A téli zimankóban kevésbé vágyunk a szabadba, pedig számtalan csodálatos kirándulóhely mutatja télen legszebb arcát. Összegyűjtöttünk nektek 35 mesebeli helyszínt, melyért érdemes elhagyni meleg kuckóitokat. Kalandra fel!
Sziklák és hegyormok
Apáthy-szikla, Budapest
A II. kerületi gyöngyszem egy 242 méter magas dolomitrög, amely az Ördög-árok lipótmezei része fölé magasodva hívogatja a túrázni vágyókat. Több mint 26 védett növényfaj mellett különféle rovaroknak, mint például a nagy hőscincérnek és az imádkozó sáskának is otthont ad. A környéken járkálva könnyen észrevehetjük a kőfelületek kagylólenyomatait, amelyek bizonyítják, hogy a terület valaha víz alatt állt. Ha arra jártok, az Árpád-kilátót és a Kecske-hegyet is útba ejthetitek. Lélegzetelállító panoráma vár! A legegyszerűbben a Batthyány tértől a 11-es busszal közelíthető meg.
Nyakas-kő, Biatorbágy
Budapesttől alig 40 percre, Biatorbágy déli határában található a jellegzetes alakjáról ismert és elnevezett Nyakas-kő, amelynek lapos tetejére száraz időben akár ki is mászhatunk, valamivel magasabbra mászva pedig gyönyörű kilátás tárul elénk a sziklaformációkra és a környező településekre. A Nyakas-kő parkolóból indulva, a Madárszirtet és a Százlépcsőt útba ejtve egy kellemes egyórás délutáni kirándulás alkalmával (1,9 km) bejárhatjuk a népszerű kirándulóhelyet. Mivel a sziklán nincs korlát, és néhol kisebbeket-nagyobbakat ugorva lehet kimászni a tetejére, valamint az ösvény is sokszor meredek és többnyire csúszós, a túraútvonalat gyerekeknek nem ajánljuk.
Oszoly-csúcs, Csobánka
A Csobánka felett magasodó Oszoly-csúcs közkedvelt kirándulóhelynek számít a természetjárók körében. Ez pedig nem is olyan csoda, hiszen a hegy könnyedén megmászható, és a csúcshoz vezető útvonalak több pontjáról is csodálatos kilátás nyílik a környező tájra. Utunk a hangulatos Oszoly-pihenőből indul, majd egy tanösvényen sétálhatunk végig, ahol érdemes néha lassítani, ugyanis informatív táblák segítségével tudhatunk meg többet a térségről. A túra könnyű, hiszen hossza csupán 4,3 km, ami körülbelül két és fél óra alatt teljesíthető.
Teve-szikla, Pilisborosjenő
Budapesttől északra, a Pilis délkeleti lábánál helyezkedik el az autóval kevesebb mint fél óra alatt megközelíthető község, Pilisborosjenő. A környékbeli hegyekben könnyű, változatos gyalogtúrázásra van lehetőség (10,5 km), amelynek csúcspontjai az egri vár másolata (a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjénél) és a Teve-szikla névre keresztelt függőleges sziklaformáció. Az erodálódott dolomittornyok nem mindennapi látványt nyújtanak, a naplemente idején úgy érezhetjük magunkat, mintha Matt Damon mellé csöppentünk volna a Mentőexpedícióban. A körülbelül háromórás kirándulást az autóval könnyen megközelíthető Háziréti-horgásztótól vagy, amennyiben tömegközlekedéssel érkezünk a túra helyszínére, Pilisborosjenőről érdemes kezdeni.
Tündérkapu, Esztergom
A Nagy-Strázsa-hegyen, 290 méter magasságban található a már messziről jól látható Strázsa-barlang sziklaboltozata, amelynek bámulatos előcsarnokát nevezik Tündérkapunak. A varázslatos barlang égre néző ablakait, csipkézett hídjait a termálforrások tevékenységének köszönhetően alakultak ki. A máig érintetlen terület egyedülálló növényvilága és barlangjai miatt a fokozottan védett területek közé tartozik.
Fontos tudnivaló, hogy a barlang jelenleg nem látogatható, a területre csak a Nemzeti Park engedélyével szabad belépni.
