Egy félreértett mozgalom, mely világszinten fejtette ki hatását

Aligha van még egy annyira félreértett irányzat, mint a Bauhaus. Már a definiálása is ingatag lábakon áll, hisz az évek során megannyiszor, megannyi helyen hivatkoztak rá építészeti stílusként, miközben Walter Gropius műhelyiskolája túlmutat ezen a kategórián. 1919-ben, a németországi Weimarban alapított iskola egy jelenség, a modern mozgalom része, amelynek célkitűzése volt, hogy átadja a tanítványai számára az általa képviselt nyitott szemléletmódot.

Nem csupán az építészetről szólt: a vizuális világ újragondolására törekedett annak érdekében, hogy az I. világháború után újjáépülő modern társadalom ipari igényeinek eleget tegyen. Ezen cél szolgálatában olvasztotta egybe az alkalmazott művészeteket (épülettervezés, ipari formatervezés) a képzőművészettel (festészet, szobrászat, zene).

Legfontosabb alapelvének a “form follows function” nézetet tartotta: a tárgyaknak nemcsak esztétikai, hanem funkcionális célokat is kell szolgálniuk. Az építészetben pedig kiválóan tetten érhető ez a gondolat; a Bauhaus-házakat a funkcionális formák, letisztult, egyszerű színek, kiegyensúlyozott aszimmetria, ipari anyagok, illetve az átfogó, az iskola technikáit egy koncepcióba integráló tervezés jellemezte.

Az elméleti és gyakorlati oktatáson is alapuló iskola 1933-ban a náci rezsim nyomása miatt szűnt meg, azonban az eszméi nem tűntek tova a diákok és a tanárok távozásával. A Bauhaus az Egyesült Államoktól a Közel-Keletig, szinte az egész világon elterjedt, hatása pedig a jelenkori designban is tetten érhető a mai napig.

Az igazi, magyar Bauhauser: Molnár Farkas

A Bauhaus iskola egyik legmeghatározóbb magyar képviselője volt Molnár Farkas, aki festőművészként lépett a karrierépítés útjára, ám a hazai modern építészet egyik kiemelkedő alakjaként emlékezhetünk rá. 1921-ben Forbát Alfréd építész invitálására csatlakozott a Bauahus iskolához.

Mivel ekkor még a weimari intézmény nem rendelkezett hivatalos építészeti képzéssel, ezért az igazgató, Walter Gropius saját tervezőirodájában dolgozott Molnár. Ezen évek alatt alkotta meg a korabeli, családi házat leképező “Vörös Kockaház” tervét is.

Formabontó látványrajza pedig egyszerre ejtette ámulatba kortársait és adott táptalajt a heves vitáknak.Viszont mindenképp az ő nevére írható, hogy a terv végül nemzetközi sikereket ért el, ma pedig a New York-i MoMa (The Musem of Modern Art) őrzi azt.

Az európai avantgárd bölcsőjének szabad szellemiségében nevelkedett művész 1925-ben tért haza, befejezte a korábban elkezdett műegyetemi tanulmányait, és elkezdte építeni az építészeti karrierjét. Zömében családi házakat, villákat és társasházakat tervezett, építészi munkája mellett pedig a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusai hazai delegátusaként, valamint vezetőjeként is fellépett.

Alkotásaiban nagy mértékben jelen volt a Bauhausból hozott integrációs tervezői gondolkodás, ami egyet jelentett azzal, hogy nem házat, hanem otthont alkotott a megrendelőinek. Kortársaihoz képest pedig még nagyobb egyszerűség, funkcionalitás és az ebből adódó leleményesség jellemezte munkáját. De azt is tudhatjuk róla, hogy előszeretettel alkalmazta a különböző térkapcsolási eszközöket, mint például a szárnyas ajtó, a harmonika ajtó és ezeknek a társai.

Most hallod először a nevét?

Bár Molnár Farkas által képviselt értékek megkérdőjelezhetetlenek, ő magát és az épületeit mégis kevesen ismerik. Ez pedig nem csupán oda vezethető vissza, hogy az általa képviselt irányzat is kevésbé közismert. Molnár erős nézeteket képviselt szakmailag és politikailag is, ez pedig nem feltétlenül volt összhangban az akkori vezetéssel. Így hát a hivatalok előszerettel mellőzték, az állami megbízások esélyétől pedig teljes mértékben elvágták az építészt.

Pedig, ha feltesszük a kérdést; hol van Budapesten Bauhaus épület, akkor minden szál szinte egyedül Molnár Farkashoz vezet el. Ugyanis szigorúan véve csak azokat a házakat nevezhetjük Bauhausnak, melyeket az iskola egykori diákjai terveztek, minden más modern.

A Bauhaus legelvhűbb példája a Napraforgó utcában

Így hát a Bauhaus környékként emlegetett Napraforgó utcában csupán egy ház, a Molnár Farkas és Ligeti Pál által megálmodott épületet tervezték a Bauhaus-elvek mentén. A Napraforgó utca 15. egy olyan kísérleti lakótelepnek a része, ahol 22 darab házat húztak fel az 1920-as és 1930-as években, a terveken pedig 21 építész dolgozott.

Ennélfogva a lakótelep egy egészen izgalmas leképezése annak, hogy a kor építészei hogyan gondolkodtak a modernizmusról.

A megannyi modern stílusú épület között Molnár és Ligeti alkotása már csak azért is kiemelkedő, mert ez volt az első és egyben legelvhűbb itthoni példája a Bauhausnak.

Az egykor Illés Gyula szobrászművésznek is otthont adó ház a weimairi iskolára jellemző lapostetőből kialakított tetőterasszal büszkélkedhet, azonban ma már nem láthatjuk eredeti valójában a homlokzat elé épített garázs, valamint a kisebb átalakítások miatt.

Ha még több érdekességet olvasnál a Napraforgó utcáról:

Séta a budapesti Bauhaus-villanegyedben: A Napraforgó utca története

A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar Bauhaus-mozgalom csúcsalkotása, egyben kihagyhatatlan szabadtéri program.

