A színes virágoktól pompázó, Budapestet formázó térképet a kockakőből kirakott Duna szeli át, melyen mostantól kedvükre sétálhatnak az arra járók-kelők.

A Pest, Buda és Óbuda egyesülésének 150. évfordulója alkalmából készült stilizált virágtérképet a FŐKERT termesztőtelepén termesztett egynyári növények alkotják.

A korábban önállóan működő városrészeket különböző színű virágokkal ültették be. Buda kúpvirág és bársonyvirág sárga szirmaitól pompázik, Pestet pirosló virágok jelképezik, míg Óbuda kékbe borult a megannyi lisztes zsályának, verbénának és petúniáknak köszönhetően.

A virágok elültetésében a FŐKERT munkatársai segédkeztek, ezt követően került sor az ágyást övező gyepszőnyeg leterítésére.

Ha olvasnátok még a virágtérképnek otthont adó Margitszigetről:

Jókai tündérkertjének története: Civakodó szerzetesrendektől a közkedvelt mulatóhelyekig

Merüljetek el a szerzetesrendek, XIX. századi polgárok, irodalmárok mindennapjaiban, és ismerjétek meg a Margit-sziget izgalmakkal teli történetét.

Funzine

Népszerű és kedvelt desztinációnak számít Heves megye természeti gyöngyszeme, a Szalajka-völgy és annak kristálytisztán csillogó vizei. Nevezhetjük akár Észak-Magyarország egyik legismertebb turisztikai nevezetességének is, nem véletlenül, hiszen bármely évszakban pazar élménnyel ajándékozza meg az ide látogatókat.

Hogy kicsit jobban megértsük például a hely elnevezését, elengedhetetlen, hogy megismerjük a történetét. Amikor azt mondjuk, hogy a Szalajka-völgy ősidők óta lakott terület volt, az ebben az esetben egyáltalán nem túlzás, sőt mi több, szó szerint értendő.

Talán nem meglepő, hogy az itt élő embereknek elsősorban eleinte az erdő és a fafeldolgozás, később a hamuzsírfőzés, a cserépgyártás és a vasércfeldolgozás adott megélhetési forrást.

A hamuzsírnál érdemes egy kicsit többet időzni és annak is latin megfelelője a sal alcali után a szalalkáli névnél, hiszen ez az, amiről végül a középhegységi jellegű völgy kapta a nevét.

A Szalajka-völgy egyaránt alkalmas gyalogos, kerékpáros, de még erdei kisvasutas bebarangolásra is, utóbbi végállomásától például alig néhány percre találjuk az egyik, völgy rejtette természeti csodát, a Fátyol-vízesést.

10 kihagyhatatlan kisvasút, amivel felfedezhetjük Magyarország rejtett kincseit

10 kihagyhatatlan hazai kisvasutat ajánlunk, amivel nosztalgikus élmény lesz bebarangolni és felfedezni Magyarország rejtőzködő kincseit.

Funzine

Kiemelkedő természeti értéke vitathatatlan, a mészkőlépcsőkön fátyolszerűen lezuhogó víz minden alkalommal e jelenség megcsodálására készteti az embert.

Nem messze a Fátyol-vízeséstől a Szalajka-völgy egyik jelképeként is számon tartott Szikla-forrást találjuk, mely a Bükk-hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása, amellett, hogy ritka és igazán gyönyörű természeti jelenség. Különlegessége még, hogy vize néhány fokkal mindig melegebb a Szalajka-forrás vizénél.

A Felső-tó vidéke és a tó kristálytiszta vize minden várakozást és képzeletet felülmúl. A Sipovics tengerszem néven is ismert gyöngyszem keletkezése a Szalajka-patak több helyen való felduzzasztásának köszönhető.

Az erdőben járva-kelve gyertyános-tölgyesek, bükkösök, égerfák, kocsányos és csertölgyek hűsítő árnyéka kísér majd bennünket, és ha már itt járunk, ne felejtsük el megkóstolni a vidék specialitását, a füstölt-sült pisztrángot.

