A májusi hosszú hétvégén indul a szezon, és ha minden a tervek szerint alakul, 2026-ban legalább 115 napon keresztül sétálhatunk, piknikezhetünk vagy nézhetjük a naplementét a Duna partján. Összehasonlításképp: tavaly 107 napig volt nyitva a rakpart, vagyis idén még több időnk lesz kihasználni a város egyik legmenőbb közösségi terét.

A nagy újdonság május közepén érkezik, amikor életbe lép a rugalmas forgalmi rend: ettől kezdve hétköznapokon is megnyílik a rakpart, így a hosszú, meleg, tavaszi és nyári estéken is autók nélkül élvezhetjük a panorámát és a Duna-parti hangulatot. Az új rendszer úgy növeli a gyalogosok és bringások terét, hogy közben a városi közlekedés is rugalmas marad.

Bár a hagyományos március 15-i nyitás idén technikai okok miatt elmaradt, a szervezők már javában készülnek a szezonra: a Valyo csapata piknikasztalokat fest, javít, sőt közösségi grillezéssel is hangolódik a nyitásra.

További részletes információt a Budapest Városháza Facebook-oldalán, ide kattintva találtok.

Hamarosan a Citadella is megnyitja kapuit:

Megvan a dátum: Ekkor nyit újra a megújult Citadella

Március végén újra megnyitja kapuit Budapest egyik legismertebb panorámapontja: a megújult Citadella március 28-án, szombaton várja először a látogatókat a Gellért-hegy tetején.

Funzine

Június 17-től szeptember 24-ig ismét a városlakók rendelkezésére bocsátja és színes, ingyenes programokkal örvendezteti meg a pesti alsó rakpartra révedőket a Valyo, város és a folyó kezdeményezése, a RAKPART.

Az elkövetkezendő hétvégék alkalmával idén is kapunk tehát egy kis ízelítőt abból, milyen is lenne egy zöldebb és élhetőbb rakpart.

A június 17. reggeltől június 18. estig tartó nyitóhétvégén méltóképp avatják fel az idei szezont, hiszen két kézzel mérik majd a figyelemre méltó programokat.

A rakpart természetesen akkor is tárt karokkal vár benneteket, ha csak sétálnátok, pihennétek vagy bicikliznének egy jót az autósforgalomtól felszabadított ideiglenes köztéren.

A Lánchíd és Erzsébet híd között húzódó Jane Haining rakparton június 17-én DJ-szettel, teherbringázással, bűvészműsorral, felnőtteknek szóló kooperatív játékkal, 20 órától pedig a Csángálló zenekar remek koncertjével várnak benneteket.

Június 18-án városi evezéssel, jógával, szitázó workshoppal, székrenoválással, míg este filmvetítéssel és a Ramazuri szolgáltatta house zenékkel búcsúztathatjátok a rakpart első hétvégéjét.

Ha nem szeretnétek lemaradni a programokról, érdemes követni a RAKPART Facebook-eseményét, ahol minden további információt megtaláltok.

Ha kíváncsiak vagytok, milyen ingyenes programok várnak még rátok:

15 szuper ingyenes program Budapesten idén júniusra

Találhattok köztük koncerteket, családi és gyerekprogramokat, kiállításokat és sporteseményeket is.

Funzine

Harmadik szezonját nyitja meg május 20-án Albertfalva népszerű pihenőpartja, az Árasztó-part. A Valyo, város és a folyó által életre hívott kísérleti partszakasz – mely a Duna-part egy 400 méter hosszú szeletét adja vissza a városlakóknak -, évről évre újdonságokkal várja a pihenni, feltöltődni vágyókat.

Az elmúlt években egymást érték a pihenőparton a színes padok és fa napozóágyak, a piknikezésre hívogató asztalok és a sütögetésre alkalmas tűzrakóhelyek. Helyet kapott itt komposztáló, kert is kialakításra került, de még homokos röplabdapálya is fogadta a játékra vágyókat.

A május 20-án 15 órától kezdődő szezonnyitón ötleteléssel, szemétszedéssel, növénylocsolással mi magunk is bekapcsolódhatunk a partszakasz helyreállításába. A kellemes hangulatot közös grillezéssel, 16 és 17 óra között jógával teszik teljessé.

További információt, a szezonnyitó Facebook-eseményét ide kattintva találjátok.

Ha a Duna-part után pásztáznátok kicsit a fővárosi panorámát:

Titkos kilátópontról gyönyörködhetünk a csodás budapesti panorámában

A József-hegyi kilátó mellett elterülő zöld placcon akár napestig piknikezhetünk, Budapest panorámájában gyönyörködve.

Funzine

A Halász utca és a Döbrentei tér között húzódó partrész idén nyáron nem marad üresen, hiszen a kitelepülésnek hála néhány urbanisztikai eszközzel és növénnyel izgalmas közparkká alakítják a folyó menti területet.