Funzine

Még Molnár Farkas is tévedhetett: a Hevesy-villa

Pasarétről a Rózsadomb felé haladva Molnár egyik fekete bárányának és egyben korai, 1931-es munkájának lehetünk szemtanúi a Cserje utca 4. szám alatt. Kívülről igazi, forradalmi épület: letisztult formavilág, acél csőkorlátok, lapos tető, széles sávablakok jellemzik. A belső kialakítása azonban hagyott maga után oly fontos kérdéseket, minthogy valóban kielégítette-e az a lakók igényeit.

Molnár a ház tervezése során ragaszkodott a lakógép víziójának megvalósításához, vagyis egy olyan otthont skiccelt papírra, ahol mindennek megvan a helyes, funkciója, és üzemszerűen működik, akárcsak egy gép. Kompromisszumokat nem ismerve alkotta hát meg egyik kedves ismerősének, Hevesy Iván fényképész-művészettörténésznek és feleségének, a fotóművész Kálmán Katának az otthonát, amelynek emeletén még egy sötétkamra is helyet kapott, az enteriőrt pedig élénkkék és sárga bútorok alkották.

Ám ahogy használatba vette az épületet a család, a problémák úgy törtek a felszínre: gyerekszoba hiányában Hevesyék egy idő után nem fértek el, a hatalmas ablakok nyáron szaharai meleget, télen pedig antarktiszi hideget hoztak a falak közé, a lépcsőzést a lakók nem szerették, a bútorokot pedig fekete-fehérre festették. Végül Popper Ferenc segítségével bővítették ki a ház északkeli oldalát, hogy a gyerekek is elférjenek, majd 1941-ben elköltöztek egy hagyományosabban kivitelezett házba.

Japánig terjed a hírre a Dálnoki-Kováts-villának

A Lejtő úti Dálnoki-Kováts-villát már Molnár első, igazán kiforrott műveként említik, kényelmi szempontból pedig szöges ellentétben áll a Cserje utcai épülettel. A házat Dálnoki Kováts Jenő, az Országos Ipartestület igazgatója építette 1932-ben. A villa esztétikai szempontból egy kifejezetten harmonikus alkotás, amely tervezésénél Molnár teret engedett a komfortos, a funkcionális és az embere szabott szempontoknak is.

A belső tereket nappal a napsugarak világítják meg, az ablakból a csodás Sashegy panorámája köszön vissza, de az építész álmodott ide télikertet és napozóteraszt is. Így vált a ház egyik legikonikusabb pontjává a félkör alaprajzú télikert-ablak, amely szinte eredeti formájában maradt fenn.

Tehát nem véletlen, hogy a ház 1933-ban a milánói triennálén családi ház kategóriában elnyerte a legjobb minősítést, a nemzetközi sajtónak köszönhetően pedig Japánig terjedt a híre. A viharos idők azonban ezt a házat sem kímélték, a II. világháborúban bombatalálat érte, majd tulajdonosok váltották sorra egymást, mindeközben szinte a felismerhetetlenségig átalakították az épületet.

A sokszoros tulajdonosváltás idejében egyébként Trombitás Tamás festő volt az, akinek köszönhetően részben megtörtént a ház műemléki helyreállítása.

A Hegyvidék kuriózumaként épült Delej-villa, ahol Molnár is élt

A legek között szerepel a Gellérthegy nyugati oldalának kincse a Delej-villa is, amely az egyik első, modern lakóház volt a budai Hegyvidéken. Az 1929-ben épült villát Molnár Farkas Ligeti Pállal együtt tervezte Delej Géza építtető számára a Mihály utca 11. szám alá. A letisztult, szintén lapostetős, gyönyörű panorámával kecsegtető házban öt nagyobb szobás és egy kisebb területű lakást alakítottak ki.

Ezek közül egy 52 négyzetméteres lakásban élt Molnár Farkas, valamint felesége és egyben jobbkeze, Herrfurth Hedvig. Az otthonukat az építész rendezte be, így hát a fő lakótér egy többfunkciós lakószoba volt.

A könnyen mozgatható elemekkel felszerelt tér egyszerre szolgált nappaliként, Molnárék dolgozószobájaként, tárolóhelyiségként, de még vendégeket is tudtak itt fogadni. A modern csőbútorok nagy része pedig Molnár barátja, szintén a Bauhausban tanult Breuer Marcell fantáziájának szüleményei volt.

A Bauhaus növendéke által tervezett enteriőrt vasárnaponként bárki megtekinthette. Későbbi éveiről sajnos keveset tudunk, ahogy bővült a család Molnárék is elköltöztek a szintén a férj által tervezett Lotz Károly utca 4/b-be, viszont az biztos, hogy ma már nem láthatjuk eredeti valójában az épületet.

Molnár Farkas házai az évek alatt szépen szaporodtak Pasaréten, Rózsadombon és a Hegyvidéken. Munkái között javarészt családi házakat láthatunk, azonban az ő nevéhez fűződik az OTI Munkáskórház személyzeti épülete is, melyet Fischer Józseffel együtt tervezett, vagy éppen a bizánci jegyeket is mutató Magyar Szentföld-templom.

Fedezz fel még több érdekes történetet a Rózsadombon:

Hangulatos séta a rózsadombi lankákon: A meseszép villák titkai

Pasarét épületeinek a felfedezése tökéletes programötlet, ha sétálnátok egyet, hiszen a pazar villák falai rengeteg emléket és történetet őriznek.

Funzine

Gótikus és barokk emlékek a Budai Várnegyedben 

A csúcsívek, bordás boltozatok, díszes, magasba törő, fényes belső terek a XII. századtól a gótikus építészet által jelentek meg a stílusirányzatok között. A Franciaországban gyökeret eresztő építészeti stílust pedig Suger apát által építtetett templom képviselte legelőször, majd a gótika a XIII. század végére terjedt el egész Európában.  

Bár Budapesten a legtöbb, gótikus stílusjeggyel felruházott épület nem ebben a korban épült – például az Országház sem –, mégis a Mátyás-templomot méltán hívhatjuk a gótika egyik legszebb példájának. A Mátyás király esküvőinek is helyszínéül szolgáló templom első falait még a XIII. században húzták fel, s ekkor a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi hazai alkotásává vált. Az idők során azonban mindig az aktuális divatnak megfelelően építették újjá, például a török korban mecsetté alakították.