Tavakon, forrásokon és vízeséseken túl a Gloriett-tisztás bőven tartogat még számunkra látnivalókat, érdekességeket vagy legalább egy pihenőt, mielőtt az Istállós-kői-barlang keresésére indulunk.

A 609 méteres magasságban nyíló, 45 méter mély barlang egy szerpentinszerűen kialakított, meredek gyalogösvényen keresztül közelíthető meg. Fokozottan védetté 1982-ben, éppen pont 40 évvel ezelőtt nyilvánították.

Városligeti szökőkutak

A Városliget és a különleges szökőkutak közös története közel másfél évszázados múltra tekint vissza: az első díszkút, a Gloriette 1884-ben került felállításra a millenniumi emlékmű helyén, Ybl Miklós tervei alapján. Ezt követte az 1896-ban felszentelt, 700 négyzetméteres medencével felszerelt világító szökőkút, ami az egykori Iparcsarnok előtt kápráztatta el színes-zenés vízjátékával a korzózókat. Ma a Ligetben két helyen futhatunk bele szökőkutakba: a Millennium Háza főbejárata előtt az épület ornamenseivel harmonizáló Zsolnay-kút díszlik, a Széchenyi Fürdővel szemben pedig Kerényi Jenő és Szabó István 1978-as kompozíciója, a Sellők díszkútja terpeszkedik.

Mátyás-kút

A magyar Trevi-kútként is ismert budavári Mátyás-kút 2020 szeptemberétől újra régi pompájában ragyog: a Nemzeti Hauszmann Program részeként történt rekonstrukció során mind a szoborcsoport, mind a szökőkút gépészete és díszkivilágítása újjászületett. A Várnegyed egyik legnépszerűbb látnivalóját Stróbl Alajosnak köszönhetjük, akit az 1904-es átadás előtt a Műcsarnok kiállításán állami aranyéremben részesítettek a Mátyás királyt és kíséretét egy vadászjelenet szünetében, egy sziklából előtörő forrás felett megjelenítő munkájáért. A Szép Ilonkát és Marzio Galeotto humanista tudós alakját is szerepeltető kompozícióban a szemfülesek tíz állatábrázolást számolhatnak össze.

Halas díszkút

A békásmegyeri lakótelep hegy felőli oldalán, a Csobánka tér szélén találjuk a Munkácsy Mihály-díjas szobrász, Rátonyi József fantáziadús remekművét. Az 1985-ben felállított, 220 cm magas bronz díszkút egy kőmedence közepén helyezkedik el, és egy csészealjból, valamint az azon nyugvó vízi kompozícióból áll: középen egy méretes kopoltyús bambul a közösségi ház irányába, melyet két oldalról egy-egy tengeriherkentyű-oszlop keretez. Eredetileg ezek az oszlopok töltötték be a vízköpők szerepét, ám karbantartás híján a kút környékén évek óta szárazság honol – köztéri műalkotásként és mászókaként azonban továbbra is kedvelt látványosság.

Halászó gyerekek kútja

Válogatásunkat a tavaly decemberben átadott, frissen felújított Halászó gyerekek kútjával zárjuk: a Budai Vár kedvelt kilátópontját, a Savoyai-teraszt díszítő installáció Senyei Károly 1900-ban működésbe helyezett alkotása, amely a II. világháborút és egy rövid Rákóczi téri kitérőt követően jelentősen kisebb medencével és kisebb sérülésekkel került vissza a Palota Duna felőli homlokzata elé. Az óriási harcsával küzdő két kisfiú és az őket nevetve néző kislány bronz szobrával a restaurátoroknak sok munkája akadt, de ma már ismét eredeti állapotában, régi méretében élvezhetjük a csobogós szoborcsoport látványát.

