A Magyar Nemzeti Galéria kupolája

A számtalan izgalmas tárlat otthonául szolgáló Magyar Nemzeti Galéria csodálatos panorámát kínáló kupolája jelképe is egyben a Duna-part látképének. A Budavári Palota legmagasabb pontja nem véletlenül örvend nagy-nagy népszerűségnek, hiszen teraszáról páratlan kilátás nyílik az előttünk elterülő fővárosra. A kupola nyitvatartási időben és az időjárás függvényében, az állandó kiállításokra szóló belépőjeggyel látogatható.

1014 Budapest, Szent György tér 2. | Weboldal

BalloonFly

Ha igazán egyedülálló panoráma részesei lennétek és valóban a magasba emelkedve néznétek le az alattatok elterülő városra, nincs jobb választás a BalloonFly hőlégballonjánál. A Városligetben található, festményre kívánkozó jármű az időjárás függvényében minden nap menetrendszerűen emelkedik a magasba. Fedélzetéről 150 méteres magasságból csodálhatjátok meg a kilátást és az egyedülálló körpanorámát.

1148 Budapest, Városliget-Mimóza domb | Weboldal

A Budapest-Belvárosi Főplébánia-templom toronykilátója

A szerdánként 14 órakor kezdődő már-már hagyományosnak mondható 75 perces épületséta alkalmával nem csak a Március 15. téren álló Budapest-Belvárosi Főplébánia-templom kulisszái mögé pillanthattok be. A tárlatvezetés alkalmat ad arra is, hogy a templom toronykilátójából pásztázhassuk egy keveset az olyannyira szeretett Pest, Buda és a Duna látképét.

1056 Budapest, Március 15. tér | Tovább a programra>>>

Budapest Óriáskereke

Igazán felemelő élményben Budapest szívében is lehet részetek az év minden napján nyitva tartó Budapest Óriáskerekének köszönhetően. Az immár kereken 10 éve, 2013 óta Budapest panorámáját tálcán kínáló óriáskerékről a város összes nevezetességét megpillanthatjátok a dunai hajóktól a Budai Váron át egészen a pesti templomtornyok sokaságáig.

1051 Budapest, Erzsébet tér | Weboldal

Gül Baba türbéje

Megér minden fáradságot és minden egyes magunk mögött hagyott Gül Baba utcai macskakövet, hogy aztán a Rózsadomb oldalából, Gül Baba türbéjéről tekinthessünk le a városra. A tavasszal virágillatba és színes virágszirmokba burkolózó, és nem kevesebb 140 fa ölelte helyszínt keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között tudjátok meglátogatni és a várost onnan pásztázni.

1023 Budapest, Mecset u. 14. | Weboldal

Apostolok tornya a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

150 lépcsőfok meghódítására csábít a városligeti Vajdahunyadvár egyik legizgalmasabb kilátópontja, az Apostolok tornya. A megtett lépcsőfokokért járó jutalom az igéző kilátás, mely nemcsak a Gellért-hegyre, a budai várra és a Szent István Bazilikára tárul, hanem a Vajdahunyadvár épületének olyan szegleteire is, melyek egyébként rejtve maradnának a kíváncsi szemek elől. A segesvári óratornyot idéző toronyba keddtől vasárnapig 10 és 17 óra között óránként indulnak vezetett séták.

1146 Budapest, Vajdahunyad stny. | Weboldal

A Szent István Bazilika panorámakilátója

Kevesen tudják, de bizony a belvárosi Szent István Bazilikában nemcsak mesés templomteréért érdemes látogatást tenni. Külön a kincstárba és a panoráma körteraszra belépést biztosító belépőjeggyel 65 méteres magasságból tekinthetünk le a város, utcákkal keresztül s kasul szőtt szövetére, ismert templomtornyokra és a mindig nyüzsgő belvárosra.

1051 Budapest, Szent István tér 1. | Weboldal

Sashalmi kilátó

A XVI. kerületben, csendes, kertvárosi környezetben található Reformátorok terén magasodó Sashalmi kilátóért bizony érdemes nyakunkba venni a várost. 100 lépcsőfok után elérhető kilátóteraszáról ellátni ugyanis egészen a Gellért-hegyig, de feltűnik a távolban a Liszt Ferenc Repülőtér irányítótornya, sőt még a Megyeri híd is. Az ingyenes kilátót hétköznapokon 7:30 és 19 óra között, hétvégén egészen 21:30-ig látogathatjátok.

1161 Budapest, Sashalom u. 6.

+1 MOL Campus

A főváros látképét igencsak meghatározó felhőkarcoló, a Lágymányoson magasodó MOL Campus is panorámás élménnyel kecsegtet, hiszen innen a városra letekinteni felejthetetlen lesz. Az eddigi hírek szerint nem kell már sokat várnunk, hogy felderítsük a székház magaslatait: várhatóan tavasszal megnyílik a nagyközönség előtt a campus 29. emeleti, páratlan panorámát nyújtó tetőterasza.

1117 Budapest, Dombóvári út 28. | Weboldal

Mutatjuk az utat, ha a magaslatok után téli randihelyszínek nyomába erednétek:

8 hangulatos téli randihelyszín Budapesten, ha nem tudod, merre menjetek

Szemezgessetek Budapest leghangulatosabb téli randihelyszínei közül, a februári romantika jegyében.