Végül a viharos éveket megélt templom 1896-ra nyerte vissza régi fényét, Schulek Frigyes tervei alapján, melyek megalkotásakor kiemelt szempont volt az eredeti állapot visszanyerése. A XX. században újabb sorscsapások áldozatává vált az épület, ahol a németek katonai konyhát alakítottak ki, az oroszok pedig istállóként használták. Viszont a 2000-es években egy újabb rekonstrukcióval újjáélesztették a díszítésekben, domborművekben gazdag templomot.

Ha pedig a Mátyás-templomtól indulva nyakunkba vesszük a várnegyed macskaköves utcáit, akkor a bájos házak kapui mögé benézve több helyen gótikus ülőfülkékkel is találkozhatunk. Ezek a múltbéli emlékek egykor valószínűleg a helyi borkimérés helyszínei lehettek, s több mint 60 ház kapualja rejti őket a várnegyedben. 

Amennyiben a gótika lenyomatait felfedeztük, a De la Motte-Beer-palota felé kalauzolhatjuk lábainkat, s pár száz évet ugorva az időben, már a XVII–XVIII. században virágzó barokk stílus jegyeit vélhetjük felfedezni az előttünk álló épületben. A Dísz téren álló okkersárga ház barokk kapualján belépve egy barokk palota tárul fel előttünk, udvari árkádsoros loggiával, barokk lakóterekkel, valamint a ház legbecsesebb értékével, a 250 négyzetméter festett, XVIII. századi falfelülettel. A ház első tulajdonosai egyébként a Mária Terézia kötelékébe tartozó De la Motte Ferenc Károly báró és felesége voltak, ám az 1760-ban felépített házban csupán rövid ideig éltek.

A palota földszintjét pedig Buda leggazdagabb polgára, Beer József Kajetán bérelte ki patikájának 1763-tól, 10 évvel később pedig megvásárolta az ingatlant. A ma is látható, művészettörténeti szempontból értékes enteriőr a Beer család idejében jött létre. Az évszázadok során több átalakításon, felújításon is átesett épületet ma a meghirdetett programokon járhatjuk körbe. 

Ha felfedeznétek a Budai Várnegyed izgalmas titkait:

Különleges turistaútvonal fedi fel a Budai Várnegyed bájos kis világát

Ismerjétek meg a Buda Várnegyed legjobb turistaútvonalát, amely által felfedezhetitek e titokzatos ékszerdoboz rejtelmeit és históriáit.

Funzine

Hild klasszicizmusa a folyó másik oldalán 

237 éve, hogy Hild József, a klasszicizmus egyik kiemelkedő magyar képviselője megszületett, s a refomkor meghatározó építészeként jelentős szerepet vállalt Pest fejlesztésében, Pest-Buda arcának kialakításában. A klasszicizmusra jellemző oszlopos tagolás, mértani formák, szimmetrikusan kialakított homlokzatok, valamint a harmonikus egyensúly Hild épületremekeiben is visszaköszönnek, akárcsak a Derra-háznál, melyet a nagy árvíz után, 1838-ban építettek újjá a József Attila utca és az Október 6. utca sarkán.

A Hild tervei alapján új életet kapott épületen az ablakok téglány formájúak – a klasszicista stílusjegyeknek megfelelően –, a homlokzat elemeit pedig a harmónia és a rendezettség hatja át. Az építészeti érdekességek mellett az épület nevére is érdemes egy kis kitekintést tenni. Ugyanis az elnevezés a ház első birtokosaihoz Derra Naum görög textilkereskedőhöz és feleségéhez köthető. A Derra Naum család házán Hild után pedig Weber Antal is letette kézjegyét, aki 1870-ben átépíttette azt, majd a XX. század közepén történt meg az épület műemléki helyreállítása.

Mozgalmas romantika karnyújtásnyira a Derra-háztól 

Csupán pár perc sétára a Derra-háztól már a XIX. századi romantika stílusjegyein legeltethetjük szemünket. Egy igazi ellenpont ez, hisz a klasszicizmus letisztult, szigorú vonalai után a romantika mozgalmas tömegalakítással dolgozik, s díszes, érzelmekkel telített formákban jelenik meg. Az irányzat egyik legnagyobb magyar képviselője Feszl Frigyes, kinek egyik legismertebb alkotása a romantikus jegyeket is magán hordozó Pesti Vigadó. Ma az épület Feszl romantikus korszakának csúcspontját jelképezi, azonban ez majdhogynem a szerencse műve.

Ugyanis az 1849-es szabadságharc után először Hild József klasszicista stílusban építette volna újjá az épületet. Egy hosszabb huzavona, módosítási kérések sora után azonban Feszl Frigyest bízták meg a tervezéssel, Hild irányítása mellett. Végül 1865-ben adták át Feszl alkotását, melyen Lotz Károly és Than Mór is dolgozott. Az évek alatt pedig megannyi emlékezetes eseménynek adott otthont a Pesti Vigadó: a Szent Erzsébet legendája című oratórium ősbemutatóját itt vezényelte Liszt Ferenc, de fellépett itt Johannes Brahms, Claude Debussy is, a század végén pedig itt tartották Jókai Mór ötvenéves írói jubileumát.

Az eklektika megosztó képviselője

Még egy szempillantásnyi időre maradjunk  a Deák tér környékén, ugyanis a különböző korokat, stílusokat, klasszikus és innovatív elemeket egyszerre ötvöző eklektika – a XIX. század második felében uralkodó irányzat – egyik igencsak monumentális példáját, az Anker-palotát láthatjuk 1910 óta a tér szomszédságában. Az Alpár Ignác fantáziáját megtestesítő épület már a kezdetekkor nem aratott nagy sikert, sőt még a XX. században is Budapest szégyenfoltjaként hivatkoztak rá.