Vigalmi téri szökőkút

Budapest, ha nem Magyarország leghuncutabb szökőkútja isteni témája lehet minden Instagram-képnek, hiszen ki ne akarna ilyen formák előtt pózolni? A tíz éve megújult Óbudai Promenád egyik legfőbb eleme lett a Kecskeméti Sándor és Karádi Gábor tervezte, hivatalosan szőlőszemeket szimbolizáló kőgolyókból álló szökőkút, ami felállítását követően azonnal megragadta mindenki fantáziáját és hetek alatt varázsolta az otthonául szolgáló Vigalmi teret Budapest egyik legmegmosolyogtatóbb közterévé. A Google Mapsen Cici térként is jegyzett helyszínt felkeresve mindössze egy pillantást kell vetnünk az alkotásra, és máris megvilágosodunk a név eredetét illetően.

Vizy Márton

Mit értünk sötét turizmus alatt?

Dark, vagyis sötét turizmusnak nevezik az extrém turizmus egyik ágát, amely során az utazók előszeretettel látogatnak meg rossz emlékű, az élet sötét oldalát megidéző helyeket. Ide tartoznak a tömegkatasztrófák, háborúk és csaták helyszínei, koncentrációs és munkatáborok, börtönök, sírhelyek és temetők, bizarr múzeumok, kísértetjárta kastélyok, illetve sorozatgyilkosok és diktátorok egykori otthonai. Az effajta érdeklődés hátterében sok esetben a kíváncsiság állhat; az embereket mindig is érdekelték a nem mindennapi dolgok, sokan vonzódnak az élet ismeretlen területeinek felfedezéséhez. Emellett a történelem megismerése és megértése is vezérelheti az utazókat, látogatásuk során visszacsöppenhetnek az adott korba, és az adott keretek között saját bőrükön tapasztalhatják meg a múlt eseményeit. Sok esetben a személyes érintettség is szerepet játszik, számtalan beszámoló található olyanoktól, akiknek felmenői, ismerősei vesztették életüket az adott helyen és a gyászfeldolgozás részeként keresik fel például a Ground Zero-t New Yorkban, ami a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásnak állít emléket.

A gladiátorjátékoktól a globális turizmusig

Míg elsőre abszurdnak tűnhet ez a kedvtelés, az emberek mindig is nyitottak voltak az élet sötét oldalának megismerésére; gondoljunk csak az amfiteátrumot egykor látogató nézőkre, akik a gladiátorok élet-halál harcát nézték meg minden este. Később a nyilvános kivégzések sem zajlottak bámészkodók nélkül. Angliában a viktoriánus korban valódi kultusza lett a(z akkor még nem nevén nevezett) sötét turizmusnak: a nyilvános akasztások során gúnyiratokat, az elítélt személyes iratainak másolatát és képeit árusították, a közelben lakók pedig jó pénzért megengedték másoknak, hogy ablakaikból és erkélyeikből követhessék végig az eseményeket.

Mint láthatjuk, a jelenség közel sem új keletű, de az elmúlt időszakban egyre inkább részét képezi a globális turizmusnak. Népszerűségének növekedése mögött több ok is állhat: a technológia fejlődésével és az internettel jóval több információ áll rendelkezésünkre. Emellett egyre nagyobb térhódítást nyernek a megtörtént bűneseteket és összeesküvés-elméleteket boncolgató Youtube-videók és podcastok, nem beszélve a képernyő elé láncoló sorozatokról. A Netflix egyre több dokumentumsorozatot streamel a témában, de az elmúlt években a sötét turizmusnak a legnagyobb “reklámot” csináló sorozatok a 2019-ben bemutatott Csernobil és a 2015-ös Narcos voltak.

