Alcsúti Arborétum, Alcsútdoboz

Alig egy órányira Budapesttől a pazar Alcsúti Arborétum fogadja a kirándulókat, természetbarátokat és mindazokat, akik szívesen töltődnének fel a friss levegőn egy kellemes, séta alkalmával. Az arborétum, két legkedveltebb eseménye, a hóvirágünnep és a pompás szentjánosbogár-rajzás mellett azonban máskor is érdemes a látogatásra. Az arborétumot a Klotild-szigetről és az odavezető hídról páratlan élmény felfedezni: a hídon állva megsokszorozódott élmény a csillogó víztükörben tükröződő természetben gyönyörködni.

8087 Alcsútdoboz, Kastély 2. | Weboldal

Festetics-kastélypark, Dég

Hosszú felújítási és helyreállítási munkákat követően november 9-étől ismét látogatható a dégi Festetics-kastély és grandiózus angolparkja. Talán mondanunk sem kell, hogy a parkot körbeölelő, 2 kilométer hosszan elnyújtózó Szerpentin-tórendszert a felette átívelő több gyaloghídon keresztül is érdemes megismerni. Mind közül kihagyhatatlan a jellegzetes Hollandi-házhoz és szigetéhez átvezető fahíd, ahonnan körös körül páratlan kilátás tárul elénk a hatalmas területre.

8135 Dég, Hunyadi János utca 11. | Weboldal | Facebook

Gyadai tanösvény, Szendehely

Magyarország legnagyobb függőhídját rejti Budapesttől 40 kilométerre, a Börzsöny és a Naszály között található Gyadai tanösvény, melynek bejárása az egész család számára izgalmas élménynek ígérkezik. A Gyadai-réten kialakított 6 kilométeres tanösvény útvonalán nemcsak a hatméteres magasságban kiépített, 25 méter hosszú függőhíd, de az erdő mélyén kanyargó, a Lósi-patak mocsara fölé épített fa pallósor is különleges élménnyel ajándékozza meg a kirándulókat.

Kányavári-sziget, Balatonmagyaród

Egy a Kis-Balaton számos gyöngyszeme közül a Kányaváry-szigetre vezető íves fahíd, melyet egyúttal a Kis-Balaton szimbólumaként tartanak számon. Az ikonikus, 1980-as években átadott hídra lépcsőkön keresztül juthatunk fel. Az egész évben szabadon látogatható Kányavári-szigetre ezen a különleges ívű fahídon keresztül érkezhetünk meg, ahonnan kezdetét is veheti a 1,5 kilométeres Búbos Vöcsök tanösvény bebarangolása. A tanösvény 15 állomáson keresztül kalauzolja a kirándulókat, feltárva a sziget titkos kis élővilágát.

8753 Balatonmagyaród

Brunszvik-kastélypark, Martonvásár

Martonvásáron, a Brunszvik-kastélyt körbeölelő angolpark fái között járva, tóra, közepén pedig vadregényes szigetre figyelhetünk fel. A szigetre és a szigeten található, nyaranta koncertek helyszínéül szolgáló szabadtéri színpadhoz hangulatos fahíd vezet bennünket át. A hídról megcsodálhatjuk az 1820-as években Brunszvik Antal fia, Ferenc által, a Városligetet is tervező Heinrich Nebbien segítségével újraálmodott angolkertet, benne mocsári ciprussal, páfrány fenyővel, juharral, platánnal, amerikai szivarfával és balkáni vadgesztenyével.

2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. | Weboldal

Mátra-Sástó

A minden év augusztusában a Fekete Zaj Fesztiválnak is otthont adó Mátra Kemping Sástó közvetlen szomszédságában, erdő mélyén bújik meg hazánk legmagasabban fekvő természetes tava, a Sástó. A tó közepén található szigetre fapilléreken álló fahíd vezet be és át, fapallóiról télen-nyáron legeltethetjük szemünket a pihenő kacsákon, a kalandvágyó csónakázókon, a partot szegélyező fűzfákon. Miután körbesétáltuk és pihentünk egy keveset, innen az egykori olajfúrótoronyból kialakított kilátóba is érdemes felkapaszkodni.