A megannyi kritika ellenére ma is áll az Anker, melyen Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Markup Béla szobrászművész domborműveit láthatjuk. Ha pedig jó pár évet visszautaznánk az időben, akkor Hofi Gézával, Szondi Lipóttal, Rátkai Mártonnal is találkozhatnánk itt, hisz mindannyian az épületkomplexum lakásainak egyikében éltek. A tornyokban otthonra lelő műteremlakásokban pedig a kor művészei alkottak az 1980-as évektől.  

Szecesszió: Amikor virágba borult Budapest

Az Európában teret nyert eklektikára a szecesszióval reagáltak, az új építészeti stílus pedig leginkább a díszítőelemekben nyert teret a XIX–XX. század fordulóján. A szecesszió jegyében épült alkotásokat természet ihlette, ornamentikus motívumok, hullámzó vonalvezetés jellemezte, az irányzatot itthon pedig Lechner Ödön teremtette meg sajátos nemzeti stílusával együtt. Magyaros formavilágának egyik legszebb példája a Postatakarékpénztár (akkori nevén Magyar Királyi Postatakarék-pénztár), a kor legolcsóbban, mintegy 1–1,5 év alatt felépített középülete.

Bár Lechnert a Képzőművészek Egyesülete Nagy Aranyéremmel tüntette ki, I. Ferenc József királyi tanácsos címet adott neki, a korabeli sajtó szerint nagyobb számban keresték a „leskelődők és gúnyolódók” a Postatakarékpénztárat, mint az ügyfelek. A kor technikai vívmányaival felszerelt, Róth Miksa és Zsolnay Vilmos munkájával díszített épület stílusának terjedését azonban ez sem állította meg. Sőt, a takarékosság szimbólumaival, a méhekkel és a kaptárokkal díszített káprázatos Postatakarékpénztárat a Lechner Ödön által megformált magyar népművészeti formanyelv egyik kiváló példájaként jegyezhetjük.   

Még több csodás szecessziós épület Budapesten:

Virágba borult Budapest: 5 épület a fővárosban, ami a szecesszió világába repít

A virágstílusnak is nevezett szecesszió lenyűgöző elemei megannyi mesés budapesti épület homlokzatát díszítik.

Funzine

Art decóval a modern vizekre evezve

A szecesszióhoz hasonlóan az art deco is hatással volt a művészet és a design több területére is. A szecessziótól eltérően pedig globális szinten hódította meg a városokat az első világháború technikai globalizációjának köszönhetően. A cikcakk dekorációt leggyakrabban használt stílusban a történelmi építészet és a belsőépítészet hagyományai fonódtak össze a korabeli kortárs képzőművészeti irányokkal, valamint a nyugati országok által ismert egzotikumokkal. A sokszínű iparművészeti irány az épületek tömeg- és részletképzésénél, s homlokzati díszítésében nyilvánult meg.

Bár a szecesszióhoz képest tizedannyi art deco épületre lelhetünk hazánkban, mégis jó néhányat felfedezhetünk Budapesten. Ezek közé tartoznak az eklektikus Anker-házhoz közeli Madách-házak, melyek New York vibrálását hozzák el a Károly körútra. A 11 épületet magába foglaló együttest homlokzatának a tagolása, díszítése és pártázata teszi a főváros egyik legikonikusabb art deco példájává.

A Madách téren egyébként a XX. század elején Erzsébetvárost és a Városligetet összekötő sugárutat terveztek, aminek kapuzataként szolgált volna az árkádos házak tömbje. A sugárút különböző gazdasági okok miatt nem épült meg, ám a Madách-házak és az U-alakú árkádsor megmaradt. Az épület alsó három szintjére mozit álmodtak, azonban Károlyi István gróf közbenjárása miatt ebből végül színház lett, méghozzá a mai Örkény Színház.  

A meg nem értett Bauhaus

Szintén a XX. század elején terjedt el a Bauhaus irányzat, a német művészeti és formatervezési iskolából kiindulva. A stílus vizuális nyelvezetét a minimalizmus, a geometrikus formák és az erőteljes árnyalatok jellemzik. S bár Budapesten megannyi házat sorolnak az irányzat alá, mégis felmerül a kérdés, hogy ténylegesen van-e annyi Bauhaus-ház a fővárosban. Ugyanis a szigorú definíció szerint azok a Bauhaus-házak, melyeket az iskola szellemiségében, a Walter Gropius által alapított intézmény növendékei terveztek, minden más, ami csak kinézetében hajaz a Bauhausra, az modern.

Ennek megfelelően léteznek a fővárosban Bauhaus-épületek, csak nem annyi, mint elsőre hisszük, például a Walter Rózsi villa sem az. Hazai tervezők közül Molnár Farkas és Breuer Marcell tanultak Bauhausban, s míg az utóbbinak itthon nincsenek házai, addig Molnárnak annál több. Ilyenek például a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep házai vagy éppen a Lejtő út 2/B szám alatti Dálnoki-Kováts villa.

Az Országos Iparegyesület igazgatója Dálnoki Kováts Jenő megrendelésére készült házzal pedig Molnár Farkas elnyerte a milánói triennálé kiállításon a családi ház kategória legjobb minősítését. A két világháború közötti időszak legnagyobb építészeti sikerét hozó épületben megfigyelhető az életmódhoz illeszkedő praktikus térkialakítás, a karakterét pedig mutatós télikertje adja.

Ha Budapestet vezetett séták keretében is felfedeznétek:

7 lenyűgöző vezetett séta Budapesten, ahol a romantika és a szerelem kerül a főszerepbe

Szerelmes történetekben és románcokban nem szűkölködő vezetett sétákat ajánlunk, ahol a főváros romantikus oldalára derül fény. 

Funzine

Október 13. és 17. között, a Budapesti Design Week kiemelt eseményeként öt napra megnyitják az utca egyik ritkán látogatható magánvilláját, ami nem csupán kívülről bámulatos, de belülről is nem mindennapi kincseket rejt. Az esemény célja, hogy az érdeklődők testközelből tapasztalhassák meg a kortárs design és a modernista építészet inspiráló találkozását egy különleges helyszínen.