Tündér-szikla, Budapest
Ha az egykor több nevet is viselő Tündér-sziklához való felkapaszkodást választjuk úti célunk következő állomásának, a tündérmesékhez hasonlóan a méltó jutalom sem marad el, vagyis a mesés, lábunk alatt elterülő főváros és a tőle elválaszthatatlan, magával ragadó panoráma. A több oldalról is megközelíthető sziklacsoport a Széll Kálmán tértől a 22-es busszal érhető el legkönnyebben, de a Normafától is csak 2 km-re, míg a libegő zugligeti állomásától mindössze 10 perc sétára, a zöld háromszöget követve helyezkedik el. Az útvonalat közepesen nehéz hegyi túrával lehet teljesíteni.
Vasas-szakadék, Szentendre
Szentendre külterületén, a Cseresznyés-hegy északi oldalán egy különleges, kettétört hegyet figyelhetünk meg, ez a Vasas-szakadék. A nyolc méter magas vulkáni andezittufából álló természeti képződmény olyan látványt kelt, mintha kettévágták volna a hegyet, azonban a szakadék valójában a földmozgás hatására alakult ki, amely elválasztotta egymástól a kőzeteket. Összesen öt különböző méretű barlangot rejt a hasadék, melyek mindegyikét érdemes bejárni, akár gyerekekkel is, hiszen biztosan lenyűgözi majd őket a mohával benőtt, hatalmas sziklák látványa, amely leginkább egy varázsvilágra emlékezteti a kirándulókat.
Vaskapu-szikla, Pilisszentkereszt
Az ámulatba ejtő sziklaformációt legegyszerűbben Pilisszántótól Klastrom felé tartva érhetjük el. Utunk a 800 éve alapított cisztercita templom és kolostor romjain, a Klastrom-forráson és az árvalányhajjal teli réten keresztül vezet a Vaskapu-szurdokvölgyhöz, ahonnan a meredeken felkapaszkodva a Vaskapu-sziklánál lyukadhatunk ki. A 6 és 15 méter magas, lenyűgöző sziklakapuk valószínűleg hévizes eredetű barlang maradványai lehetnek. Ide felérve, a Dobogókőre és a Két-bükkfa-nyeregre táruló kilátás azonnal elfeledteti velünk a megtett kilométerek fáradalmait.
Kilátók és panorámapontok
Árpád-kilátó, Budapest
Az Országos Kéktúra vonalát érintő Árpád-kilátót több központi helyszínről is meg lehet közelíteni egy könnyed félórás túrával, a néhol meredekebb szakaszért pedig az elképesztő látvány kárpótol. Az 1929-ben emelt, székely stílusú kilátóból gyakorlatilag az egész város elénk terül: többek között tökéletes látszik a hidakkal tarkított Duna, a Parlament épülete és a Gellért-hegy is. A 360 méter magason álló tornyos kőkilátó körül tűzrakóhelyek, padok és asztalok is rendelkezésre állnak, ha megpihennétek.
Bencze-hegyi kilátó, Sukoró
Velence központjától csupán öt kilométernyi távolságra, Sukoró mellett található a Bence-hegyi kilátó, melynek legtetejéről lélegzetelállító, 360 fokos körpanorámában lehet részünk. A 20 méter magas torony 118 lépcsőfokának megmászása után nem csak a Velencei-tavat, de a Budai-hegységet, tiszta időben pedig még a Bakony egyik csücskét is megcsodálhatjuk a távolból. A tornyot a Velencei-tó bármely pontjáról látni lehet, külön érdekessége pedig, hogy látszólag minden oldalról nézve más-más alakot ölt. Ráadásul éjszakánként kivilágítják, így még sötétben is gyönyörködhetünk hazánk legkülönlegesebb kilátójában.
További csodás látnivalók a Velencei-tónál:
Erzsébet-kilátó, Budapest
A fővárosiak által szeretett és kedvelt János-hegyen megpihenő Erzsébet-kilátóból, ha szerencsénk van, még a Magas-Tátra csúcsait is kémlelhetjük tiszta időben. A haraszti és borosjenői mészkőből épült, 1910-ben átadott kilátót több útvonalon keresztül, de legkönnyebben a libegő legfelső állomásától tudjuk megközelíteni. Érdekesség, hogy állandó díszkivilágítása inspirálta például a Halászbástya, illetve az Országház kivilágítását is.