Sóstó, Nyíregyháza

Nyíregyháza északi részén mesés környezetben terül el a kellemes vizű Sóstó. A kedvelt és gyógyhatású fürdőhelyként is funkcionáló tó északi részén akár csónakázhatunk is. A tó Mátyás király korában még az Igrice nevet viselte, új nevét nátriumsó koncentrációja és sziksótartalma miatt kapta. A strandfürdő melletti mesterséges és nem túl szívderítő legendával a köztudatban élő szerelmesek szigetére a hangulatos fahídon át juthatunk el.

Tatai Fényes Tanösvény

Az egész évben látogatható, 18 állomásos, 1350 méter hosszú cölöpsétány olyan vadregényes lápvidékre kalauzol el minket, amely felnőttek és gyerekek számára is egyaránt életre szóló élményt nyújt. A jól kiépített úton a láperdők és a karsztforrások világát ismerhetjük meg, amelyről az interaktív információs táblák segítségével még többet megtudhatunk, de testközelből figyelhetjük meg a teknősök és hódok életét, és betekintést nyerhetünk a lápvidéki növényvilágba is.

2890 Tata, Fényes Fasor | Weboldal | Facebook

Tiszavirág híd, Szolnok

A 2011-ben átadott 444 méteres szolnoki Tiszavirág híd nemcsak különleges megjelenése miatt nevezetes. Hosszával Közép-Európa leghosszabb gyaloghídjaként tartják számon, melyet kerékpárút szel át. A Tiszán átívelő híd a belvárosi Tiszai hajósok tere és a Tiszaligeti Termálstrand és Élményfürdő között teremt kapcsolatot. Karbantartása 2022 októberében vette kezdetét, a burkolat cseréjét követően várhatóan november végén nyílik meg ismét a gyalogosok és kerékpárosok előtt.

5000 Szolnok, Tiszai Hajósok tere

+1 Az Oxygen Adrenalin Park függőhídja, Mátra (tavasszal nyit újra)

A Mátra déli lejtőjén berendezkedett Oxygen Adrenalin Park Mátrafüred és Mátraháza között helyezkedik el és immár több, mint 30 féle játék- és élményelemmel várja a látogatókat. Az élményelemek közül a 183 méter hosszú és 18-28 méteres magasságokba emelő függőhíd a sástói kőbánya katlanát íveli át. A híd közepéről egészen elképesztő panoráma tárul elénk egyik kézről Gyöngyös városára, másikról pedig a Kékestető magaslataira. A függőhíd legközelebb tavasszal áll ismét a magasságba vágyó kalandorok rendelkezésére.

3200 Gyöngyös-Sástó, Sástó-Kőbánya | Weboldal | Facebook

Ha nem csak hídról gyönyörködnétek a festői szépségű tavakban:

7 lenyűgöző bányató hazánkban, aminek türkizkék színei azonnal elvarázsolnak

Fedezzétek fel Rudabánya, Tarcal, Erdőbénye, Gyékényes, Pusztavám, Budapest és környéke lélegzetelállító bányatavait.

Funzine

Az M44-es építése hosszas előkészítés után 2016-ban kezdődhetett el. A tervezett 125 kilométeres hosszából mára mintegy 90 kilométer készült el. A fejlesztéssel az M44-es három megyét kapcsol össze, hiszen Békés és Jász-Nagykun-Szolnok után benyúlik már Bács-Kiskun megyébe is.

Az útépítéssel a Tiszántúl nemcsak a Duna-Tisza közéhez kerül közelebb, hanem Budapesthez és Nyugat-Magyarországhoz is.

A fejlesztés része az az Európában egyedülálló szerkezettel rendelkező, új, 556 méter hosszú Tisza-híd is, amelyet a 2018 nyarán megkezdett Lakitelek és Tiszakürt közötti 10 kilométeres részszakasz ékkövének tartanak.