Funzine

A 1730/2020. (X. 30.) kormányzati határozatban meghirdetett program nem burkolt célja, hogy idővel az egész fővárosban, majd pedig szerte az országban helyreállításra kerüljenek azon épületek tetődíszei, melyek építészeti, városképi szempontból egykor meghatározónak számítottak.

A rekonstrukciók a Kossuth térre néző Wellisch-palotánál alkalmazott gyakorlat mentén, a korabeli tervek és fotók felhasználásával történnének, így biztosítva a lehető legnagyobb fokú hitelességet. A díszeiktől különböző okok miatt megfosztott épületekről hamarosan országos nyilvántartás fog készülni: első körben az állami tulajdonú épületek kaphatják vissza eredeti tetőidomaikat, idővel azonban, talán már a projekt második vagy harmadik ütemében, a nem állami tulajdonban álló, ám kiemelt értéket képviselő házak is pályázhatnak a kerettámogatásra.

Addig is, a határozattól fellelkesülve gyorsan csokorba szedtük nektek legáhítottabb visszakupolásítandó budapesti épületeinket, amelyek elhelyezkedésük és egyszervolt szépségük okán méltán megérdemelnék díszes tetőzetük restaurációját.

Török Bankház

A jobb sorsra érdemes Szervita tér egyik oldalát hosszú évtizedeken át egy otromba parkolóház csúfította el, ma pedig egy csillogó-villogó, a “környezetére reflektáló” irodaház szegélyezi, és időközben a templomhoz hozzáépített Távbeszélő Központból is luxus lakóház lett. Egyvalami nem változott: az 1906-ban megnyitott, Róth Miksa legnagyobb budapesti mozaikjával büszkélkedő Török Bankház szecessziós épületéről még mindig hiányzik Ney Simon a mitológiai Atlaszból, egy belső világítással ellátott glóbuszból, valamint egy férfi és női alakból álló, ötméteres szoborcsoportja, melyet statikai okokra hivatkozva távolítottak el 1939-ben.

Fonciére-palota

Az Andrássy út páros oldalának neoreneszánsz nyitánya 1882-ben épült meg egy francia pénzintézet megrendelésére Feszty Adolf (a híres körképet jegyző Feszty Árpád testvére) tervei alapján, aki a magyaros szecesszió későbbi mestere, Lechner Ödön elől orozta el a megbízást. Csúcsos, sztúpára emlékeztető sarokkupolája egészen a II. világháború végéig díszítette a négyemeletes ház tetejét, egy Hermész-szobor és két griffmadár társaságában. Ez utóbbiak szerencsésen megúszták a pusztítást, és a mai napig kitartóan várják impozáns háttámaszuk visszatérését.

Károly körút 3.

A Károly körút és a Dohány utca találkozásánál tekintélyesen terpeszkedő bérháztömb, melynek aljában jelenleg a Belvárosi Színház működik, eredetileg az Első Katonai Biztosító Intézet számára épült 1911 és 1913 között. A homlokzat szecessziós domborművei és az art decót megelőlegező, geometrikus mintázatú erkélykorlátjai ellenére az épület tetőzete meglepően egyszerű – de nem mindig volt ez így. A manzárdtetőt eredetileg egy nagyobb és négy kisebb torony koronázta, amelyek egyszerre idézték meg Mexikó piramisait és Manhattan felhőkarcolóit. Aztán jött a II. világháború, meg az 50-es évek kupolabontásai, Budapest pedig ismét egy lépéssel távolabb került világvárosi státuszától.

Magyar Nemzeti Levéltár

Pecz Samu, a vöröstéglás neogótika legnagyobb magyar művelője jegyzi a Bécsi kapu téren álló Nemzeti Levéltár négyemeletes épületét, melynek középkori takarásában korának egyik legmodernebb levéltárát sikerült megálmodnia. Az 1923-ban átadott levéltár központi fűtésének kürtőjét rejtő, 75 méter magas torony parázs viták tárgya volt már akkor is, városképi aggályokra hivatkozva pedig sokan ma sem látnák szívesen a II. világháború idején megrongálódott, majd helyreállítás helyett inkább lebontott kéményt. Pedig nemcsak egy jól sikerült toronnyal gazdagodna a város, hanem a Várhegy északi vége is megkapná méltó lezárását.

OTI-székház

Joggal tekinthetünk a Komor Marcell és Jakab Dezső párosa által tervezett OTI-székházra mint Budapest első felhőkarcolójára: a maga 73 méterével a Fiumei úti épület annak idején Európa legmagasabb épületei közé tartozott, köszönhetően egy 1931-es bővítésnek. Az 1913-ban felhúzott eredeti épületet ugyanis nagyon hamar kinőtte az Országos Társadalombiztosító Intézet, ezért ahhoz egy új szárnyat, valamint egy hatalmas, az art deco szellemében fogant tornyot építettek, tulipános pártázattal, nyolcméter magas szobrokkal és négy óralappal. A gyorsan kötő, ám szilárdságából az évtizedek során sokat vesztő bauxitbetonból épült tornyot biztonsági megfontolások miatt végül 1969-ben lebontották, a New York-i stílusú magasházrajongók kollektív bánatára.