatalmas vásznon élhetitek át a legújabb filmek izgalmait.

7400 Kaposvár, Noszlopy Gáspár utca 1. | Weboldal 

Postapalota

A kaposvári belváros egyik jellegzetessége a helyi védelem alatt álló, 1924 és 1926 között épült Postapalota, más nevén Főposta. Az épület kivételesen nem szecessziós stílusban épült: elsősorban a funkcionalista építészethez soroljuk, ám ezen kívül számos egyéb stílusjegy – a modernség és az eklektika – is megtalálható rajta. Az igazán szemfülesek még Puskás Tivadar, a telefonközpont feltalálójának arcképét is felfedezhetik a főbejárat felett. A posta egyébként a mai napig működik, így a szerencsés helyiek ezen a gyönyörű helyen intézhetik az ügyeiket.

7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 15.

Városliget

Nem csak a budapestieknek van ám Városligete: a kaposváriak és a turisták kedvelt célpontja a város hatalmas ligete, melyet a Malom-tó buja környéke tesz igazán mesebelivé. A képeslapra illő park szebb időben számtalan módot kínál a szabadtéri mozgás szerelmeseinek, a hidegebb hónapokban pedig csodás, feltöltő téli kirándulással kecsegtet. A gyönyörűen rendben tartott, patinás liget egyetlen hátránya, hogy sajnos ide négylábú kedvenceiteket nem tudjátok hozni – a gyerekek viszont kedvükre szaladgálhatnak!

7400 Kaposvár, Berzsenyi utca 13.

Vasúti Emlékmúzeum

A vasúttörténeti gyűjtemény egész évben nyitva tart a látogatók előtt, ahol a magyar vasút mozdonyaival, motorvonataival és motorkocsijaival ismerkedhettek meg. Az állandó kiállítást egy működő terepasztal teszi teljessé, ahol az eredeti vasút kicsinyített mása robog a síneken. Ezeken kívül számos egyenruhát, vasúti igazolványt, irányítótáblát, menetrendet és egyéb kiadványokat is találhattok. A belépés csupán jelképes összegbe, pár száz forintba kerül, így semmiképpen se hagyjátok ki ezt a rejtett tárlatot, amit bizonyára a kisebbek is imádni fognak.

7400 Kaposvár, Jutai út 2. | Weboldal

Deseda-tó és kilátó

Magyarország leghosszabb mesterséges taváért ugyan el kell hagynotok a városközpontot, ezért a látványért azonban bőven megéri. A Kaposvártól északra található, 8 kilométer hosszú Deseda-tó télen is fantasztikus látványt nyújt: a körülötte lévő erdős terület és a tóba nyúló félsziget titeket is elvarázsol majd. A tavat egy elbűvölő kilátó koronázza, amiről pusztán 48 lépcsőfok megmászása után mesés panoráma tárul a szemetek elé. A környéken minden adott egy rövid, kellemes téli kiránduláshoz, amit akár gyerekekkel együtt is könnyen teljesíthettek. A Fekete István Látogatóközpontot se hagyjátok ki!

7400 Kaposvár, Deseda

További mesés helyszínek őrzik a 126 éve született Fekete István örökségét:

5 csodálatos kirándulóhely, ahol megelevenednek Fekete István könyveinek helyszínei

Íme azok a helyszínekt, amik megjelennek, vagy éppen inspirációt adtak az egyes történetekhez, hogy első kézből tapasztalhassátok meg az egyes szereplők élményeit.

Funzine

Négy napon keresztül húsz hőlégballon repül majd Kaposvár fölött, legalább napi két felszállás keretében. A versenyzőknek különféle feladatokat kell majd teljesíteniük a magasban, majd a versenybírók értékelései alapján kihirdetik a hőlégballonozás magyar bajnokát.