Az M44-es új és korábban átadott szakaszait továbbra is díjmentesen használhatják az autósok.

Forrás: MTI

A Tiszaugnál épülő, hamarosan új és egyben utolsó szakaszához érkező Tisza-híd teljes műszaki átadását augusztus végére ígérik, ezzel megvalósítva egy Európában is egyedülállónak számító folyó feletti átjáró tervezetét. Egyedülállósága többek között abban is mérhető, hogy ilyen hídszerkezetből Európában egyetlen sincsen, de szerte a világon is csak néhány példát lehet felsorakoztatni ebből a típusból.

A 2019-ben megkezdett munkálatokkal épülő új Tisza-híd teljes hossza 556 méter, ebből egy 307 méter hosszúságú mederhíd biztosítja majd a folyó feletti átkelést, de mindemellett csatlakozik majd a M44-es autóút Tiszakürt-Kondoros szakaszához is.

A rövid összefoglaló videó bepillantást enged például a híd két oldalának ünnepélyes összeérésébe, de végigkövethetjük azt is, hogyan épült fel szinte a semmiből ez a ritkaságnak számító építmény:

A tervezett függőhíd alapvetően közlekedési és átkelési célt fog szolgálni, mely korszerű és tartós anyagok felhasználásával épül, illetve a hagyományos módon készített kötélhidakat imitáló kialakítással valósul majd meg.

A tervek szerint a függőhíd járófelülete a kábelek vonalazásával azonosan vezetett lesz, a tájba való harmonikus illeszkedéssel összhangban, ezáltal elkerülve a hegyek sziluettjéből kiálló vagy kilógó magas építmény, vagyis pilonok tervezését.

A híd megközelítése várhatóan a Várhegyen és a Szárhegyen kiépülő, illetve már meglévő utakhoz és sétányhoz kapcsolódó turistaösvényekről történik majd. A hídfők területe kerítéssel lesz körbezárva és ide csak a Zemplén Kalandpark területéről, illetve annak nyitvatartási idejében lehet majd belépni, belépőjegy ellenében.

Az Aquincumot és Újpestet összekötő új híd a 10-es számú főút és az M3-as autópálya bevezető szakasza közt hoz létre új kapcsolatot. A tervezési terület a Bécsi úttól a 2-es számú vasútvonal, majd Körvasút mentén a Marcheggi híddal párhuzamosan az M3-as autópálya bevezető szakaszáig tart, de a projekt magába foglalja a kapcsolódó közlekedési csomópontok, illetve a már meglévő útszakaszok kidolgozását és átdolgozását is.

Az Aquicumi hídnak keresztelt, új dunai átkelő megvalósíthatósági tanulmánytervét és komplex megvalósítását is a Speciálterv Építőmérnöki Kft. készítheti. Az Újpest vasúti hídtól északra létrejövő, 700 méter fesztávolságú építmény megtervezése nem egyszerű feladat, hiszen a többtámaszú híd és a felszerkezet típusára, valamint keresztmetszeti kialakítására is több alternatívát kell kidolgoznia a Speciáltervnek, figyelembe véve, hogy a híd a Duna főága és mellékága felett is átível majd.

A BKK emellett a kapcsolódó új úthálózat nyomvonalára és a közlekedési csomópontokra is több, komplex verziót vár, mivel már korábban is hangsúlyozták, nem egy újabb városi autópályát akarnak létrehozni, hanem egy olyan közlekedési útvonalat, amely szervesen illeszkedik a város szövetébe, és ennek megfelelően több közlekedési forma számára is gyűjtő-elosztó szerepet tölt be.

Forrás: ujpestmedia.hu

Négy, Lánchíddal kapcsolatos irodalmi idézet közül választhatjuk ki, melyiket látnánk szívesen a híd felújításához kapcsolódó felületeken mottóként. A 2021-ben aktuális felújítási munkálatokat március 17-én már meg is kezdik, így ettől a naptól kezdve a gyalogosok elől elzárják az átkelőt.