Boldog Özséb-kilátó, Pilisszentkereszt
A 756 méter magas Pilis-tetőn találjuk a geodéziai torony átalakításával létrehozott Boldog Özséb-kilátót, amely a maga 17 méterével a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján nyújtózik a fellegek felé. Az egész évben szabadon látogatható építmény nyitott teraszáról varázslatos, 360 fokos panoráma tárul a kirándulók elé, amely látni engedi a teljes Dunazug-hegységet. A 2014-ben átadott kilátót a pálos rend alapítójáról, a környéken remeteként élő Boldog Özsébről nevezték el.
Guckler Károly-kilátó
A Hármashatár-hegyen épült Guckler Károly-kilátónál Budapest egyik legcsodálatosabb látképére lelhetünk. A nem mindennapi panorámával rendelkező messzelátó egy korábbi katonai objektum újrahasznosításával létesült, és nevét az egykori Erdészeti Hivatal vezetőjéről kapta. A különleges külsejű, sokak által focilabdához hasonlított messzelátó csupán pár méter magas, viszont 495 méter tengerszint feletti magasságban található. Innen körültekintve a Dunán átívelő összes hidat láthatjuk, sőt tiszta időben még a Tátra vonulatai is felsejlenek a távolban. Ha az elképesztő panoráma után kedvetek támad egy erdei túrához, a kilátótól könnyen megközelíthető Guckler Károly tanösvényt se hagyjátok ki!
Kálvária-hegy, Budapest
A Budai-hegység Hármashatár-hegyi tömbjéhez tartozó csúcsok közé tartozik a Les-hegy, a Szarvas-hegy, illetve a 384 méter magasra nyújtózó Kálvária-hegy is. A tetején található Golgota-keresztjeihez egy meredek keresztút vezet fel az erdő sűrűjében, azonban a fenti kilátásért mindenképpen érdemes megmászni. A kopár csúcsról elképesztő panoráma nyílik a környékre, látható például az egész Solymári-völgy, a Budai-hegység és a Pilis jelentős része is, tiszta időben pedig a főváros több, ikonikus épületét is kiszúrhatjuk. Kultúrtörténetileg is izgalmas úti cél: ugyan a jelenlegi, V. Majzik Mária képeivel díszített keresztutat Pesthidegkút katolikus lakói építtették, bizonyos források szerint már az 1700-as évek végén is idejártak a helyi hívek a nagyböjti időszakban.
Kő-hegy, Szentendre
Szentendre és Pomáz határában található a Visegrádi-hegység legdélebbi hegyeinek egyike, a vulkáni eredetű Kő-hegy. A több millió évvel ezelőtt keletkezett hegy kövein máig megfigyelhetőek a vulkáni maradványok. A mindössze 366 méter magas vonulat tetején épült a Kő-hegyi menedékház, ahol a finom ételek és italok mellett akár éjszakára is megpihenhetünk. Itt érdemes néhány percre megállni, hogy a Duna-menti síkság nyújtotta csodálatos kilátásban gyönyörködhessünk. A túra könnyűnek mondható, kis szintkülönbséggel, így családok számára is megfelelő úti cél lehet.
Látó-hegy, Vác
Ha regényekbe illő kalandra vágytok, akkor irány a Vác mögött magasodó Naszály! A túra Kosdról indul és ide is érkezik vissza 10 km és 460 méternyi szintkülönbséggel. A kaptató a zöld jelzésen veszi kezdetét, majd az Országos Kéktúra vonalán folytatjuk utunk. Egy kis kitérő árán a közeli Násznép-barlangot is megnézhetjük, innen már nincs messze a 652 méter magas Naszály-csúcs és az azt koronázó geodéziai mérőtorony, melynek tetejére vaslétrán juthatunk fel. A hegytetőről lefelé a Kéktúra ösvényét követjük, az útkereszteződésnél a sárga körút jelzésű turistaútra fordulunk, majd a kék háromszög jelű csapáson folytatjuk utunkat az 534 méteres Látó-hegyhez, utunk legszebb részéhez. Egyre lejtősebb utunkon egy idő után megpillantjuk a Pádimentom-kő nevű elhagyott mészkőbányát. A kőfejtőtől 10 perc alatt kiérünk a már ismert elágazáshoz, a zöld körút jelzésen 15 perc sétával érünk vissza a kosdi pihenőhöz.