A fantasztikus látvány mellett a lelkes közönség tagjai olyan programokon vehetnek részt, melyekkel közelebb kerülhetnek a ballonozás izgalmas világához. A fáklyás menettel kezdődő megnyitón például közelről megnézhetjük a ballonkosarakat, sőt, ha az időjárás engedi, egy felfújt ballonban is utazhatunk.

Fedezzétek fel Kaposvár meseszép látnivalóit:

Kirándulás Somogy ékszerdobozába: 8 kihagyhatatlan látnivaló Kaposváron

Kaposvár a tökéletes úti cél, ha kulturális kikapcsolódásra, történelmi látnivalókra és hangulatos, napsütéses sétaútvonalakra vágytok.

Funzine

Rippl-Rónai Emlékház és Látogatóközpont

Kaposvár egyik leghíresebb műemléképülete kétségkívül a Rippl-Rónai-villa, ahol a magyar impresszionista festészet egyik legkiemelkedőbb alakja, Rippl-Rónai József 1915-től haláláig élt és alkotott. Az épület a város Rómahegy nevű részében található, azonban a kisebb utat mindenképp érdemes megtenni a belvárosból, hiszen egészen mesébe illő látványt nyújt a pazar sárga villa, ahogy kibukkan a gesztenyefák közül. Az emlékmúzeumként funkcionáló épület szobái a művész saját bútoraival és több, mint 80 képével tökéletesen tükrözik az eredeti állapotokat, és segítségükkel könnyen megismerhetjük a világhírű művész mindennapjait.

7400 Kaposvár, Fodor József utca 35. | Weboldal

Fő tér

Mint megannyi város esetében, Kaposváron is megkerülhetetlen a város főtere, a Kossuth tér, ami tökéletes sétahelyszín lehet az innen induló sétálóutcával együtt. A 2003-ban felújított téren egymás mellett sorakoznak a szebbnél szebb, eklektikus és szecessziós stílusjegyeket viselő épületek. Itt található többek között a Városháza impozáns neoreneszánsz épülete, a Zsolnay-cserepekkel díszített Erzsébet Szálló, illetve a kaposvári Kopits János szobrászművész által készített Kossuth Lajos-szobor is. A virágokkal díszített, bájos tér vendéglátóegységekben is bővelkedik, így jó választás, ha fagyiznátok vagy kávéznátok egyet a meleg napokon.

Desedai-parkerdő és arborétum

A számos kulturális program mellett, a város elhelyezkedésének köszönhetően természeti kincsekből sincs hiány, a Desedai-parkerdő pedig méltó módon került a környék legnépszerűbb kirándulóhelyei közé. A parkerdő magába foglalja a 26 hektáros arborétumot, ami mesébe illő félszigetként nyúlik be a tóba, az itt látható botanikai gyűjtemény segítségével pedig megismerhetjük szinte az összes hazai fafajt. Az erre látogatók két sétaútvonalból is választhatnak, aszerint, hogy a vízpartot követve, vagy a facsoportokon keresztül fedeznék fel inkább a területet.

Városliget

A város tüdejeként is emlegetett ligetes terület nagy népszerűségnek örvend a helyiek körében, hiszen tökéletes hely a pihenésre és számos lehetőség van a sportolásra is. A belvárostól mindössze 10 perc sétára található parkban senki sem fog unatkozni, hiszen a legkisebbek felfedezhetik a játszóteret, a nagyobbak a görparkot vagy a parkourpályát, a felnőttek pedig egy séta keretében bejárhatják a parkban található különböző emlékműveket és szobrokat. A Városliget egyik ékköve a Malom-tó, amely közepén egy apró sziget áll, amit egy hangulatos fahídon át lehet megközelíteni.

Vaszary-okospark

A város első okos és környezettudatos parkját 2019-ben adták át, ami több szempontból is izgalmas újítás, hiszen a közvilágítás energiaszükségletét napelemfák biztosítják, területén pedig számos kikapcsolódásra alkalmas hely található. Az erre járók bejárhatják a szökőkutakkal, tóval, napozó- és függőágyakkal kiegészített parkot, valamint még többet megtudhatnak a helyi élővilágról az okoskészülékkel aktiválható eszközökön keresztül.