A híd közel 32 év után újul meg, melynek részeként újjáépül a közúti pálya, illetve a gyalogosjárdák, restaurálják a műemléki elemeket és a kultikusnak számító kőoroszlánokat, megújulnak a gyalogoskorlátok, a híd köz- és díszkivilágítása, továbbá új gyalogos-átkelőhely épül a pesti hídfő északi és déli járdája közt.

És most, hogy mi dönthetünk a mottó sorsáról, következzen az a négy irodalmi remek, melyre szavazatunkat a bit.ly/lanchidszavazas oldalon leadhatjuk egészen március 31-ig.

És, hogy mely idézetek közül választhatunk?

„A Lánchíd magosan emelkedő ívei alatt ment át a régi Magyarország az új Magyarországba.”

(Krúdy Gyula: Hídavatás, 1915)

„Egy új jövőbe ível bele az aggastyán híd, melyet még nem ismerünk. Mert az élet furcsa és bonyolult, igazán pont olyan, mint a Lánchíd.”

(Kosztolányi Dezső: A Hét, 1915)

„Ez a híd a mi szemünkben örökre a Híd marad: társadalmi különbségeken és idők múlásán átívelő, soha meg nem unt csoda.”

(Száraz György: Budapest–dekameron, A híd, 2007)

„Mennyi nemesség van a Lánchídban, milyen előkelő hallgatagság, gőgös szerénység, bájos könnyűség és ódon mélabú (…) A Lánchíd nem avul el soha, a Lánchíd klasszikus.”

(Szerb Antal: A Varázsló eltöri pálcáját, 1948)

Forrás: bkk.hu

A kétszer 3 sávos új Duna-híd nemzetközi, meghívásos tervpályázata megjelent, erre 17 magyar és külföldi tervezőiroda jelentkezett; az előminősítést követően pedig még 5 pályázó adhatja be tenderét. A jövő évben dől el, hogy mely tervek alapján készülhet el a híd.

Az átkelő kiépülésével naponta 42 000 gépjárművel csökken a belvárosi hidak, illetve napi 8 ezer autóval az Üllői út forgalma – tartalmazza a közlemény. Ugyanakkor a híd nyomvonalának meghosszabbításával egy új fővárosi, déli körgyűrű alakulhat ki, közvetlen összeköttetést teremtve Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között.

Emlékeztetnek: Budapest új Duna-hídjának – korábbi nevén Galvani-híd – megépítéséről 1994-ben döntött az akkori Fővárosi Közgyűlés, ám a megvalósításra azóta sem került sor.

Miközben a belvárosi szakaszon megközelítőleg, kilométerenként található átkelési lehetőség, a Dunának ezen a déli szakaszán 15 kilométeren keresztül nem található híd. Sőt, Csepel és Budapest 1950 január 1-jei egyesülése óta  nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület, vagyis Csepel között.

A tervpályázatra magyar szakemberek mellett, a többi között  a nijmegeni (Hollandia) De Oversteek hidat jegyző belga Laurent Ney vagy a városikonná vált hídjairól híres holland sztárépítész, Ben van Berkel, továbbá a Pritzker-díjas amerikai Richard Meier is jelentkezett. A meghívottak között szerepel még Franciaország egyik legdinamikusabban fejlődő építészirodája, az Explorations Architecture, továbbá a Belgrád új jelképét, az Ada-hidat tervező szlovén Arhitektura és a Linz új Duna-hídját tervező mérnök-építész, Marc Mimram is – sorolják.

A nyertes pályamű kiválasztásáról neves magyar és külföldi szakemberekből álló tervzsűri dönt. A zsűri elnöke Fürjes Balázs, egyes budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, társelnöke Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnök Kamara korábbi elnöke. A tagok között szerepel Miklósa Erika, Kossuth-, Liszt Ferenc-, és Prima Primissima-díjas opera-énekesnő, Eszenyi Enikő, Kossuth-, és Jászai Mari-díjas színésznő, a Vígszínház igazgatója, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Schneller István urbanista, Budapest korábbi főépítésze, valamint a híres francia hídtervező, Michel Virlogeux – közölte a KKBK.