Nagy-Szénás, Nagykovácsi
A Budai-hegység elképesztő panorámájáról híres Nagy-Szénás (550 méter) nem csak kerek dolomitkúpjaival, hanem 1965 óta Európa Diplomával is büszkélkedhet, ami annyit jelent, hogy a természeti értékekben különösen gazdag területek közé sorolják. Ezeket a természeti kincseket mutatja be a Nagykovácsiból induló, csupán két kilométeres tanösvény is. A hegytetőre érve többféle hosszúságú útvonalon folytathatjuk kalandunkat, de mindenképpen érdemes útba ejteni a hegy oldalában megbújó két kis barlangot, a Nagyszénási-barlangot és a Nagyszénási-sziklaüreget, illetve a fákkal és vadvirágos ligetekkel tarkított Kutya-hegyet is.
Ranzinger Vince-kilátó, Tatabánya
A tatabányai Turul-emlékműtől 15-20 perc sétára található a Csúcs-hegy tetejére épült, egész évben szabadon látogatható Ranzinger Vince-kilátó. Az szerkezetet eredetileg Bányász-kilátónak nevezték, ugyanis egy ideig bányászati felvonóként használták. A 30 méter magas kilátó 1980-ban épült, egy 1978-ban történt bányaszerencsétlenség áldozatainak emlékére készítették el. Az építmény szerkezetét 2008-ban felújították, akkor kapta új nevét, Ranzinger Vince bányamérnök tiszteletére. Amennyiben a torony tetejéről szeretnétek megcsodálni a közelben fekvő városok (Tata, Oroszlány, Vértesszőlős, Környe) gyönyörű panorámáját, ahhoz összesen 156 lépcsőfokot kell megtennetek.
Újlaki-hegy, Budapest
Ha egy pazar körpanorámát élveznétek, vegyétek célba az Újlaki-hegy 449 méter magas csúcsát, ahonnan kirándulás közben, tiszta időjárásban a Hármashatár-hegy tornyos tetejétől egészen az újpesti lakótelepig elláthattok. A túraútvonal varázsát az adja, hogy az ember el is felejti, hogy a Budai-hegységben jár, hiszen a mészkőből és dolomitból felépülő sziklás részeket bejárva az az érzésünk támadhat, mintha egy jóval nagyobb hegycsúcsot hódítanánk meg. A meredek, nehezebb terep után a sziklagyepes tetőre felérve, a Budai-hegység magaslatainak szemkápráztató látványa mellett a Remete-szurdok hasadékaiba is beláthatunk, illetve a közeli Vörös-kővár domborulatai is felsejlenek.
Vízesések, tóparti séták
Bajdázó-tó
Királyrét egyik legszebb része egyértelműen a Bajdázó-tó és környéke, amelyet az 1700-as években hoztak létre, és nagy szerepe volt akkoriban a vasérckohászatban. Az elkövetkezendő évszázadokban a tó vize teljesen eliszaposodott, ezért 2010-ben helyreállították, azóta pedig ismét közkedvelt célponttá vált a kirándulók számára. A tó környezete nagyon hangulatos, gazdag állat- és növényvilággal rendelkezik. Ha szerencsések vagytok, szép idő esetén a vízben élő mocsári teknősök is megmutatják magukat egy-egy faágon sütkérezve. A partra építettek egy vízimalom-formájú pihenőházat, ez teszi teljessé a környék szépségét.