Rippl-Rónai Fesztivál

Ha éppen úgy adódik, hogy nyáron látogattok el a városba, ne hagyjátok ki a Rippl-Rónai Fesztivált, melynek keretében három estén keresztül élvezhetitek a hazai zenei élet jelenleg legmeghatározóbb előadóinak koncertjét, amit számos kiegészítőprogram kísér!

Weboldal

Nagyboldogasszony-székesegyház

A városban járva nem szabad kihagyni az ország egyik legnagyobb templomát: a város egyik jelképeként is szolgáló Nagyboldogasszony-székesegyház 1886-ban épült neoromán stílusban, de helyén már egészen 1702-től egy kisebb fatemplom állt. A robusztus épület nemcsak kívülről bámulatos, hanem belül is számtalan szemkápráztató részt rejt. A belső tér egyik legnagyobb éke egy barokk korból származó Madonna, de az oltárok, a márványból készült szenteltvíztartók és a színes üvegablakok is egytől egyig csodálatosak. A templom előtt Nepomuki Szent János szobra áll, ami a város legrégebbi szobra.

7400 Kaposvár, Ady Endre utca 3-1.

Csiky Gergely Színház

Kaposvár színháza nemcsak a széles repertoárnak és elismert előadásainak köszönheti népszerűségét, hiszen az 1911-ben épült szecessziós stílusú épület már önmagában is lenyűgöző. Az évek során leromlott épületet az 1980-as években felújították, amivel egyidőben rendbe szedték az épületet körülvevő parkot is. A műsorban megtalálhatóak prózai és zenés színdarabok, illetve gyermekelőadások egyaránt, emellett pedig a társulat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy különböző programok és rendezvények során népszerűsítse az intézményt a fiatalok körében.

7400 Kaposvár, Rákóczi tér 1. | Weboldal

További csodálatos látnivalók Kaposvár környékén:

7 lenyűgöző látnivaló a Zselic páratlan szépségű vidékén

A Zselicben megannyi látnivaló: erdei tanösvények, vidrák és vadak, illetve az ország legtisztább csillagos égboltja vár ránk.

Funzine

Bárdudvarnok

Kaposvártól alig 10 kilométerre a Belső-Somogyi-dombság lankái között bújik meg a horgászok édenkertje, a parányi tavakban és csörgő vizű patakokban bővelkedő Bárdudvarnok. Alkalomadtán ajánlott biciklire cserélni a pecabotot és körbetekerni a községet. Első úti célunk a Zsippói Madár- és Élménypark, ahol a közel 100 féle madárfaj megismerését követően az arborétum kilátójában megpihenve mélázhatunk a bámulatos panorámában, majd a skandináv mintára épített Szent Benedek-rendi kolostor felkeresése után a bájos Petörke-völgyben elterülő tóhoz ereszkedünk le, ahol egy kiadósabb pedálozás után akár meg is mártózhatunk.

Szennai Skanzen

Bárdudvarnok és Kaposvár között található az ország egyedülálló, egy élő faluban létrehozott falumúzeuma, a Szennai Skanzen. Az egyutcás néprajzi gyűjtemény öt zsupptetős lakóházból és több gazdasági épületből áll, melyek mind a hagyományos paraszti kultúra emlékeit hordozzák. A múltidéző épületsor fölé magaslik a domboldalt díszítő református műemlék templom, amely 1785-ben épült. A skanzen interaktív kiállításán pedig nemcsak a parasztgazdaság eszközeit tarthatjuk kezünkben, hanem még helyi nyelvjárásban felolvasott mesebeli történeteket is meghallgathatunk.