MTI

Ha kíváncsi vagy a budapesti hidaink történetére, olvasd el az erről szóló cikkünket ezen a linken.

Domonkos Csaba, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum műszaki muzeológiai osztályvezető helyettese mesél a város hídjainak történetéről.

Budapest világvárossá válik

Az 1867-es kiegyezést követően semmi sem állt útjába Pest és Buda egyesülésének, és annak, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia igazi nagyvárosává váljon és felvehesse a versenyt Béccsel. A városfejlesztésnek még több lendületet adott a honfoglalás 1000. évfordulóját megünneplő millieniumi eseménysorozat 1896-ban. Erre az alkalomra készült el a földalatti, az Andrássy sugárút és a Nagykörút is.

A beruházások kiadásait egy 1870-ben felvett, 24 milliós kölcsönből fedezte a város. Ebből az összegből 5 millió forintot költöttek a Margit hídra. Az 1876-ban elkészült híd majdnem egy vasúti közlekedő lett, sokan ugyanis így szerették volna megteremteni a Déli Pályaudvar és a Nyugati Pályaudvar helyén álló Indóház forgalma közötti összeköttetést. Andrássy Gyula, miniszterelnök ellenezte legjobban ezt az elképzelést: ő francia mintára világvárossá akarta Budapestet alakítani, sugárutakkal, bulvárokkal, nem pedig az ipari termelést kiszolgáló iparvárossá.

Az 1870-ben felvett kölcsönt a Lánchíd és Margithíd vámjaiból akarták visszatörleszteni, míg 1885-ben hoztak egy olyan törvényt, mely szerint ettől kezdve a hídvámból szerzett bevételeket újabb budapesti hidakra kell félretenni.

Hol van a legnagyobb szükség a hidakra?

Ezután az 1890-es évek elején kezdett el a városvezetés ismét az új hidak építésével foglalkozni. Két hidat szerettek volna: az egyiket az Eskü téren (mai Március 15. tér), ez lett az Erzsébet híd, a másikat pedig a mai Fővám téren.

Előbbi helyre azért akartak átkelőt építeni a Duna felé, hogy összekösse az akkori vigalmi negyedet, a Tabánt, a Gellért-hegyet és a Budai Várban lévő kormányzati épületeket Pest régi belvárosával. A legnagyobb gond az volt az elképzeléssel, hogy a híd építése együtt járt volna (és az Erzsébet híd építésekor így járt is) a régi pesti belvárosi épületek lebontásával.

A Szabadság híd, pontosabban akkori nevén a Ferenc József híd épült meg végül korábban. Azért pont ezen a helyen, mert itt volt a Dunán szállított áruk vámszedőhelye. A híd jellegrajzát Feketeházy János tervezte, melynek építészeti részleteit Nagy Virgil dolgozta ki.

A Szabadság híd külön érdekessége, hogy az építészet ekkor kezdte el a kő és a fa „presztízsére emelni” a fémet, és terjedt el az a felfogás, mely szerint egy fémből készült épület is lehet olyan szép, időtálló és értékes alkotás, mint a kőből és fából épült társaik. A Szabadság híd ennek az ékes példája: összetéveszthetetlen fémszerkezete a város egyik legszebb (sőt, szerintünk A legszebb) hídjává teszi.

A legelső budapesti hídnál, a Lánchídnál egyébként nem kellett sokat gondolkodni az átkelő elhelyezésén: az akkori technikák nagyban leszűkítették a lehetőségeket. A folyó legkeskenyebb szakaszára (vagyis az Erzsébet híd helyére) azért nem lett volna szerencsés az építkezés, mert a híd pillérei tovább szűkítették volna a folyót, és télen jégáramláskor problémák jelentkeztek volna.

Minek nevezzelek?