Búbánatvölgy, Esztergom
Budapesttől 50 kilométerre, körülbelül egyórás autóútra, a Dunakanyar egyik rejtett zugában bukkanhatunk rá a Búbánatvölgyre, ami nevével ellentétben a legkevésbé sem szomorú látvány. Ezt a titkos kis csodát a Szamár-hegy és a Hosszú-hegy között találjuk, a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán. A völgy könnyedén megközelíthető, ezért rendkívül közkedvelt a túrázók között, és a közelben lévő, felújított játszótér miatt még a nagycsaládosok számára is kiváló kirándulóhelyszín. A völgy egy csendes, félreeső helyen található, ezért még a horgászok körében is igen népszerű.
Derítő-tó, Tata
A Tata központjától néhány kilométerre fekvő Derítő-tó ugyan nem hagyományos értelemben vett kirándulóhely, felkeresését azonban garantáltan nem fogjátok megbánni. Az 1961-ben kialakított, mesterséges tó ma igazi horgászparadicsom, holott eredetileg a tatabányai szénbányák úszóüledékének felfogására, az Öreg-tó védelmében alakították ki. A bányák évekkel ezelőtt bezártak, a Derítő-tóban álló, azóta kidőlt fák viszont természetes búvóhelyül szolgáltak a ma is jelentős halállománynak, így az országban egyedülálló módon hatalmas, békés és ragadozó halakat rejt a víz. A tó partján, valamint az északi oldalon a vízbe nyúló, és a szárazfölddel egy keskeny stéggel összekötött szigetecskén kiadó és eladó faházak sorakoznak, melyek között sétálva olyan érzése van az embernek, mintha nem is Magyarországon lenne.
További izgalmas téli látnivalók Tatán:
Dömörkapu-vízesés, Szentendre
A szentendrei Dömörkapu nem csak azért népszerű célpont a kirándulók körében, mert gyönyörű, közel van a fővároshoz és gyerekekkel is könnyen bejárható. Azért is közkedvelt, mert a térségben számtalan gyönyörű természeti kincset találhatunk. Ilyen például a Bükkös-patak, a Lajos-forrás és a Dömörkapu-vízesés is, amely a főútra kiérve, majd balra fordulva kényelmesen megközelíthető. A hídnál megtaláljuk az apró, de annál különlegesebb vízesést, amelyet néhány lépcsőfokon leereszkedve tekinthetünk meg közelebbről is.
Jegenye-völgyi-vízesés, Solymár
A Budai-hegység legnagyobb vízesése Budapesttől 20 kilométerre, Solymár határában található, és a varázslatos Alsó-Jegenye-völgyben futó Paprikás-patak táplálja. Különleges látványt nyújt az erdő mélyén megbújó, körülbelül 4 méter magasról csörgedező víz, ezzel az egyik legnépszerűbb kirándulóhellyé avanzsálva a térséget. A túra viszonylag rövid, másfél óra alatt teljesíthető és akár babakocsival is gond nélkül körbejárható. A vízesést leginkább felülről lehet megcsodálni, de le is lehet mászni az aljához, ezt azonban óvatosan tegyétek meg, mert csúszós lehet a terep.
Esztergomi szénrakodó
A dunai hajósok egyik kedvenc építménye, az esztergomi szénrakodó már több, mint ötven éve áll üresen, 2008-ban pedig ipari műemlékké nyilvánították. Az épület valójában két hatalmas talapzaton álló szerkezetből, fémvázból és falburkolatból áll, mégis nagyon különleges látványt nyújt, ahogy a Duna fölé tornyosul. Az egyedi helyen és speciális adottságokkal bíró, vízben álló épületmaradvány felújítása és lebontása is igencsak költséges lenne, ezért még biztosan sokáig csodálhatjuk az egyszerre lenyűgöző, elgondolkodtató és már-már félelmetes szénrakodót az esztergomi Duna partján.
Kavicsos-tó, Budapest
Szigetszentmiklós és Csepel határában fekszik a magyar Maldív-szigetekként emlegetett Kavicsos-tó és szigetrendszere, a 166 hektáron elterülő szigetvilág, melynek több mint 60%-a víz. Az egykori kavicsbányát, amelyből többek között a csepeli panelházak alapanyagát is kinyerték, immár több mint 25 éve bezárták, és a tavat gazdag vízi- és madárvilág népesítette be. A szigeteken összesen ötszáz ház épült fel, melyek ma javarészt nyaralóként és horgásztanyaként funkcionálnak, habár 70 család egész évben a tóparton él. A Kavicsos-tó környéke igazi horgászparadicsom, sőt horgászok kezében lévő magánterületnek minősül, de a helyiek zavarása nélkül természetesen lehet sétálgatni a házak között.