Zselici Csillagpark

Nem véletlen, hogy a Republic együttes a 67-es út mentén énekelt ódát a csillagokhoz, hiszen köztudott, hogy a Zselici Parkerdő az ország legkevésbé fényszennyezett területe, így ha tiszta időben vizslatjuk a sötét égboltot, milliónyi világító égitest látképe tárul elénk. Kaposvártól 25 km-re bukkanunk rá a Zselici Csillagparkra, melynek fő attrakciójához, a 25 méter magas, faszerkezetű kilátóhoz az erdő mélyén kanyargó, éjszakai csillagösvény kalauzol el bennünket, hogy a planetáriumba lépve már egy egészen más univerzumban érezhessük magunkat. A holdbéli tájra emlékeztető belső terekben megismerhetjük a régió természeti értékeit, majd egy csigalépcsőn felkapaszkodunk csillaglestúránk csúcspontjához, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a Zselicre és az izzó égilámpások végtelenjére.

Deseda-tó és arborétum

Kaposvártól északra rejtőzik hazánk leghosszabb mesterséges tava, a nyolckilométeres Deseda. A varázslatos tó és az azt körülölelő arborétum tartalmas kikapcsolódást ígér az aktív sportok szerelmeseinek, hiszen azon túl, hogy többféle tanösvényen barangolhatjuk be a környéket, egy jól kiépített kerékpárútvonalon csaknem teljesen körbe is biciklizhetjük, ráadásul nemcsak földön és csónakon, de a levegőben, pontosabban lombkoronaszinten, a hat méter magasan futó fapallós kalandsétányon is kémlelhetjük a festői horizontot. A család apraja pedig a Fekete István Látogatóközpontban és a meseerdőben gyarapíthatja élményei sorát.

Somogyvámosi pusztatorony

Mielőtt még a lángos illata és a sült hekk utáni sóvárgás ismét a Balaton partjára csábítana bennünket, okvetlenül útba kell ejtenünk a Somogyország Kincse címet viselő, Somogyvámos fölé büszkén emelkedő pusztatornyot. A 800 éves középkori templomrom a puszta közepén, búzatáblák ölelésében duruzsol ezeréves történeteket az aprócska faluról, amely egykor körülvette, a ma már eltűnt lépcsősorain futkározó falubéliekről és a téglából épült, rendíthetetlen toronyról, ami máig méltóságteljesen nyújtózik az ég felé. Érdemes hát zarándokutunk végén a fűben megpihenni és elveszni e bámulatos vidék kimeríthetetlen szépségében.

Ha kifejezetten a Balaton környékén keresel kirándulóhelyeket:

11 eldugott, panorámás kirándulóhely a Balaton északi és déli partján

A Balaton partja több olyan eldugott kirándulóhelyet rejteget, mely csodás panorámával is kecsegtet.

Funzine

A Dél-Dunántúlra, a Zselic lankái közé beékelődött Kaposvár két év kihagyás után újra tavaszköszöntő nárciszünnepet szervez a híres festő, Rippl-Rónai József egykori otthonában berendezett látogatóközpontban.

A modern, magyar festőművészet vezéralakja élete végéig Kaposváron, a Róma-villában élte mindennapjait. Az örökségét átvevő Rippl-Rónai József Emlékház és Látogatóközpont évről-évre megrendezett virágünnepének középpontjában pedig mi más állna, mint a festő kedvenc virága, a nárcisz.

Az ünnepre érkezőket április 9-én 10 órától 18 óráig bezárólag ingyenes kisvonat szállítja a város belvárosából Kaposvár rómahegyi városrészébe, a nárciszünnep helyszínére. A nárciszünnep programjai azon túlmenően, hogy minden korosztályt igyekeznek megszólítani, ingyenesen lesznek elérhetők.

A gyerekeket kézműves foglalkozásokkal, élményfestéssel, nemezeléssel, agyagozással és selyemfestéssel, a felnőtteket pálinka- és palacsintakóstolóval, oldtimer kiállítással és fotószínházzal várják.

