Iger nem mondta meg, melyik filmjükről van szó, de határozottan leszögezte, hogy a Disney nem fizet. A stúdió a hackertámadásról tájékoztatta a Szövetségi Nyomozó Irodát – tette hozzá.

A Disneynek két filmje is mozikba kerül egy hónapon belül, pénteken mutatják be A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja című filmet Johnny Depp főszereplésével, és június 16-án a Cars 3. című animációt.

A múlt héten híresztelések terjedtek el az interneten arról, hogy a Star Wars – Az utolsó Jedi című filmjük munkakópiáját meghackelték, és váltságdíjat követelnek, de később tréfának nevezték az értesülést.

A Disney-vezér közlése szerint a hackerek az internetes fizetőeszközben, bitcoinban kérik a nagy összegű váltságdíjat. Közölték, hogy először csak öt percet fognak nyilvánosságra hozni, majd 20-perces részeket tesznek közzé mindaddig, amíg nem kapják meg a követelt összeget.

Az új filmek meghackelése, ellopása nem új keletű, de váltságdíjat még nem igen követeltek értük – hívta fel a figyelmet a Hollywood Reporter.

Legutóbb, néhány hete hackerek a Netflix saját gyártású Orange Is the New Black című sorozatának ötödik szériáját hackelték meg június 9-i bemutatása előtt és 10 részt közzé is tettek, mert a Netflix nem volt hajlandó váltságdíjat fizetni.

Az elmúlt hónapokban számos hollywoodi ügynökség, stúdió, köztük az UTA, az ICM és a WME vált hackerek célpontjává.

MTI

Demóna – Csipkerózsika

Az egyik leggonoszabb Disney-boszorkány – akit nemsokára Angelina Jolie fog alakítani – leginkább óriási, kissé idegen szarvai miatt éghetett bele elménkbe, holott az ilyen fajta hajviselet a 15-ik századi Németországban igencsak menőnek számított. Demónáról viszont meg kell jegyeznünk, hogy kicsit idejétmúltan öltözött, hiszen juhászbundára emlékeztető ruhája és előbb tárgyalt szarvai az 1450-es évek környékén voltak sikkesek, a sztori pedig 1480 körül játszódik. De ezen nem kell csodálkoznunk – mint tudjuk sok partira nem hívták el, ahol láthatta volna, hogy mi a módi…

Az eredeti Csipkerózsika sztori már a Grimm-fivérek előtt létezett ismert tündérmeseként és a meseíró testvérpár is csak apró változtatásokat csempészett bele. A Disney 1952-ben kezdett el dolgozni saját kiadásán, amit 1959-ben mutattak be, olyan minimális változtatásokkal, mint hogy náluk Aurora végül túlélte a gonosz tündér átkát. Grimméknél a rokka szúrásától azonnal meghalt. A film az arányokat tekintve máig a Disney egyik legnagyobb és legdrágább vállalkozása.

Hófehérke – Hófehérke és a hét törpe

Bár a Disney-rajzfilm nem éppen akkurátus, a művésznő egy kis kutakodás után egy-kettőre rájött, hogy Hófehérke öltözete a német 16-ik századot idézi, majd még mélyebb kutakodás után pontosan be tudta lőni az 1500-1530-as évek közti periódust. A korszak jellemzői voltak a puffos karok.

A középkorból származó tündérmesének több mint 700 verziója maradt fent, többségükben pedig az elbujdosott királylány nem hét törpével, hanem hét rablóval él együtt, arról nem is beszélve, hogy létezik olyan változat is, melyben megöli saját anyját. A Grimm-testvérek tették igazán népszerűvé, majd néhány évszázad múlva, pontosabban 1937-ben a Disney is felfedezte magának.

A Hófehérke és a hét törpe a 11-ik Oscar-gálán megkapta a legjobb zenéért járó szobrocskát, illetve egy tiszteletbeli Oscart is kapott, néhány évtizeddel később pedig beválasztották a 100 legjobb amerikai filmalkotás köze. Hófehérke volt az első Disney-hercegnő és fikciós személy, aki saját csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame-en.

Pocahontas

Az alkotó szerint Pocahontas alakját volt a legnehezebb megidézni, hiszen a Disney-ábrázolásra nagy hatással voltak az európai képzetek és néhány nem éppen kor- és kultúrhű részlet. Kis utánajárással kiderült, hogy Pocahontas minden bizonnyal a Powhatan csoport tagja, így az ábrázolás is ehhez lett igazítva, egyenesen a 17-ik század végéből, ami mondjuk a sztorit nézve nem a legszerencsésebb időpont, de emellett a baki mellett most szép halkan menjünk el. A művésznő megjegyzése szerint a nyaklánc a valóságban lila lenne, nem türkiz színű.

Az 1995-ös Disney-alkotás a filmstúdió első olyan animációs filmje volt, ami mögött valós történelmi alak állt, ám később ezt a készítők valószínűleg megbánták, hiszen rengeteg kritikus és történész kongatta a vészharangot a téves történelmi ábrázolások sora miatt. Az a vád is elhangzott, miszerint nem kezelték megfelelően az amúgy mélyen tisztelt Pocahontas emlékét, szerelmes fruskaként ábrázolva őt. Három Oscart azért bezsebelt és legalább rávilágított a fiatalabb korosztálynál is arra, hogy a betelepülők nem a legszebb módon bántak el az őslakosokkal.

Hamupipőke

Bár a Disney meséje körülbelül 1890-ben játszódhat, Hamupipőke ruhájának tojásdad formái és abroncsszoknyája inkább az 1860-as évek jellemzőit mutatja magán – erre jó bizonyíték az is hogy Anasztázia is hasonló darabokat hordott, holott teljesen más korban élt, ezen felül a Hamupipőke körül lévő emberek viseletei is inkább az előbb említett korszakot jellemzik.

A világon körülbelül 400 Hamupipőke-változat terjeng, hasonló történetet találtak már az ókori Egyiptomban, de még az indiánok között is. A legismertebb verziókat a francia Charles Perrault vetett papírra, illetve a Grimm testvérek.

A Disney-film története legalább olyan izgalmas, mint maga a film. Disneyék a második világháború után elég komoly bajban voltak, próbálkozásaik, mint a mára klasszikussá vált Bambi vagy Pinokkió, korántsem hoztak annyi a pénzt a stúdiónak, mint remélték, holott pénz az bizony kellett, tudniillik ekkor már négy millió dollárnyi tartozásuk volt. Végül 1950-ben kiadták a 3 millió dollárból készített Hamupipőket, ami ha nem lett volna akkora siker mint amekkora lett, a cég biztosan csődbe megy. A Hamupipőke viszont a Disney történelmének egyik legnagyobb sikerévé vált, mind pénzügyileg, mind pedig kritikailag. Egy egész filmstúdió lélegezhetett fel, hála egy elhagyott üvegcipellőnek.

Te kinek a bőrébe bújsz február 28-án az Iskolában?