Az 1986-os csernobili atombaleset helyszíne ugyan most is az átlagosnál magasabb háttérsugárzást mutat, a veszéllyel nem foglalkozó turisták így is látogatják Pripraty romjait. A szellemvárost évente körülbelül tízezer látogató, kizárólag vezetett túra keretein belül, a kijelölt útvonalon fedezheti fel, a letérés nemcsak a sugárzás miatt lehet életveszélyes, hanem a tömény mennyiségű por miatt is.

A Pablo Escobar élete inspirálta Narcos c. sorozat megjelenése óta egyre több látogató érkezik Medellínbe, hogy felfedezze a drogbáró életének központját, szelfizzen ingatlanai előtt, vagy az utcán található bódékból Escobar arcával vagy híres mondásaival ellátott pólót, bögrét vagy egyéb szuvenírt vásároljon. A medellíni kartell irányítójának utasításai által több ezer ártatlan civil ember életét vesztette, így érthető módon a kolumbiaiaknak erős ellenérzése van a katasztrófaturistákkal szemben;  2019 elején több Escobar-ingatlant is lebontottak emiatt.

Nem mindennapi úti célok

1. Katasztrófák

Nem hiába a katasztrófaturista kifejezés: ha valami szörnyűség történik, mindig akadnak kíváncsiskodó tekintetek. A korábban már említett csernobili atombaleset helyszínén és a Ground Zero emlékhelyen kívül a 2011-es fukusimai kettős katasztrófa helyszíne is számos turistát vonz a világ minden tájáról, annak ellenére, hogy csak messziről lehet megtekinteni.

2. Népirtások helyszínei

A népirtások helyszíneinél semmi sem mutatja be jobban a politikai terrort és annak kegyetlen eszközeit. A holokauszt egykori legnagyobb koncentrációs- és haláltábora, Auschwitz-Birkenau ma emlékmúzeumként üzemel, és a megrázó kiállítás személyes történeteken és tárgyakon keresztül igyekszik átadni a látogatóknak a helyszínen történt borzalmakat. Oroszországban pedig a Gulag-rendszer egyetlen megmaradt javító munkatáborát múzeummá alakították át, és ugyan az UNESCO 2004-ben javasolta a hely világörökségi helyszínné nyilvánítását, az orosz kormányzat a kommunista rémtettek eltúlzására hivatkozva megvonta a múzeum finanszírozását.

3. Sorozatgyilkosok nyomában

A sötét turizmus legnagyobb port kavaró kategóriája valószínűleg a sorozatgyilkosokhoz kapcsolódó helyek felkeresése. Míg sok embert foglalkoztat a gondolat, hogy megértse az emberi elme sötét oldalát, sokan egyenesen gusztustalannak tartják a több ember haláláért felelős emberek iránti érdeklődést. Az előbbi csoportba tartozók számára bőven akad program: például, Londonban az egyik legnépszerűbb tematikus séta Hasfelmetsző Jack törzshelyein vezet körbe, a milwaukeei kannibálként is emlegetett Jeffrey Dahmer életét pedig szintén több szervezett séta is felgöngyölíti, többek között végigjárható az összes bár, ahol a hírhedt sorozatgyilkos felszedte áldozatait.

4. Börtönök

A börtönök megismerését – azok körében, akik önszántukból látogatják őket – mindig is nagy érdeklődés övezte, az ebben rejlő lehetőségeket pedig a börtönök üzemeltetői is hamar felismerték. A színes programlistán szerepel éjszakai fáklyás börtöntúra, tematikus séták, audiokalauzos tárlatvezetések és filmvetítés is. Az amerikai Alcatraz szövetségi börtönben játszódó filmek nagy reklámot csináltak a helynek, az egykori legdrágább börtön, az Eastern State Penitiary pedig bérelhető termeket is kínál az érdeklődőknek.