A villa varázslatos kertje pedig 15 ezer szál, napfényt idéző nárcisztól lesz színpompás.

Elérhetőség:
Rippl-Rónai József Emlékház és Látogatóközpont
7400 Kaposvár, Fodor József utca 35.

Baráti Kristóf és Várdai István az ötéves sikeres működés után távozó Kokas Katalint váltják a művészeti vezető posztján: megbízásuk a 2015-2018-as fesztiválokra szól. A két világhírű művész jelenléte garancia a színvonal további emelkedésére, a kiváló fellépőkre és a sokszínű, izgalmas műsor összeállításra.

Baráti Kristóf Kossuth-, Liszt-, és Bartók-Pásztory-díjas hegedűművész. Zenei tanulmányait édesanyjával kezdte, majd Caracasban, Emil Friedman professzor irányításával folytatta. 12 évesen nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előkészítő tagozatára, ahol Tátrai Vilmos és Szenthelyi Miklós voltak a mesterei. 1996-tól Párizsban Eduard Wulfsonnál tanult tovább, aki azóta is szakmai mentora. A brüsszeli Erzsébet királynő és a párizsi Jacques Thibaud versenyeken nyert díjak után 2010-ben megnyerte a moszkvai Paganini-versenyt, amit a hegedűsök Oscar-díjának tartanak.

Lemezre játszotta Bach összes szóló hegedű darabját, Ysaye szólószonátáit, Beethoven és Brahms hegedűszonátáit, Paganini és Korngold hegedűversenyeit, felvételeit számos rangos díjjal tüntették ki. 2014-ben a londoni Bachtrack komolyzenei portál szerint a világ legtöbbet foglalkoztatott hegedűművésze volt. Kamarapartnerei között olyan neveket találunk, mint Richard Goode, Enrico Pace, Ning Feng, Kim Kashkashian, Jean-Efflam Bavouzet, Yuri Bashmet, Natalia Gutman, Perényi Miklós. A nemzetközi zenei élet számos meghatározó karmesterével dolgozott: Kurt Masur, Fischer Iván, Jiri Belohlavek, Yuri Temirkanov, Mihail Pletnyov, Marek Janowski, Jukka-Pekka Saraste. Baráti Kristóf a világ egyik legértékesebb hangszerén, az 1703-ban készült, „Lady Harmsworth” névre keresztelt Stradivari hegedűn játszik.

Várdai István Junior Prima- és Liszt-díjas csellóművész. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Mező László, a Bécsi Zeneakadémián Reinhard Latzko növendéke volt. 2010-2014 között Németországban, a világhírű Kronberg Akadémián folytatta tanulmányait, ez évtől az intézmény oktatója. A verseny történetében páratlan módon, háromszor nyerte meg a Popper Dávid Nemzetközi Zenei versenyt. 2008-ban Genfben, 2014-ben az ARD müncheni versenyén nyert első díjat: ő ez egyetlen csellista a világon, aki e két nagy nemzetközi versenyen győzni tudott.

2012-ben a világ legtehetségesebb fiatal zenészének választották (Prix Montblanc). Lemezre játszotta Vanhal csellóversenyét és Csajkovszkij összes gordonkára és zenekarra írt darabját. Fellépett Európa, Ázsia és Észak-Amerika számos fontos zenei központjában (New York – Carnegie Hall, Amszterdam – Concertgebouw, München – Gasteig, Moszkva – Csajkovszkij-terem, Genf – Victoria Hall, Bécs – Konzerthaus, Frankfurt – Alte Oper), olyan világhírűzenekarokkal dolgozott, mint a Suisse Romande, a Bajor Rádiózenekar, vagy az Orosz Nemzeti Zenekar. Várdai István egy 1720-ban készült Montagnana mesterhangszeren játszik.

A Kaposfest, mely az elmúlt öt évben majd 100.000 látogatót vonzott a somogyi megyeszékhelyre, idén új lendülettel várja az érdeklődőket. Az idei fesztivál műsora májustól olvasható a fesztivál honlapján. A részletfizetési kedvezménnyel támogatott bérletértékesítés áprilisban kezdődik, a jegyvásárlás szokás szerint május elején.