Kolonics György sétány, Budapest
Természetközeliség, szinte érintetlennek tűnő, vadregényes, buja növényzet, terebélyes ártéri fák, csend, nyugalom és a Duna vízének közeli hullámzása, amelyen hattyúk és kacsák ringatóznak. Mindezt 5 km hosszan élvezhetjük a Kolonics György sétányon, amely Budapesten egyedülálló partszakasszal rendelkezik. Gondozott parkok, árnyas ligetek, padok, kalózos játszótér, sportpályák, tanösvény, romantikus kis fahíd, szabadtéri kondipark, horgászhelyek és stégek varázsolják a helyet még lenyűgözőbbé. Érkezhetünk busszal, HÉV-vel, vagy akár a nagyszerű állapotú bicikliúton, eltévedni biztos nem fogunk.
Merzse-mocsár, Budapest
Budapest külvárosában, a ferihegyi repülőtér szomszédságában terül el a főváros egyetlen igazi mocsara, a pesti vidék egykori mocsaras területeinek utolsó hirdetője, a Merzse-mocsár. A 40 hektáros természetvédelmi terület élő- és növényvilágát 15 állomásos, 6 kilométer hosszú tanösvényen ismerhetjük meg, amely a mocsárt körülölelő gyalogutakon keresztül elvisz egészen az új, fából épült kilátótoronyig. Kellemes szabadtéri sétánk során rengeteg állat- és növényfajjal találkozhatunk: a víz közvetlen közelében nádas, peremén ligeterdő húzódik, amelyet védett madárfajok, nyulak, őzek és rókák népesítenek be, míg a békakuruttyolástól és rovarok zümmögésétől hangos tóparton még a repülőgépek moraja is a távolba vész.
Sződligeti horgásztó
Élénken él bennünk egy kép a Gyűrűk Ura-filmek egyik nyitójelenetéből, melyet akár a sződligeti horgásztavon is forgathattak volna. A vadregényes és mesébe illő horgásztó, melyet mesetóként is emlegetnek, mindössze 30 km-re fekszik a fővárostól, Vác szomszédságában. A bájos jelleget minden bizonnyal a tó partján és annak szigeteire épített apró, nádfedeles, képzeletünkben manó lakta házikók adják. A tóhoz egy eldugott erdei ösvény vezet, így autónkat hátrahagyva vethetjük bele magunkat az ártéri erdő adta bujaságba, ahol valóban elakad az ember szava, mikor elé tárul ez a rejtett valóság. Mindez, persze, nem is baj: a közelben horgászókat és az erdő csendjét nem zavarva magunkba szívhatjuk ezt a tökéletes harmóniát. A tó előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Tanösvények és sétányok
Gánti bauxitbánya tanösvénye
Budapesttől 65 km-re, a Vértes-hegységben található Gánt település határában egy nem várt, marsbeli tájra bukkanhatunk. A valaha a külszíni fejtésből fakadó, uralkodó téglavörös szín egy futurisztikus Mars-expedíció látványát kelti, ahol a sárgától a mély liláig a lehető legtöbb árnyalatban gyönyörködhetünk, amíg a hullámzó felületű, bíborszín bányagödörben járjuk a 13 állomásos tanösvény által kijelölt útvonalat. A vörös-sárga dombokat megmászva páratlan látvány tárul itt a szemünk elé, szakítsunk hát időt, hogy megpihentessük szemünket ezen a nem mindennapi tájon, amit egy 1-2 órás kellemes sétával ismerhetünk meg és járhatunk be az év bármely szakában.