5. Háborúk és csaták helyszínei

A háborúk és csaták helyszíneit általában mindenhol emlékhely, esetleg múzeum őrzi, amely az adott helyen elhunyt embereknek tiszteleg. Sok helyen egész komplexummal igyekeznek megismertetni a látogatókat a történtekkel, ilyen a Gettysburgi Nemzeti Katonai Parkban található látogatóközpont, ahol különböző programokkal kísérve mutatják be az amerikai polgárháború legvéresebb ütközetét. A magyarokat is érintő isonzói csata emlékhelyére vezető ösvényt emlékúttá alakították, amely rengeteg információval szolgál az érdeklődők számára.

6. Temetők

A gízai piramisok, vagy a Tádzs Mahal manapság akkora turistaattrakcióvá nőtte ki magát, hogy szinte el is felejtődik, hogy ezek a helyek is sírhelyek. Szintén edukációs jellege miatt kevésbé tűnik hátborzongatónak az iskolai programok keretében is látogatott Fiumei úti temető vagy a Buenos Aires-i Recoleta temető. Rémisztőbb sírhelynek tűnhetnek például a Rómában és Párizsban is elhelyezkedő katakombák, vagy a Lenin-mauzóleum, ahol a Szovjetunió első vezetőjének bebalzsamozott testét is meg lehet tekinteni.

7. Múzeumok

Világszerte abszurdabbnál abszurdabb múzeumokba futhat az ember, gyakorlatilag nem létezik olyan téma, amit nem dolgoztak még fel. A hátborzongató érdekességek rajongói sem maradnak kiállítás nélkül: a New Orleans-i vudumúzeum a relikviák mellett temetőbeli sétákra is invitálja az érdeklődőket, a philadelphiai Mütter Múzeum konzervált agyakkal és magzatokkal kívánja felhívni a figyelmet az emberi test összetettségére, az amszterdami Kínzások Múzeuma pedig magáért beszél.

8. Kísértetkastélyok

A paranormális jelenségek iránt érdeklődőknek tökéletes úti cél lehet egy kísértetkastély felkeresése, sőt a bátrabbak akár ott is tölthetnek pár éjszakát. Az állítólag szellemek járta kastélyok üzemeltetői általában kihasználják a szellemek adta lehetőséget, és múzeum mellett szállodaként is funkcionálnak, illetve természetesen a legtöbb helyen vannak vezetett túrák, amelyek keretein belül a látogatók megismerkedhetnek az adott hely “lakóinak” történetével. Számos ilyen kastély várja a kalandvágyó turistákat Európa-szerte, a legnépszerűbbek közé tartozik a Dániában található Dragsholm-kastély, ahol a legendák szerint kereken száz szellem lelhető fel, az Egyesült Királyság leginkább kísértetjárta épülete, az edinburghi várkastély és a cseh Houska-kastély, ahol a beszámolók szerint nemcsak emberek, de állatszerű teremtmények is laknak.

A sokakban felmerülő kérdés: mennyire etikus a sötét turizmus?

A témával kapcsolatban mindenkiben felmerül a kérdés: etikus-e a sötét turizmus? A gyakori és érthető kérdésre nehéz határozott és egyöntetű választ találni, hiszen sok esetben nehéz elkülöníteni a tiszteletteljes megemlékezést a reklámfogástól. Ugyan az adott helyek működtetői igyekeznek megtalálni az egyensúlyt az ismeretterjesztés és a szórakoztatás között, nem kell sok keresést végezni az interneten, hogy az Auschwitzban szelfiző celebek botrányairól olvassunk, vagy kegyeletsértésre hivatkozva petíciókat találjunk az egyes helyek bezárásáért. Sokan nehezményezik a belépődíj szedését, az áldozatok személyes képeinek és tárgyainak kiállítását, illetve a jövedelemszerzés céljából üzemelő szuvenírboltokat is, míg másokból az vált ki felháborodást, hogy egyáltalán platformot adnak a különböző gyilkosok és bűnözők tetteinek. Sokan tanulmányozzák a sötét turizmus jelenségét, kifejezetten fókuszálva az etikai kérdésre, és nagyjából egyetértenek abban, hogy a probléma nem feltétlen a sötét turistákkal, sokkal inkább (a manapság egyre többet kritizált) tömegturizmussal van. Az erkölcsileg is elfogadható egyensúly megtalálása még sok helyen várat magára, de egy biztos: egy “sötét” úti cél meglátogatásával nem csak a történelemről, hanem a minket körülvevő világról is új képet kaphatunk.