Magyarországon a mozik elszaporodásának időszaka egybeesett a modern építészeti stílusok fellendülésével, ennek következtében pedig a századforduló környékén számos palotának is beillő filmszínház nyitotta meg kapuit. Azóta ezeknek a jó része már bezárt, helyét sóval szórták fel, vagy az épület más funkciót kapott, de néhányan megújult fénnyel csillognak tovább a magyar mozik éjszakai égboltján, egyszerre hirdetve a filmek fontosságát és a korabeli magyar mérnöki géniusz dicsőségét.

Uránia Nemzeti Filmszínház

Az Uránia épülete az 1890-es évek közepén született meg a velencei gótika, az itáliai reneszánsz és az arab-mór építészeti stílusok ötvözetéből. A kezdeti években orfeumként működött, később vándorkomédiások fellépéseinek színhelye lett. 1899-ben vette fel az Uránia Tudományos Színház nevet, ekkor szerelték fel filmvetítésre alkalmas berendezésekkel, és ekkor forgatták le tetőteraszán az első magyar mozgófilmet, a Blaha Lujzát és Fedák Sárit is szerepeltető A tánczot. Egészen 1916-ig a tudományos előadásoké volt a főszerep az Urániában, onnantól kezdve azonban máig a filmelőadásoké a főszerep.

A több mint 100 éves épület 2002-ben esett át egy nagyobb felújításon (amelyért az Uránia 2006-ban meg is kapta az Európai Unió műemlékvédelmi díját), a 425 fős díszterem mellett két 60 fő befogadására képes kamaraterem is kialakításra került. A felújított díszpáholyok az egyetemes és magyar filmtörténet klasszikusainak nevét viselik: van, amely a Casablanca nevét viseli, van, ami a Körhintáét, a középső pedig A táncz nevet kapta.

Corvin Mozi

A főváros másik híres mozija már alapításától kezdve és megszakítások nélkül napjainkig moziként funkcionál. A banki hitelekből felhúzott mozi 1922-es november 21-i avatóünnepségén jelen volt Horthy Miklós és József főherceg is, Kosztolányi Dezső pedig verssel készült a megnyitóra. A Bauer Emil tervezte filmpalota méreteiből következően (a nagyterem befogadó képessége 1050 fő) mindig is a fontos szerepet töltött be az itthoni mozitechnikai fejlődés folyamatában: 1929-ben az elsők között tették alkalmassá hangosfilmek vetítésére, az ’56-os forradalom után itt kezdtek el először az országban szélesvásznú filmeket vetíteni, az 1996-os felújítást követően pedig a Corvin Filmpalota mint az ország első multiplexe nyitotta ki újra kapuit: hat terme ma már 1500 főt tud befogadni.

Átrium Film-Színház

A Margit körút a harmincas évekig egy falusi főutcához volt leginkább hasonlatos, aztán egy 1934-es rendeletet követően az egyszintes épületek helyét Bauhaus-bérházak kezdték átvenni. Az Átrium mozinak helyet adó hétemeletes épületet Kozma Lajos tervezte, az Átrium-lakószövetkezet számára. Az 1936-ban felhúzott fémvázas épület alsó szintje Buda első filmpalotáját rejtette: a 300 fő befogadására képes moziterem akusztikáját is úgy alakították ki, hogy az a legmegfelelőbb legyen a hangosfilmek játszásához. Az épületet a második világháború alatt több bombatalálat is érte, a moziban kisebb károkat csak a Budapest ostroma alatt itt berendezett ideiglenes mészárszék okozott – még lovakat is vágtak az Átrium előterében.

