Naponta több ezer turista keresi fel, de a legizgalmasabb oldalát csak most ismerheted meg. Minisorozatunkban bemutatjuk az Országházat, ahol már folyt vér, lógtak kolbászok a korlátról és lovak ették a bútorok tömését.
A 114 éves ház rejtelmeibe Kerekes Margit, művészettörténész, és Müller Tamás, történész vezet be minket. Ezúttal krimibe illő történetekkel fognak szórakoztatni.
A terror háza – Ki és miért támadta meg a parlamenti dolgozókat?
Több erőszakos esemény is történt a patinás falak között. A legismertebb eset Tisza István nevéhez fűződik.
A miniszterelnök elég népszerűtlen volt, például az 1912-es véderőtörvényének is köszönhetett. A törvény többek között Magyarország védelmével, és a honvédség létszámának megemeléséről szólt. Annak ellenére, hogy sok politikus ellenezte a javaslatot, Tisza István az ellenzék heves tiltakozását figyelmen kívül hagyva léptette életbe a törvényt, a tiltakozó politikustársait pedig kivezettette az ülésteremből.
Pár nappal később Kovács Gyula, ellenzéki politikus az újságírók karzatáról ugrott elő, és „Van itt még ellenzék!” felkiáltással támadt rá a miniszterelnökre. Három lövést is leadott rá, ám mindegyik célt tévesztett. A negyedik kilőtt golyóval saját életét próbálta kioltani, ám csodával határos módon túlélte az öngyilkossági kísérletet. Sőt, még a bíróság sem ítélte el, mivel elmebetegséget állapítottak meg nála.
A parlamentben az alsóház pulpitusán még ma is láthatóak a golyónyomok, melyeket szándékosan nem tüntettek el a felújítások alkalmával.
Nem ezek az egyetlen sérülései az épületnek, melyet szándékosan hagytak meg. Az épület egyik pillérjénél is láthatóak golyónyomok, melyeket a 2. világháború és az ’56-os forradalom alatt szerzett az épület. Ezeket a felújítások alatt szintén szándékosan hagyták meg, hogy emlékeztessék az utókort a saját múltjára.
Arra is akadt példa, hogy az épületben dolgozó politikusoknak fogyott el a türelme, és okoztak jelentős károkat az épületben.
1904-ben a képviselők saját maguk verték szét az üléstermet, még a teremőröket is megverték és kizavarták – kezd bele Tamás egy újabb érdekes történetbe. – Ekkor a házszabály módosítása ellen lázadt fel az ellenzék. A miniszterelnök ekkor is Tisza István volt, aki az új házszabállyal az ellenzék végeláthatatlan beszédeinek és bekiabálásainak akart véget vetni. Az ellenzéki pártnak ekkor valóban nem volt más eszköze tiltakozásuk kifejezésére, ezzel a kevésbé elegáns módszerrel viszont nagy sikerrel tudták akadályozni a törvényhozást. Az ellenzék a terem közepére halmozták a helyükről kitépett székeket, és boldogan pózoltak a törmelék halom tetején.
Az alsóházi ülésteremben lévő királyi dinasztiákhoz köthető címerek is többször megsérültek. Az első világháború után, a tanácsköztársaság kikiáltásakor még csak letakarták munkásmozgalmi képekkel a történelmi Magyarországot felidéző dekorációt, az 1950-es években a kommunisták azonban már le is rombolták a dekorációt. Később csak azért tudták visszaállítani, mert a felsőházban csak letakarásra kerültek és megmaradtak az eredetiek- mondja Gitka.
Szibériából az elmegyógyintézetbe, a parlamentbe, majd ismét az elmeosztályra – Egy kevésbé ismert történet
Egy kevésbé ismert, ám annál érdekesebb történet Kövér Ibrahim György által elkövetett ámokutás. A férfi neve nem maradt fenn az utókor emlékezetében. Kövér az első világháborúban főhadnagyi pozícióig jutott, majd szibériai hadifogságba esett, ahonnan csak 1921-ben tért haza.
Az első világháborút lezáró békék megtiltották, hogy Magyarország utolsó királya, IV. Károly visszaüljön az ország trónjára, ennek ellenére az egykori uralkodó 1921 tavaszán puccsot kísérelt meg koronája visszaszerzésére. Az egykori király szándékát sok politikus üdvözölte.
Kövér Ibrahim György szintén az újságírók karzatáról támadott a királypárti Rakovszky Istvánra. Kövér úgy érezte, a IV. Károly visszatérését pártoló politikusok, mint amilyen Rakovszky is volt, háborúba sodorják az országot – kezd a történet mesélésbe Tamás.
Kövér „Éljen a magyar köztársaság” felkiáltással 5 lövést adott le, de egyikkel sem talált el senkit. Az első golyó Vass József, kultuszminiszter mellé csapódott be, ő azonnal ki is rohant a teremből. Bethlen István, az akkori miniszterelnök három dörrenést várt meg a helyszínen, Rakovszky pedig a második célzás után rohant ki a teremből.
Kövér fő célpontjának, Rakovszynak korábban több levelet is írt, sőt, párbajra is kihívta, de a politikus válaszra sem méltatta őt. Kövér nem hagyta, hogy semmibe vegyék, ezért szánta rá magát a drasztikus cselekedetre.
Érdekes, hogy pár hónappal korábban pont Rakovszky volt az, aki pánikcsengőt szereletetett az ülésterembe, melyet most elsőként használtak is, igaz, nem sok eredménnyel. Az őrült Kövért végül egy helyszínen lévő detektívnek sikerült ártalmatlanná tennie, egy teremőr segítségével- meséli Tamás.
Ha azt hiszed, itt véget is érnek a történet izgalmai, tévedsz. Kövért nem ítélte el a bíróság, nála is beszámíthatatlanságra hivatkoztak. Hozzá kell tenni, a katona már Szibériában is megjárta az elmegyógyintézetet, 1921-es merénylete után pedig a magyarországi elfekvő szolgáltatásait is megtapasztalhatta.
1925-ben már a Károlyi Mihály Párizsban lévő magyar emigrációjának egyik vezető tagja volt – zárja le a történetet Tamás.
Olykor a politikusoknak is elfogy a türelme, ez az alábbi történetekből is kiderül, melyet Tamás mesélt el.