A hidak elnevezése mindig politikai kérdés volt. Ferenc József uralkodásakor több helyet is elneveztek a magyar királyról, például a második budapesti (az ő regnálása alatt pedig az első) hidat is. A híd mai nevét 1947-ben kapta, amikor a háború utáni sérüléseit helyreállították. Ekkor még valóban volt remény arra, hogy a második világháború sokkjából lassan kilábaló város hídja (?) a szabadság jelképévé válhat, csak kevesen sejthették, milyen drámai fordulat fog bekövetkezni az ország sorsában alig néhány éven belül.

Az 1937-ben átadott Petőfi híd eredeti nevét a kormányzóról, Horthy Miklósról kapta. Ekkor terveztek egy északi híd megépítését is, a mai Árpád hidat, mely csak 1950-re készült el. Horthy Miklós kortársai féltek, hogy az északi híd építését már csak azért sem fogják befejezni, mert az elkészült híd Budapest leghosszabb hídja lenne, márpedig hogyan is épülhetne bármi nagyobb és impozánsabb annál, mint ami a magyar kormányzó nevét viseli? Talán csak a honfoglalásban kulcsszerepet játszó Árpád fejedelem.

A Ferenc József híd elnevezésekor is felmerültek más alternatívák, többek között a Gellért püspök alakja is felkerült a lehetséges névadók listájára. Az Erzsébet híd elnevezésekor azonban könnyűnek tűnt a választás: a magyarok által annyira szeretett Sisiről nevezték el az átkelőt, mely egyébként Ferenc József kedvenc budapesti hídja lett.

Világháborús károk

A második világháborúban 1944 decemberében ért el a frontvonal a Budapestre. Bár a szovjet hadsereg már ekkor körbevette a várost, vagyis sikerült átkelniük a Dunán, a német katonák 1945 januárjában felrobbantották az összes hidat.

A Szabadsághíd viszonylag szerencsés volt: a hidat 2 parti pillér tartja, melyek középen nem érnek össze, itt egy körülbelül 50 méteres szakaszon egy függelék van a két rész között, ezt hívják Gerber-csuklónak. A robbantás jelentősen csak ezt a középső részt érintette, így a hidat nem újjáépíteni, „csak” megjavítani kellett.

A szovjetek egyébként igen ügyesen és gyorsan megoldották a felrobbantott hidak problémáját: akár 24 óra alatt is új vízi átkelőhelyeket tudtak építeni. A világháború után 1946-ban a magyar hidászik is nagyot alkottak, 8 hónapo alatt húzták fel a Kossuth hidat, mely a Parlament és a Batthyány tér között állt, egészen 1960-ig.

Csak óvatosan a felújítással!

A hidak felújításánál mindig fontos szempont, hogy az eredeti tervek szerint újítsák fel. 1949-ben, amikor a Lánchidat újítottak fel, a kapuzatoknál a kilógó kőperemekből levéstek pár centimétert, hogy így eléggé szélessé válhasson az út ahhoz, hogy két autóbusz elférjen egymás mellett. Hiába volt a beavatkozás szinte szabad szemmel láthatatlan, hatalmas ellenszenvvel fogadta a közvélemény. Olyannyira, hogy magának Gerő Ernőnek kellett magyarázkodnia az újságokban, hogy nem kell aggódnia senkinek, észrevehetetlenek lesznek a változtatások.

Jóval később, a legutóbbi, a Margit híd felújításakor is az eredeti terveket tartották szem előtt: visszakapta  a díszes András kereszteket, és az eredeti ovális betéteket is imitálták, a déli oldalon pedig az eredeti korlátját, és kő melvédeit is visszakapta a híd. Teljes mértékben azonban ez a híd sem hasonlít az eredeti tervekhez: a mostani Margit híd ugyanis sokkal szélesebb, mint építésekor volt.

A hidak sokat változtak az évtizedek alatt: sokkal kisebb forgalomra tervezték őket, és sosem gondolták volna a tervezőik, hogy egy országút fog végigsuhanni rajtuk, mint ahogy az Erzsébet hídnál is megfigyelhető.