Az Átrium 1990-ben esett át egy nagyobb ráncfelvarráson, de nem bírta sokáig, 2002-ben be is zárt. Egy évtizednyi szünet után 2012-ben beköltözött a Merlin színház a kipofozott Bauhaus-csodába, azóta pedig töretlen sikernek örvend az immár Átrium Film-Színház név alatt futó intézmény.

Pécsi Apolló

A pécsi Apolló mozi 1912-ben kezdte meg működését, ezzel Pécs első filmszínháza és mai napig a régió egyetlen művészmozija. Az Apollót 2004-ben újították fel, utána azonban több éves kényszerszünet, egy újranyitás, majd még egy kis hiátus következett, végül tavaly októberben nyitotta meg újra kapuit. A kéttermes Matuzsálem korú moziban gyakoriak a filmmaratonok, filmfesztiválok, retrospektívek és filmnapok. A főszerepben fesztiváldíjas és szerzői filmek, valamint magyar rendezők meghatározó alkotásai.

Szegedi Belvárosi mozi

 A szegedi Belvárosi mozi a város legrégebbi filmszínháza, 1920-ban húzták fel, így már lassan 95 éve nagyobb megszakítások nélkül tölti be eredeti funkcióját. Korábban egy szomszédos kávéháznak volt itt a telke, ahol már 1906-tól kezdve szabadtéri filmvetítéseket tartottak. 1919-ben alakult meg a Belvárosi Mozi Rt., egy évre rá, szeptember 8-án pedig le is zajlott az első vetítés a Sebestyén Endre tervei alapján felépült, színházi előadások tartására is alkalmas moziban. Később komolyzenei koncerteket is tartottak a vetítőteremben, az egyiken Bartók Béla is fellépett.

A rendszerváltást követően a vidéki mozik nehéz helyzetbe kerültek, Szegeden ezt még tetézte a város széli bevásárlóközpont új mozijának elszívóereje is, és bár több vetítőhely megszűnt, a Belvárosi Mozi egy modernizálással megmenekült a bezárás rémétől. Három terme közül az egyik ma 3D-s filmek vetítésére is alkalmas.

Eger Uránia Mozi

Az egri Uránia 1913 augusztusában nyitott meg, így egyike annak az öt magyar filmszínháznak, amely már több mint száz éve eredeti funkcióját tölti be. Első átalakítása 1958-ban történt, ekkor tették alkalmassá szélesvásznú filmek vetítésére, tíz évvel később, az Egri csillagok bemutatója apropóján pedig még nagyobb átalakításokat eszközöltek a mozin. Jelenlegi formáját 2001-ben nyerte el, néhány éve pedig itt tartják a 3D-s vetítéseket.  A kéttermes Urániának az évek során több mint 20 millió látogatója volt.

Szivárvány Kultúrpalota Kaposvár

1928-ban nyitotta meg kapuit a Lamping József tervezte, szecessziós-art deco stílusban épült filmpalota, amely Városi Mozgóképszínházként kezdte meg pályafutását, majd lett belőle Vörös Csillag, végül pedig 1991-ben felvette a Szivárvány nevet. Homlokzatának előképe az 1906-os Nemzeti Szalon félköríves bejárata, míg belső tere egyiptomi ornamentikával gazdagon díszített, hiszen Tutanhamon sírjának 1920-as feltárásával az európai építészek újra felfedezték maguknak az ősi Egyiptom világát – a Szivárvány legközelebbi rokona e tekintetben a párizsi Le Louxor. Kaposváron először itt lehetett színes filmeket nézni, 1931-től pedig már hangosfilmeket is vetítettek a Szivárványban. A szélesvásznú filmek 1958-ban jelentek meg a filmszínház repertoárjában, azóta többször is felújították, 2001-ben azonban hosszú időre megszűnt moziként létezni.

2009-ben aztán műemlékké nyilvánították az épületet, a rákövetkező évben meg is indult az átfogó felújítás, 2010 őszétől pedig rendszeresek a koncertek, színházi előadások, filmklubok és a mozivetítések is.