Az esemény keretében a látogatók egyszerre tekinthetik meg az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből származó, ikonikus Bauhaus bútorokat, és a kortárs formanyelv csúcsát képviselő alkotásokat is. A kiállítás fénypontjai közé tartozik a prémium Thonet × Jil Sander kapszulakollekció, az acb Galéria gondosan válogatott kortárs műalkotásai, valamint a Dedar különleges Anni Albers anyagaiból készült Náfrádi Márta kapszulakollekció és az EJTECH innovatív, interaktív installációja is.

Az esemény ingyenesen látogatható, de a férőhelyek limitáltak, és regisztrációhoz kötöttek. A regisztrációs felületet ide kattintva találjátok.

Ismerjétek meg a legendás utca történetét is:

Séta a budapesti Bauhaus-villanegyedben: A Napraforgó utca története

A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar Bauhaus-mozgalom csúcsalkotása, egyben kihagyhatatlan szabadtéri program.

Funzine

Kiemelt kép: CODE Showroom

Napraforgó utcai kísérleti lakótelep

Budapest egyik legközismertebb Bauhaus-kincse a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep, melynek ötletét egy Budapesten tartott nemzetközi építészkongresszus adta, ahol a Fővárosi Közmunkák Tanácsa egy szakmailag érdekes és kihívásokkal teli ötlettel állt elő: felvetették a kérdést, hogy lehetséges-e száz négyszögletes telekre különálló kertes villaépületet építeni. Az építési folyamat szigorú kikötések mellett zajlott, mint például maximum 25 százalékos lehetett a telkek beépítettsége, a házaknak kettő-négyszobásnak kellett lenniük, és mindenképpen háromméteres távolságban helyezkedhettek el a telekhatártól. Továbbá, kikötés volt az áttört, alacsony lábazatú, egységes kerítés is.

Az elkészült lakótelep köré pedig egy kellemes, nyugodt, családi övezetet képzeltek el. A házakat a kor neves építészei, a Bauhaus-mozgalom nemzetközi szinten is elismert alkotói tervezték, akik szándékosan nem konzultáltak egymással a házak kinézetét illetően, ennek köszönhető a villák változatos és sokféle stílusa. Többek között Kozma Lajos, Hajós Alfréd, Molnár Farkas, Breuer Marcell és Fischer József is lehetőséget kapott egy-egy villa megtervezésére.

A kísérleti lakótelep Pasaréten, a Napraforgó utca 1-22. között található.

Lupa-sziget

Ha azt mondjuk, “Lupa”, az emberek többségének a bányatóból ötcsillagos trópusi paradicsommá avanzsált Lupa Beach ugrik be, pedig sokkal érdekesebb látnivalókat rejteget a tórendszer helyett a Dunán található Lupa-sziget. A Szentendrei-sziget és Budakalász közé beékelődő csöpp kis földdarab a szerb család sarjaként született Luppa Péter politikusról kapta nevét.

A ma is kizárólag vízi úton megközelíthető, vadregényes sziget felparcellázására az 1930-as évek elején került sor, méghozzá annak a Helvétia Építő és Ingatlan Rt.-nek a gondozásában, amely a sokkal ismertebb Napraforgó utcai kísérleti lakótelepet is életre hívta. A társaság mintaházat is építtetett, valamint minden újdonsült telektulajdonossal aláíratott egy, az együttélésről szóló szabályzatot: 1941-ig 33 lapostetős, lábakon álló, vasbetonvázas épületet adtak át, egyedülálló modernista mikrokozmoszt alkotva távol a világ zajától.

Pasarét Bisztró

A Pasarét Bisztró már több mint 10 éve várja a budai buszfordulónál vendégeit, ahol a mennyei finomságok mellett a bisztrónak helyet adó ikonikus Bauhaus épület is magával ragad majd. Legyen szó reggeliről, ebédről vagy vacsoráról, a gyakran változó, mindig új finomságokat felsorakoztató menüben garantáltan nem fogtok csalódni. A magyar és nemzetközi fogásokat egyaránt kínáló étterem jelenlegi menüjén olyan különlegességek kaptak helyet, mint a perzselt tonhal, a fokhagymás tigrisrák és a dubai csokoládé tányérdesszert.

1026 Budapest, Pasaréti út 100. | Weboldal

Bauhaus Buda vezetett séta

Ha egy vezetett séta keretében járnátok be Pasarét és Törökvész Bauhaus-kincseit, irány a hosszúlépés.járunk? Bauhaus Buda sétája, ahol a modern építészet budai bölcsője tárul fel előttetek. Miközben a terület színes utcáit járjátok, megismerhetitek, milyen küzdelmekkel kísérve született meg a magyar Bauhaus, kik voltak azok a különc figurák, akik ezt a különleges városrészt formálták, és hogy milyen építészeti kincsek, villák, templomok, házak és kertek rejtőzködnek itt, sorra egymás után.

Következő séták: március 22., április 5.

Bővebb információ >>

Walter Rózsi-villa

Walter Rózsi egykori otthona nemcsak Budapest, hanem Magyarország modern építészetének kiemelkedő emléke, hiszen a villa páratlan példája a korszak stílusának, számos Bauhaus-elemmel gazdagítva. Az 1936-ban, kevesebb mint hat hónap alatt felépült villa Fischer József építész kiemelkedő alkotása, aki több hasonló modern villát tervezett ebben a korszakban. Az épület egyik különlegessége a kettős arculat: az utcai front visszafogott, egyszerű, míg az udvari homlokzat nyitottabb és barátságosabb, nagy ablakokkal, amelyek a kertre néznek. A ház valódi ékessége a kerti lépcső, amely közvetlen kapcsolatot teremtett az emeleti terasz és a kert között. Bár ezt a lépcsőt 1949 után eltávolították, a felújítás során visszaépítették, így a villa kerti homlokzata újra teljes pompájában tündökölhet.

1071 Budapest, Bajza utca 10. | Weboldal

Fedezzétek fel a város art deco kincseit is:

Az art deco építészet 6 ikonikus példája Budapesten

Összeszedtük nektek a nagyvárosi életérzés építészetének néhány legjobban sikerült példáját.

