Hősök tere, Kossuth tér, Szent István tér. A budapesti terek szentháromságát mindenki sokat látta már és jól ismeri, ahogyan olyan turistát is nehezen találunk, amely több napos itt tartózkodása során ne szelfizett volna mindhárom gigászi placcon. A monumentális épületek által körülölelt tágas terek helyett most inkább a város néhány kisebb, meghittebb, ám hasonlóan hangulatos teresedését ajánljuk a kedves olvasók figyelmébe.
Mikszáth tér
A pesti Palotanegyed gyalogosbarát szívében, a Szentkirályi, Krúdy és Reviczky utcák keresztjében található, négyzet alakú Mikszáth tér 1911 óta viseli a népszerű regényíró és politikus Mikszáth Kálmán nevét. Az észak-olasz városok piazzáit eszünkbe juttató, a környék egyetemistái számára kultikus fontosságú tér meghatározó elemei a 4-es szám várkastély-szerű, vöröstéglás, Júlia-erkélyes épülete, a centrális elhelyezkedésű szökőkút, és a SOTE velencei gótika jegyében született, díszes Központi Könyvtára. Az éttermekben, kávézókban, bárokban, és színvonalas századfordulós házakban bővelkedő Mikszáth tér a főváros igazi gyöngyszeme.
Corvin tér
A Budai Vár tövében megbújó, festői szépségű Corvin tér Budapest egyik legjobban őrzött titka: a teret nyugati és keleti oldalról szegélyező, pasztell színekben pompázó házak, és a Millacher Lajos szikvízgyáros adományából épült, historizáló szökőkút miatt olyan érzése van az embernek, mintha egy a 17. század óta változatlan bajor kisvárosban járna, míg a tér további vonzerejét a Budai Vigadó épülete, valamint az impozáns Toldy Ferenc Gimnázium, a gyönyörű Szilágyi Dezső téri református templom, és a Batthyányi téri vásárcsarnok közelsége jelentik. Ami azonban a leginkább egyedivé teszi a Corvin teret, az a Budai Vigadóval szemközt található kis vitrin, mely egy időszámításunk előtt 30,000 évvel korábban élt anya és gyermekének 3 méter mélyen megtalált lábnyomáról vett másolatot rejt magában.
Fő tér
A macskaköves Fő tér, és az Árpád híd túloldalán folytatódó, Krúdy Negyed néven ismert nyúlványa a történelmi Óbuda utolsó jelentős, egybefüggő túlélői, egy a 20. század panelépítései során ledózerolt kor építészeti kontextusától megfosztott maradványai. A békebeli időket idéző barokk épületek, a pezsgő kulturális élet (Kobuci Kert, Vasarely Múzeum, Óbudai Múzeum, Esernyős), az óbudai vendéglátás évszázados hagyományát továbbvivő éttermek (Csalánosi Csárda, Új Sipos Halászkert, Trófea), valamint a város egyik legjobb karácsonyi vására miatt évente többször is megéri felkeresni Óbuda legfőbb terét.
Egyetem tér
Az ELTE itt működő jogi kara után Egyetem térnek keresztelt terület pontosan félúton fekszik a kaotikus Kálvin tér és a forgalmas Ferenciek tere között, közelségük negatív velejárói azonban egy cseppet sem éreztetik hatásukat ezen a kellően tágas, mégis bensőségesen zárt városi téren. Számos nevezetessége közül kiemelnénk a névadó ELTE ÁJK csodás tetődíszétől megfosztott “A” épületét, az 1742-ben egy lerombolt mecset helyére épült Kisboldogasszony-, más néven egyetemi templomot (amelynek jelenleg 60 év óta az első felújítása zajlik), a Petőfi Irodalmi Múzeumnak helyet adó, középkori alapokra épült, klasszicista Károlyi-palotát, valamint a palota szomszédságában elhelyezett könyv-alakú szökőkutat. Ha nem csak az építészeti emlékekért rajongasz, de a szellemi mellett testi jellegű étvágyad is kielégítenéd, az Egyetem tér színes kulináris kínálata garantáltan levesz majd a lábadról: a Hummus Bar krémes közel-keleti különlegességeitől kezdve a nor/ma skandináv péksüteményein át a Pad Thai ázsiai konyhájáig bezárólag kalandozhatsz a világ ízei között.
Rózsák tere
A Rózsák teréről az első adataink a 18. századból származnak, ekkor azonban még nem csodás templomáról, hanem nagy tömegeket vonzó állatvásárairól volt híres, első neve (Baromvásár tér) is innen ered. 1878 és 1932 között a Szegényház tér nevet viselte, a Hild József tervei alapján 1856-ban felhúzott, ma Erzsébet Kórházként ismert szociális otthon után szabadon. A tér közepén magasodó Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom Steindl Imre, a Parlament építészének munkája, annak egyházi megfelelője. Az Országházhoz hasonlóan a 13. századi szentről elnevezett templom is a neogótika jegyében született, 76 méteres magasságával és közel 2,600 fős befogadóképességével pedig a város egyik legnagyobb imaháza. A rendezett, parkos templomkertet minden oldalról 19. századi épületek veszik körül, a nyugalom oázisát kínálva minden arra járónak, csupán pár sarokra a Rákóczi út zajától.
