A Budai Várnegyed egy külön kis bájos világ a középkori házaival, lélegzetelállító panorámájával és ámulatba ejtő épületeivel a főváros szívében. Ismerjétek meg a környék legjobb turistaútvonalát, amely által felfedezhetitek e titokzatos ékszerdoboz rejtelmeit és históriáit.
Mátyás-templom
A Budai Várnegyed felfedezésének első állomásaként a környék egyik legimpozánsabb pontját, a Mátyás-templomot mindenképp bejelölhetjük a térképünkön. Bár mindenki e ragadványnevén emlegeti, az épület eredeti, hivatalos neve: Nagyboldogasszony-templom. Mátyás neve csupán amiatt tapadhatott rá a templomra, mert igazságos királyunknak két esküvőjét is itt tartották.
A budai oldal legidősebb temploma igazi alakváltóként élte túl az idő múlását, hisz az évszázadok során mindig az aktuális divatnak megfelelően építették újjá. Az első falakat még a 13. században húzták fel, és ekkor rögtön a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi hazai alkotásává vált.
Majd 1541-ben, amikor a törökök elfoglalták Budát, ők is rajta hagyták a kézjegyüket az épületen, méghozzá igen markánsan. Ugyanis a falakon lévő összes emberábrázolást eltüntették, hófehérre meszelték a templombelsőt, amely innentől kezdve mecsetként állt előttük.
A legenda szerint a templomban lévő Szűz Mária-szobrot nem merték megérinteni az átalakításkor, így befalazták. 1686-ban, Buda visszafoglalásakor, az ostrom során, egy hatalmas robbanás hatására leomlott a szobrot 150 évig fedő fal. A bent imádkozó törökök hatalmas ijedtségére megjelent az arany színben tündöklő Mária-szobor, ami a török védelem megingásához vezetett.
A már igencsak megviselt templomot végül 1896-ra élesztették újjá. Az épület tervei Schulek Frigyes kreatív elméjéből pattantak ki, és öltöttek testet az eredeti templomra felhúzott neogótikus ráépítésben. Napjainkban pedig már ennek is egy fiatalabb változatát láthatjuk, a fehér falaival, színes Zsolnay pirogránit cserepeivel és vízköpőivel, hiszen az utolsó rekonstrukció 8 éve zajlott le.
Hilton Hotel
A Mátyás-templomtól nem kell messzire mennünk, hogy újabb érdekességre leljünk, hiszen az épület mögött azonnal megpillanthatjuk a Hilton Hotelt.
A szálloda az 1970-es években vált a Várnegyed részévé, méghozzá Gábor Zsazsa dúsgazdag férjének, Conrad Hiltonnak köszönhetően. A legenda szerint a szállodalánc-tulajdonos eredetileg a Királyi Palotát szerette volna hotellé alakíttatni, ám ahelyett be kellett érnie a mai Hess András tér 1–3. szám alatt található telekkel. A luxusszálló helyén egykor egy középkori domonkos kolostor, majd egy jezsuita kollégium állt, amelyek maradványai köré épült a szálloda.
A hotel déli szárnya őrzi a XVIII. századi kollégium homlokzatát, illetve a Szent-Miklós-tornyot is, míg domonkos templomot beleépítették a szállodába. Így az eredeti templom a hotel részévé vált, az egykori kerengőjével és Dominikánus udvarával együtt, amelyet a mai napig bárki megtekinthet.
Mediterrán hangulat a Várnegyedben
Miközben a Táncsics Mihály utcát egészen a Bécsi kapuig követjük, a festőpaletta színeit magukra öltő épületek igazi mediterrán varázsába csöppenhetünk. Az épületeken azonban nagyrészt nem a 21. századi emberek ízlése köszön vissza, hanem valószínűleg a több száz évvel ezelőtti lakóké. Ugyanis a 18–19. század házainak többsége a piros, a kék és a zöld különböző árnyalataiba öltözött, és csak a Habsburg uralom alatt vált uralkodóvá, hogy mindent sárgára mázoljanak.
E házak mai homlokzatai mögött pedig a legtöbb helyen egy régi, középkori épület is megbújik, amelyeknek egyes részleteit, gótikus díszítéseit néhol láthatóvá is tették. Sőt, szerte a Várnegyedben, néhány házon még azt is észrevehetjük, hogy két házszáma van. Ennek az az oka, hogy régen a XIX. század végéig a házszámok telekszámok voltak, tehát nem egy utca, hanem egy egész város vagy városrész épületeit számozták meg 1-től kezdve.
Emellett más érdekességekre is rábukkanhatunk a Táncsics Mihály utca kapui mögött. Ilyen például a 5. számú épület galériájának szoborparkja vagy éppen 26. számú ház középkori zsidó imaháza.
Mária Magdolna-templom
A Bécsi kapu lélegzetelállító panorámájától vegyük az irányt a Kapisztrán tér felé, ahol a Mária Magdolna-templom romjait tekinthetjük meg. Az egykori imaház túlélte a török hódoltság idejét, Buda visszafoglalását és a világháborúkat, de a kommunizmust már nem.
A szocialista rezsim alatt Csemegi József építész vezetésével kezdték meg az épület lebontását, amely során csupán a templomtornyot hagyták meg, amit Rákosi majdani síremléke díszének szántak.
Jelenleg, az egykori szentély mentén egy gótikus csúcsíves ablak újjáépítését is láthatjuk, amely a templom eredeti méreteit szemlélteti. A megmaradt torony ma Buda Tower kilátóként, belépőjegy fejében várja a látogatókat.
Az Úri utca titkai
A templom mellett elhaladva megérkezünk az Úri utca csendes vidékére, ahol az igazán szemfülesek észrevehetnek egy eresznek álcázott fekete csövet a 27-es számú épületnél. Utóbbi egykor a titkos, földalatti sziklakórház generátorának kipufogójaként funkcionált.
Érdemes be-bepillantani egy-két nyitott kapu mögé is, és ha szerencsénk van, akkor a negyed több mint 60 darab gótikus ülőfülkéjének egyikét is megpillanthatjuk a kapualjak valamelyikében. Egyes legendák szerint a helyi borászok egykor ezekre a kőpadokra ültették le a lehetséges kuncsaftokat, miközben a portékáikkal üzleteltek.
Az Úri utcán a palota felé bandukolva Hadik András lovasszobrával is találkozhatunk, amelynek lova igazán nagy figyelmet kapott egy időben. A Műszaki Egyetem diákjai között ugyanis elterjedt az a hiedelem, hogy a paripa bronzheréje szerencsét hoz, ha a vizsgák előtt megsimogatják. Elméletileg a legenda azóta is él, sőt, tesznek is róla, hogy ne merüljön feledésbe. Az a hír járja, hogy a Várnegyed kertészei előtt külön feladatként áll, hogy fényesen tartsák a bronzherét a virágágyások gondozásakor.
Majd az utca vége felé talán a Várnegyed legrejtelmesebb meséjét is megismerhetjük a 14-es szám alatti háznál. A legenda szerint a XX. században minden év augusztus 20-án két, egymáshoz bilincselt csontváz szelleme suhant át az épület falain. E hideglelés misztériuma csupán 1943-ban oldódott meg, amikor a házhoz tartozó kiszáradt, török kút mélyén két, a kezeinél összeláncolt csontvázat találtak.
A lidércmesés házzal véget is ér lassan az Úri utca, így annak históriái is, azonban a szellemjárta épülettel szemben még feltöltődhetünk a Várnegyed eldugott sörözőjében, a hangulatos Vitéz Gösserben.