Kelenföldi Erőmű

A Duna partjánál fekvő Kelenföldi Erőművet az art deco templomának nevezi cikkében a Lonely Planet, mely belülről úgy néz ki, mintha egy sci-fi film díszlete lenne.

Barlangok

A város alatt található több mint 200 barlang többségéből termálvíz tör a felszínre, melyben a híresebb budapesti termálfürdőkben meg is mártózhatunk. A Lonely Planet szerint a legszebb budapesti barlangok a pálvölgyi barlang és a Szemlőhegy.

Wekerle lakótelep

A 20. század elején épült, egykori miniszterelnökről elnevezett Wekerle lakótelep a város legrégebbi lakótelepe. Tervezői között találjuk Kós Károlyt is, aki bár az avant garde stílust jelenítette meg leginkább a házakon, a magyar és erdélyi nép motívumokról sem felejtkezett el.

Törley Pezsgőpincészet

A 19. század legvégén nyílt Budafokon a Törley család pezsgőpincészete, ami nem elég, hogy fantasztikus italokat készít, még csodálatosan is néz ki.

Zwack Unicum Gyár

A gyomorkeserű igazi hungarikum, ezt a Lonely Planet szerkesztője is megérezte, aki az alkohol mellett a Zwack gyár múzeumát is dicséri, itt ugyanis sok érdekesség derül ki nemcsak az italról, de a családi vállalkozás alapítójáról is.

Ecseri piac

Ki gondolta volna, hogy az Ecseri piac is turistalátványossággá avanzsált? Persze mi mindig is imádtunk a hétvégi reggeleken kincsekre bukkanni a piacon, most már tudjuk, hogy nemcsak a pestiek, hanem a külföldiek is szeretnek errefelé időzni.

Paloma

A Kossuth utcán, egy régi ház rejtekében található Paloma egy igazi oázis a kortárs magyar művészek számára. A turistáknak pedig egy kincses barlang, ahol rengeteg menő design cuccra lehet lecsapni.

Sziklakórház

A Budai Várban található a Sziklakórház a légoltalmi szükségkórházként a második világháborúban ás 1956-ban is fontos szerephez jutott. Ma a hadi orvoslás történetét mutatja be, rengeteg viaszbába és korabeli eszköz segítségével.

Flippermúzeum

Tudtad, hogy a mi flippermúzeumunk a világ legnagyobb flippermúzeuma, ahol több mint 130 játékgépet mutatnak be? És azt, hogy a legrégebbi az 1880-as évekből való? Részben ezekért is került fel a hely a Lonely Planet listájára is.

Törökfürdők

A végére hagytuk a legnyilvánvalóbbat: a csodás fürdőinket. A Lonely Planet a Széchenyit, a Rudast és a Gellértet emeli ki, de a Király Fürdőt is megemlíti, mint a török megszállás idejének jelenkori nyomait.

A tavalyi évben befejeződött, közel 3 éves rekonstrukciót követően, idén márciusban újabb jelentős mérföldkőhöz ért a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom. Látogathatóvá vált az altemplom is, ahol a római kori falmaradványok mellett számos más érdekesség is várja a látogatókat. A régészeti feltárások eredményeit múzeumi tárlat mutatja be, valamint kápolna és sírkamra került kialakításra. Az altemplom nem csak hitéleti helyszín, de fontos szerepet tölt be abban a törekvésben, hogy a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom Budapest kiemelkedő kulturális helyszínévé váljon.