Funzine

A Szentendrei-sziget és Budakalász közé beékelődő csöpp kis földdarab a szerb család sarjaként született Luppa Péter pomázi földbirtokos, utazó, mérnök, politikusról kapta nevét, aki még egyetemista korában társaival Bécsből egészen a Fekete-tengerig hajózott egy csónakon.

A ma is kizárólag vízi úton megközelíthető, vadregényes sziget felparcellázására és közművesítésére már jóval névadója halála után, az 1930-as évek elején került sor, méghozzá annak a Helvétia Építő és Ingatlan Rt.-nek a gondozásában, amely a sokkal ismertebb Napraforgó utcai kísérleti lakótelepet is életre hívta.

A társaság mintaházat is építtetett, valamint minden újdonsült telektulajdonossal aláíratott egy, az együttélésről szóló szabályzatot: 1941-ig 33 lapostetős, lábakon álló, vasbetonvázas épületet adtak át, egyedülálló modernista mikrokozmoszt alkotva távol a világ zajától. A házak többsége a 700 méter hosszú üdülőparadicsom észak-déli irányban futó főutcája mentén kapott helyet, melynek fény felé törő óriási platánfái különleges hangulatot kölcsönöznek a szigetnek, ahová a legegyszerűbben a túlparti Ebihal büfétől óránként induló komppal juthatunk át.

Kozma-nyaraló

Népművészeti gyűjtések, szecessziós könyvillusztrációk, már életében fogalommá vált bútortervek és a két világháború közötti magyar építészet néhány legelőremutatóbb épülete. Kozma Lajos igazi multitalentum volt, aki három minivillát is tervezett a Lupa-szigetre, egyet méghozzá saját magának. 1935-ben felhúzott nyaralója nemcsak követendő példaként szolgált valamennyi későbbi konstrukció számára, de a modern építészet egyik meghatározó szimbólumává is vált. Oldalfalán egy kis kerámia örökíti meg a tervezőasztala fölé görnyedő építészt, de a kis plakett másolatát a szomszédos Platán sor 4. műemléki védettséget élvező homlokzatán is felfedezhetjük.

2011 Budakalász, Platán sor 8.

Soros-nyaraló

1934-ben építtette meg családi nyaralójukat a híres eszperantista, Soros Tivadar, Soros György édesapja. A közvetlen vízkapcsolattal rendelkező, téglalap formájú, oldalrámpás víkendházat Farkas Endre és testvére, György tervezték, akiknek több modernista épületet is köszönhetünk, például a Tátra utca 23/A-t, melynek nagyvonalú, travertin burkolatú lépcsőháza még Újlipótvárosban is a párját ritkítja. A nyarakat a szigeten töltő “Gyurka” írta, szerkesztette és árusította a Lupa első újságját, míg édesanyja cukrászdát működtetett üdülőjük földszintjén. A családfő 1944 nyarán adott túl az épületen, cserébe egy budai villában, Kozma Lajos társaságában vészelhette át a vészkorszakot.

2011 Budakalász, Platán sor 39.

Sanyi bácsi büféje

Jelzésértékű helyen, a sziget középpontjában terebélyesedik a ma Sanyi bácsi büféje néven ismert egykori Diós Kocsma monumentális épülete. A boltként is üzemelő intézmény a helyi közösségi élet vasbetonoszlopokon álló, házi debrecenit és csapolt cseh söröket kínáló zászlóshajója, amelynek mintaszerű felújítása egy jottányit sem árnyékolta be az 1963-as építésű, a Lupa második aranykorából származó kocsma-bolt Balaton-szagú retró hangulatát. És ha ez nem lenne elég, a kompkikötő csupán száz méterre ringatózik innen, így a transzfer érkezése előtt pár perccel is ráérünk kikérni kilépő fröccsünket.

2011 Budakalász, Víztorony utca 1.

Vizy Márton

Budapesttől nem messze bámulatos szigetvilág rejtőzik:

Lélegzetelállító szigetvilág alakult ki az egykori kavicsbánya területén

Lenyűgöző látványt nyújt az egykor kavicsbányaként működő, mára inkább a norvég fjordvidék szigetvilágára emlékeztető Kavicsos-tó.

Funzine

Pozsonyi út 38-40.

Első utunk a sűrű beépítésű Újlipótvárosba vezet. Kíváncsiságunk tárgya a szürke betonsivatag zöldellő oázisa, a Szent István park mellé épített Dunapark Ház: a hat emelet magas luxusbérház csak első ránézésre tűnik egy darab épületnek, az egységesen kiképzett homlokzat valójában két külön házat rejt. A Szent István Park felőli oldalt zárt erkélysor díszíti, míg a Pozsonyi útra néző oldal északi végén (már egy másik megrendelő számára építtetett harmadik házrészben) ott vár minket az elmaradhatatlan francia udvar.

A Hofstätter Béla és Domány Ferenc építészpáros által tervezett és 1936-ra befejezett komplexum az Alföldi Cukorgyár rendelésére készült, és minden fronton a kor csúcsteljesítményét képviseli: a márványborítású előcsarnokban hangosbeszélő és házitelefon kapott helyet, a lélegzetelállítóan szép lépcsőházak oldalában különböző sebességgel közlekedő lifteket szereltek be, de mindkét épület lakóinak kijárt a babakocsi garázs, a dunai friss levegőt keringető szellőzőrendszer, és mindezek után a vállalatnak még egy (a II. világháború során elpusztult) tetőkertre is futotta. A Dunapark Ház olyan neves embereknek szolgált otthonául, mint Hatvany Lajos, Heltai Jenő, vagy Kéthly Anna, ma pedig itt él Dévényi Tibor és Fenyő Miklós. Akit érdekel a Domány-Hofstätter duó másik ezidőtájt épült luxusbérháza, valamint a város legfuturisztikusabb felvonói, az vegye az irányt a Dugattyús házként is ismert Margit körút 15-17. szám felé – mi viszont most vegyük be a Margit-szigetet és hűtsük le magunkat.