Gyadai tanösvény, Szendehely
A Börzsöny és a Cserhát hegyei között vezető, 13 állomásos Gyadai tanösvény egy változatos, élményekben és izgalmas látványelemekben bővelkedő, kicsik és nagyok számára egyaránt ideális túraútvonalat takar. Kiindulópontunk a Katalinpusztai Látogatóközpont: innen a zöld T-jelzést követve egy darabig a Lósi-patak vonalában haladunk, majd két hídátkelés után megérkezünk egy tágas rétre. A tisztásról bal kéz felé fordulunk le, bakancsunkat a mesebeli ártéri erdőt átszelő pallósoron lépdelve tartjuk szárazon, majd kiérünk egy újabb rétre, aztán vissza a Lósi-patak völgyébe, ahol egy billenő híddal is találkozunk, mielőtt kitoppanunk a Naszályhoz tartozó Gyadai-rétre. Ezután következik csak túránk csúcspontja: a mély szurdokvölgy felett átívelő, 15 méter hosszú függőhíd. A híd után nincs más dolgunk, mint követni az Országos Kéktúra vonalát, és egy óra múlva már vissza is értünk túránk origójához.
Selyemréti tanösvény, Ócsa
A Budapesttől nem messze található Ócsa melletti Nagy-erdőben található tanösvény könnyedsége és rövidsége miatt jó úti cél lehet gyerekekkel is, a 3 km hosszú útvonalon pedig az év minden időszakában garantáltan érdekes látnivalókban lesz részünk. A 6 állomásos tanösvény különlegessége, hogy az útvonal láperdőkön és lápréteken keresztül vezet, így az információs táblák segítségével mindent megtudhatunk a különleges élőhely világáról. A tanösvényt kifejezetten érdemes télen, a nagy hidegben meglátogatni, hiszen a befagyott láp káprázatos látványt nyújt.
Spartacus-ösvény, Visegrád
A Visegrádi-hegység oldalában kanyarog a térség egyik legszebb tanösvénye, a Spartacus-ösvény, amely alig néhány éve vált legális turistaútvonallá, a túrázók nagy örömére. Különleges nevét a 60-as években még aktív Helyi Ipari Szövetkezetek Spartacus Turista Egyesületéről kapta. A Pilisszentlászló és Visegrád között vezető, körülbelül ötkilométeres szakasz könnyű gyalogtúrának számít, tiszta, jól látható jelzésekkel ellátott, és csodálatos panorámát nyújt a kirándulóknak. Az ösvény az Apát-kúti-patak völgyében ér véget, a Bertényi Miklós Füvészkertben. Itt érdemes megpihenni és enni egy finomat a közelben található Ördögmalom Erdei Étteremben.
További mesés téli kirándulóhelyek a Dunakanyarban:
Szent Jakab sétány, Dabas
Amennyiben kisgyerekekkel is könnyen bejárható kirándulóhelyet keresel, irány Dabas, azon belül is a Szent Jakab sétány. A mindössze két kilométeres, a Duna-Tisza-csatorna és a Duna-völgyi-főcsatorna találkozásánál kiépített sétány a Magyar Zarándokút részét képezi és tanösvényként is funkcionál. A cölöpökre épült útvonalat sétálóhidak és egy kétszintes kilátó egészíti ki, amelynek tetejére érve csodálatos körpanoráma tárul elénk. A sétány a helyiek körében igen népszerű, hiszen a terület kiválóan alkalmas piknikezésre, sütögetésre, sportolásra, de akár még horgászatra is.
Tatai Fényes Tanösvény
Az egész évben látogatható, 18 állomásos, 1350 méter hosszú cölöpsétány olyan vadregényes lápvidékre kalauzol el minket, amely felnőttek és gyerekek számára is egyaránt életre szóló élményt nyújt. A jól kiépített úton a láperdők és a karsztforrások világát ismerhetjük meg, amelyről az interaktív információs táblák segítségével még többet megtudhatunk. A tanösvény kialakításának köszönhetően testközelből figyelhetjük meg a teknősök és hódok életét, és betekintést nyerhetünk a lápvidéki növényvilágba. A titokzatos erdőt fentről is megcsodálhatjuk a Nagy-Égeresben található kilátótorony tetejéről, illetve a kalandkedvelők kipróbálhatják a kézi erővel működtethető csónakot vagy a függőhidat is.