Híddal a szigetre

A Margitszigetre a Margit híd megépítéséig csak hajóval lehetett eljutni. Sőt, még 1876-ban, a Margit híd megépítésekor is, ugyanis a szigetre vezető szárny csak 1899 és 1900 között épült meg. Ahhoz, hogy ez megépülhessen meg kellett hosszabbítani a szigetet, régebben ugyanis a mai Margitsziget mellett több apróbb sziget is volt.  A földrész a magyar nádor tulajdonát képezte, aki a századfordulón József főherceg volt. A Habsburg férfi 200.000 koronával támogatta a híd építését, de nem csupán önzetlenségből. A szigetre vezető hídlejárat miatt a pestiek sokkal könnyebben eljuthattak a Margitszigetre, ahova belépőjegyet kellett fizetniük, természetesen József főhercegnek.

A jövő hídjai

A 2024-es olimpiai beruházások kapcsán hallhattunk leginkább a Galvani híd megépítéséről. Bár az olimpiának már egész biztosan nem fog helyet adni Budapest, a hatályos kormányhatározat szerint 2023-ig el kell készülnie a Galvani hídnak. A déli átkelőhely már 1990-től foglalkoztatja a városvezetést. A Lágymányosi híd építésekor gyakorlatilag a Galvani híd budai infrastruktúrába való beillesztését is megoldották, , a csepeli „megálló” és a pesti, soroksári úti hídhoz kapcsolódó úthálózat kiépítése várat még magára.

A egy további déli híd helyét már a beruházásoknál is figyelembe vettékezért amikor a Savoya Parkot megépítették Újbudán már a jövendőbeli híd helyét is figyelembe vették. A bevásárlóközpont melletti háromszor két sávos út azért épült meg ilyen szélesre, hogy a majdan tervezett Albertfalvi hídra vezesse a forgalmat.

2016-ban a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola és a Bailart TáncStúdió diákjai segítségével arra hívták fel a figyelmet, hogy a kortárs tánc nem csak egy művészi önkifejezési eszköz, hanem egy olyan testmozgásforma, amely nemtől és kortól függetlenül formában tart, és a közérzetre is jó hatást gyakorol. A flashmobhoz bárki csatlakozhat, aki a Vimeo videómegosztó oldalon előzetesen bemutatott koreográfiát begyakorolja, nemtől, kortól és táncos képzettségtől függetlenül.

A táncakció ötletét 2014 júliusában az Ulm városa által szervezett kulturális projektmenedzseri tanfolyamon fejlesztette ki Bakk Ágnes, a Góbi Rita Társulat producere. A két hetes képzés végén az oktatók 15 projektötletből, egy pitch-verseny során, 4 projektet választottak ki, amelyek megvalósulását a Goethe Intézet is támogatja. A Pas-De-Bridge nevű projekt célja, hogy minden évben, a Tánc Világnapján elsősorban a Duna-menti városokban a táncos kedvűek egy 15 perces, hídon megrendezett táncos flashmob keretében hívják fel a figyelmet a kortárs táncra. Először 2015-ben rendezte meg Magyarországon a társulat a Pas-de-Bridge táncakciót több mint 60 résztvevővel. 2016-ban a Nemzeti Táncszínház is csatlakozott a kezdeményezéshez, ekkor már több mint 100 résztvevője volt a táncakciónak.

További infókért kattints ide.

Vajon a francia tervezők által megálmodott Margit híd, vagy városunk legrövidebb hídja, a Szabadság híd szerepel a traveller listáján, melyen francia, amerikai olasz hidak is szerepelnek? A választ csak akkor tudhatod meg, ha az utolsó képhez érsz.

Sydney Harbour Bridge

Millau Viaduct

Brooklyn híd

Ponte Vecchio, Firenze

Sheikh Zayed híd, Abu Dhabi

Python híd, Amszterdam

Golden Gate, San Francisco

Húrok hídja, Jeruzsálem

Sóhajok hídja

Széchenyi Lánchíd