Palatinus Strandfürdő

Az idén száz éves Palatinus a város legrégebb óta üzemelő strandfürdője: 1919-es megnyitásakor azonban még teljesen máshogy nézett ki, mint napjainkban. Eredetileg fából készült főépületét csakhamar kinőtte a fürdőző közönség, úgyhogy az 1937-es bővítés során nem csak egy hullámmedence került kialakításra, de egy vadonatúj kőépületet is felhúztak. Az idősebb Janáky István által modern-Bauhaus stílusban tervezett, horizontálisan elnyújtott, oszlopsoros főépület 2017-ben lett felújítva: a rekonstrukció során minden az évtizedek során ráaggatott felesleges kiegészítést lecsupaszítottak az egyszerű fehér homlokzatról, valamint visszakerült a pénztárak fölé Pekáry István monumentális, színes freskója is, ami mindössze röpke 8 évig, a II. világháború végéig díszítette az épületet. A felújítás egyben a Palatinus fürdő modernizálását is magával hozta: az épület déli szárnyában egy korszerű wellness részleg várja a kikapcsolódni vágyókat, termálvizes medencékkel és szaunavilággal, valamint koktélbárral és étteremmel.

Pasaréti téri templom

A Margit-szigetről Hűvösvölgy felé vezet utunk, ahol gyalog távolságra két Bauhaus-mérföldkő is vár minket. Az első közülük a Pasaréti tér környékét karcsú vasbeton tornyával uraló Páduai Szent Antal-plébániatemplom. A Pasaréti templom névvel is illetett épületegyüttes különös hasonlóságot mutat a Városmajori és a Pozsonyi úti templomok harangtornyával, holott mindkét épület évekkel később, más építészek tervei alapján született meg. Az itt látható háromhajós plébániatemplom idősebb Rimanóczy Gyula harmadik tervváltozatának képét mutatja: az 1934-ben felszentelt épületet – a Pasaréti tér többi elemével, egy buszmegállóval és üzletekkel együtt – 1937-ben fejezték be. A Ferences rendházból, egy négy harangnak helyet adó toronyból és templomból álló alkotás a magyar modernista építészet egyik jelentős darabja: a Bauhaus esztétikája és eszmeisége által inspirált épület belsejében az art deco és a szecesszió visszafogott, harmonikus elegyét találjuk.

Napraforgó utcai kísérleti lakótelep

Néhány perces séta után a Pasaréti út vonalában elérünk utunk végéhez, a “kis telek, nagy ház” vezérelv alapján a gazdasági világválság alatt fogant Napraforgó utcai kísérleti lakótelepre. Az 1931-ben kiépült, az időközben szép nagyra megnőtt fák lombkoronája által gondosan elrejtett mini-kertváros 19 darab, javarészt egy emeletes épületnek (ebből 16 családi ház, 3 pedig ikerház, tehát összesen 22 lakásnak) ad otthont egy 1 hektáros területen. A 150 méter hosszú Napraforgó utcai lakótelep földrajzi és építészeti értelemben véve is zárvány: ebben leginkább a magyaros szecessziós stílusú Óbudai gázgyári lakótelepre és a Wekerletelepre hasonlít, ám míg azok állami megrendelésre épültek, addig az itteni villák magáncélra készültek.

A tervezők között a kor legnagyobb építészeit is ott találjuk, például Kozma Lajost, Molnár Farkast, vagy Hajós Alfrédot. A Bauhaus szelleme az egész villanegyedet áthatja: nincsenek felesleges díszítések, minden épületet letisztult vonalak és geometriai formák jellemeznek, megjelennek továbbá az elegánsan ívelt sarkok és a játékos módon használt színek. Mielőtt hazafele vesszük az irányt, pihenjünk meg a lakótelep közepébe ékelt kis terecske egyik padján, és rójuk le a tiszteletünket azon tervezők előtt, akik minden erejükkel azon voltak, hogy meghonosítsák hazánkban ezt az újszerű formanyelvet.

Ha még többet akarsz tudni a Bauhausról, látogasd meg ezt a kiállítást:

Bauhaus100 kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban

Éppen száz esztendeje, 1919-ben kezdődött meg az oktatás és képzés a weimari Bauhausban Walter...

Funzine

Hogyan kezdődött a Budapest100?

Libárdi Julianna: 2011-ben indult a Budapest100 az OSA Archívum épületéből, az Arany János utcai Goldberger-házból, ami abban az évben volt százéves. Az ott dolgozók elkezdtek azon gondolkodni, hogyan ünnepeljék meg a kerek évfordulót, majd arra jutottak, kinyitják a kapukat, látogatókat fogadnak, bemutatják az épületet, annak történetét és jelenlegi funkcióját az érdeklődőknek. Felkértek minden budapesti épület, amely fennállásának 100. évét ünnepelte 2011-ben, csatlakozzon a kezdeményezéshez, amit kutatás és önkéntesek toborzása követett.

Hogyan terelődött el a fókusz a százéves épületekről?

L.J.: Csak az első években voltak a százéves épületek terítéken, mivel az első világháború idején nem voltak nagy számban építkezések, 2016-tól tematikussá vált a rendezvény. Minden évben nagy épületállománnyal dolgozunk: körülbelül 200 épületet keresünk meg, amiből 50-60 csatlakozik.

Kik kutatnak?

Szij Barbara: A kutatók között sokféle ember van: egyetemistáktól a nyugdíjasokig bárki, akit érdekel a várostörténet és az építészet. Persze sok köztük az építész, urbanista, kertészmérnök és művészettörténész, de olyanok is csatlakoznak, akiknek szakmailag semmi köze az egészhez.

Hogyan zajlik a kutatási folyamat?

SZ.B.: Szoktunk tartani egy előkutatási kört a rendezvényt megelőző ősszel és télen, amikor az önkéntes kutatók elkezdenek utánajárni az épületek történetének. Idén egy nagyobb periódust fedünk le, 1928-1949 közötti épületeket válogattunk ki. Kritérium volt, hogy olyan építész tervezze ezeket az épületeket, aki maga is járt a Bauhaus iskolába, de legalábbis tükrözzék a házak a Bauhaus-alapelveket. Magyarországon egyébként nagyon nehéz meghatározni, mely épületek tartoznak a Bauhaushoz, melyek mennek át art decoba vagy csak általánosságban modernek. A válogatás Kovács Dániel művészettörténész segítségével történt, aki ennek a korszaknak egy abszolút szakértője.