Ebben a törekvésben szorosan együttműködik a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központtal, így a Budapest Tavaszi Fesztivál egy eseményének is helyszínt biztosít (április 9-én a Zuglói Filharmónia Kórusának Liszt Ferenc estjére kerül sor a templomban). A Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom Budapest főváros tulajdona, Dr. Osztie Zoltán plébános Budapest turisztikai és kulturális nagykövete 2017-ben. Ennek szellemében az idei évben színes kulturális kínálattal várja a templom a látogatókat. Nagyon népszerűek a kulturális örökséget bemutató garantált magyar nyelvű háznézések, melyek április 19-től angol nyelven is zajlanak. Szintén április 19-től minden szerdán 16.00 órai kezdettel Virágh András Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész ad orgonakoncertet. Minden hónapban izgalmas témákban neves előadók tartanak ismeretterjesztő előadásokat irodalmi, történelmi, földrajzi és művészettörténeti témákban. A Szent László-emlékév kapcsán idén az előadások Szent László életéhez kötődnek. Március 31-én kerül sor az Altemplomi esték első rendezvényére, mely szintén rendszeres kulturális programot kínál az érdeklődőknek. A garantált programok mellett számos egyedi eseményt is kínál a templom. A Húsvéthoz kapcsolódóan április 11-én Johann Sebastian Bach János-passiója, a Karácsonyhoz közeledve december 5-én pedig Wolfgang Amadeus Mozart Requiemje csendül fel. Az idei évben a Szent Efrém Férfikórus három alkalommal koncertezik a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplomban (május 13-án, augusztus 12-én Sebestyén Mártával és november 17-én).

Az idei évben a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom a „Budapest 100” hétvége egyik kiemelt helyszíne; az április 22-én és 23-án zajló eseményen közel 900 látogatót vár.

A templom nyitott szívvel és nyitott kapukkal várja a hazai és külföldi zarándokokat is. Májusban a templomtól indul a babakocsis zarándoklat, de a tervek szerint helyszínként és induló csapattal csatlakozik a Mária Maratonhoz is. A Budapestre látogató vagy az itt élő külföldiek kedvéért vasárnaponként olasz és angol nyelvű szentmise van a templomban.

Az Eucharisztikus Világkongresszusnak 2020-ban Budapest ad otthont. Az eseményre történő felkészülés részeként Dr. Osztie Zoltán atya kezdeményezésére és vezetésével az egyházi szimbólumokról és az egyházi etikett és protokoll témakörében turizmus szakos főiskolai és egyetemi hallgatóknak, illetve idegenvezetőknek tart gyakorlati kurzust.

A Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom arra törekszik, hogy a fiatalokat is megszólítsa. A programkínálat mellett ezért is fordít kiemelt figyelmet a közösségi média használatára

Lehet, hogy a turistáknak készült, de a budapestiek is legalább annyira a szívükbe zárták az utóbbi 3 évben Budapest Óriáskerekét. Egyrészt azért, mert tökéletes kilátás nyílik róla a városra, másrészt pedig azért, mert imádjuk az építészetileg is remek látványt nyújtó kereket.

Idén egy francia cég fogja üzembe helyezni a gépezetet, a tervek szerint pedig március közepétől már használhatjuk is.

Hasonló kerekek számos világvárosban működnek és mindenütt nagy népszerűségnek örvendenek. Az itthon felállított kerék is megjárt már számos nagyvárost Párizstól, Brüsszelen át Milánóig. Az építmény a hasonló, ideiglenesen telepíthető eszközök közül a legnagyobb hozzáférhető eszköz egész Európában.

A kerék adatai

• Magasság: 65 méter
• Összesen 41 darab, 8 fős, légkondicionált,zárt kabinnal és egy darab 4 fős VIP kabinnal működik
• Maximális kapacitása: 332 fő
• Menetidő: minimum 10 perc.
• Ár: Felnőtteknek egy menet 2.400 Ft, 140 cm alatti magasságú gyermekek 1.500 Ft