Hol találtok információkat az épületekről?

SZ.B.: A kutatók digitális adatbázisokban keresnek, illetve Budapest Főváros Levéltára évek óta az egyik legfontosabb támogatónk, hiszen az épületek tervanyagai náluk találhatók meg, ha egyáltalán megvannak. Idén Dani előzetes kutatásainak köszönhetően volt egy listánk a budapesti Bauhaus épületekről, rajta az építész nevével és az építkezés dátumával. Emellett azt is kiderítjük, kik laktak ezekben a házakban, milyen üzletek működtek benne, milyen események kapcsolódnak hozzájuk, híreket gyűjtünk folyóiratokból, amik leírják, mi történt akkoriban a környéken vagy az adott utcában, illetve családtörténetet is kutatunk. Érdekes lehet még az is, hogy ki vagy mely szervezet építtetett egyes épületeket. Arra bátorítjuk a kutatókat, hogy az írott és képi források feldolgozása mellett lépjenek kapcsolatba a lakókkal is, különösek olyanokkal, akik régebb óta a házban laknak és izgalmas történeteik vannak.

Mik a Bauhaus főbb jellemzői?

SZ.B.: A Bauhaus épületek maguk mögött hagyják a historizáló építészetet: nagy, letisztult, díszítés nélküli felületek, illetve geometrikus formák és lekerített szélű négyszögek használata jellemző. Az egyéni ízlésnek fontos szerepe van, így nehéz általánosságban beszélni a Bauhaus építészetéről. Vannak, akik a puritán, minimalista stílust képviselik, de most például egy olyan épületben állunk, amit Bauhausnak nevezünk, viszont felfedezhető néhány apró díszítés a lépcsőkorláton például, ami visszanyúlik a szecessziós formákhoz. Érdekes még az anyaghasználat is: a formák letisztultsága mellett hagyják érvényesülni az anyagokat, itt például a márványt az előtérben, az épület külsején pedig a műkövet és a betont. A Városmajori templomot eredetileg látszóbeton-felülettel tervezték, csak a kor konzervatív ízlésének hatására leburkolták műkővel.

Hihetetlenül haladó szemléletre vall, hogy egy 1920-as években épült templom külseje gyakorlatilag úgy néz ki, mint a négyes metró állomásai.

L.J.: Bauhaus-épületnek számít a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, az Átrium, a Kertészeti Egyetem Ménesi úti épülete és a Palatinus fürdő, amik mind csatlakoznak is az idei Budapest100-hoz.

Van kedvenc részt vevő épületetek?

SZ.B.: Ez olyan, mintha azt kérdeznéd egy anyukától, melyik a kedvenc gyereke. Én a Fodor utca és Dobsinai utca környékét emelném ki, fent az Orbánhegyen. Két, nagyon hasonló ház csatlakozik innen, ugyanaz az építész tervezte őket. Szépen fel vannak újítva kívülről, őrzik az eredeti formákat. A környéken is sok hasonló típusú villa van, amit már a harmincas években is különleges közösségek laktak, főként felsőosztálybeli családok. Fantasztikus munka volt ezek történetét felgöngyölíteni.

Mi a helyzet a programokkal?

L.J.: Idén először szakmai programok is kísérik a rendezvényt. Hétfőn lesz a Kortárs Építészeti Központban két kerekasztal-beszélgetés: nők a Bauhausban és a Bauhaus regionalizálódása. Szintén jó hír, hogy egy másik város is csatlakozott a rendezvényhez, így idén Pécsett is tartanak majd egy Bauhaus-sétát.

Mi a kedvenc Budapest100-zal kapcsolatos élményetek?

SZ.B.: Az én kedvenc történetem a Nagykörúthoz kötődik. A Nagykörút egyik legrégebbi épületében, Molnár Ferenc szülőházában, a József körút 50. szám alatt lakott egy családkutató úriember, aki akkor 50 éve élt a házban. Ő tartotta a háztörténeti sétát, a földszinttől a padlásig bejártuk vele az épületet, sok személyes élményét elmesélte, többek között ’56-ról is. Jó volt látni, mennyire kötődik a házhoz.

L.J.: A Nagykörút-tematika után volt egy önkéntes-találkozó, ahová az egyik önkéntesünk hozott egy ajándékot. Kaptunk tőle egy fotóalbumot, benne részletfotókkal. Mondta, hogy nézzük végig, és találjuk ki, melyik az a téma, amit ő javasolni szeretne a következő évi Budapest100-ra. Így lett a rakpart a témánk 2017-ben.

Pozsonyi út 38.

Építész: Hofstätter Béla és Domány Ferenc
Építtető: Alföldi Cukorgyárak Rt.
Építés éve: 1935-1936
Programok: 11:00–16:00 A látogatókat háztörténeti kiállítás, kvíz, mini-játék és a Dunapark kávéház kiállítása várja. A Te Bauhausod! – #pozsonyi38 hashtag alkalmazásával, a fotókat megosztva bemutatható az ikonikus épület.
11:00 Háztörténeti séta Baczoni Márk angol nyelvű vezetésével
12:00, 15:00 Háztörténeti séta Baczoni Márk és Hőrich Ádám Richárd vezetésével

Képek: Németh Kriszti – Egy jó kép rólad

A Ludwig Múzeum kiállítása a nemzetközi Bauhaus-év megemlékező eseménysorozathoz kapcsolódik. A kiállítás olyan tematikus fókuszcsoportokban mutatja be a Bauhaus tevékenységét, mint a színelmélet, a kockaház, a vízió/utópia, a tárgyformálás, a fényművészet vagy éppen a színház, amelyek köré nagyrészt kortárs alkotók munkái szerveződnek. A Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok című kiállítás kísérlet ennek az egyedülálló modernista utópiának az újraolvasására, visszatekintésre és kortárs nézőpontból történő felidézésére.

A kiállítás 2019. április 10. és augusztus 25. között tekinthető meg.

További részeteket olvashatsz a kiállításról a Ludwig Múzeum honlapján.