A partszakasz teljesen átalakul, ennek köszönhetően pedig a városlakók közösen próbálhatják ki, hogyan lehet máshogy használni egy leaszfaltozott közteret. A munkálatok a héten megkezdődtek és várhatóan július 15-től már a budapestiek is élvezhetik a pihenőpark adta új lehetőségeket.

A közösségi tér megvalósítását a Valyo, város és folyó Egyesületnek köszönhetjük, akik a Budapest Tuning projekt keretein belül, a tavalyi sikeres rakparti projekt folytatásával neveztek be, majd nyerték meg a pályázatot.

A projektnek köszönhetően további 13 változatos kezdeményezésre számíthatunk Budapesten, ezekről itt olvashattok részletesebben.

A május 14-én megnyíló újbudai Árasztó-part egy nagyobb szabású, figyelemfelhívó program keretében válik újra látogathatóvá. A tavalyi debütálás után idén természetesen új funkciókkal, köztük egy röplabdapályával is bővül az Albertfalván húzódó Duna-part 400 méteres szakasza.

A program 9 órakor rendhagyó módon Óbudán, a Rómain veszi kezdetét, innen indul a Budapestet Óbudától Újbudáig átevező csapat. Az átevezés egyben a Duna tisztaságára és vízminőségére szeretné felhívni a figyelmet, ugyanis a 2022 tavaszán kezdődő Cleandanube projekt keretében Andreas Fath német professzor 2700 kilométert tesz meg a Dunán úszva, hogy ezzel hívja fel a figyelmet a folyóban található mikroműanyagok mennyiségére.

Az Óbudáról induló evezős felvonulás – amihez bárki csatlakozhat -, tehát a professzort kíséri át a fővároson. Ezzel párhuzamosan lesz lehetőség bringán is csatlakozni az akcióhoz, a bringás kíséret 10:30-tól indul a Szabadság híd pesti hídfőjétől az alsó rakparton.

A programok között szép számmal szemezgethetünk majd, hiszen 11:30-tól kezdődően a szervezők itt köszöntik a Tiszta Duna projekt résztvevőit, lesz minilabor és diskurzus a Duna vízminőségéről, bográcsozhatunk a Hokedli szakácsaival, megnézhetjük milyen is pontosan egy konténerkiállítás, de sor kerül a főváros első köztéri komposztmosdójának átadására is.

A parton pedig egész nap szól majd a zene, a talpalávalóért Aspargus, Antimeta, Constant, Dtr és Seldon felelnek majd.

További infókat és részletes programot a Facebook-eseménynél találtok.

6 éven keresztül, 2014 és 2019 között egy különleges formájú Steyr kisbuszból kialakított mobilszauna járta a Duna-partot és bukkant fel többek között Óbudán, az Északi összekötő híd alatti területen, a Szent István parkban, 2016-ban még a Citadellát is megjárta, hogy végül a Rákóczi-híd pesti hídfőjének tövébe kuckózzon be utolsó éveire.

Ebben az időszakban ezeken és több más helyszínen volt lehetőségünk kiengedni kicsit a fáradt gőzt és ellazulni a Dunával szomszédságban, valóban közelebb érezve magunkat a folyóhoz. Ezzel a projektjével ugyanis ez volt az eredeti célja a Város és folyó (Valyo) Egyesületnek: minden év januárjában és februárjában elhozni az egyedülálló, jól befűtött, dunai szaunaélményt, nyaranta pedig kultúrbüféként és mozgó irodalmi központként hasznosítani a nem mindennapi járgányt.

És bár a kisbusz 2019-ben egészen Pozsonyig gurult, hogy funkciójával ott egy városmegújítási projektet segítsen, az ötlet megmaradt, az egyesület most pedig közösségi finanszírozás segítségével szeretné felépíteni új Mobil Szaunáját.

A terv megvalósításához összesen 5 millió forintra van szükségük, az adományokért cserébe pedig a Valyo nemcsak megépíti az új szaunát, de a hozzájárulások mennyiségének függvényében különböző ajándékokkal is kedveskedik az adományozók számára. Ha szeretnél te is hozzájárulni a város hiánypótló mobilszaunájának megépítéséhez, ezen a linken találsz több információt.

A Valyo törekvéseinek köszönhetően újabb gyöngyszemmel bővült a Duna-parti közösségi terek sora. Ideiglenesen és kísérleti jelleggel ugyan, de egy 400 méteres szakaszon alakítottak ki pihenőpartot az XI. kerületben, Albertfalván. A vadregényes Duna-parti szakaszon pedig megmutatják elképzeléseiket, hogyan is lehet egy elhanyagolt területből a „placemaking” térteremtés módszerével egy új kirándulási vagy épp kikapcsolódási célpontot létrehozni. Az effajta tértemetésnek a lényege, hogy a helyi adottságokat messzemenőkig figyelembe véve, kis léptékű beavatkozással alakítanak át egy területet és ezáltal töltenek meg új funkcióval.

Már az elmúlt években is egyre nagyobb igény mutatkozott az ehhez hasonló kezdeményezésekre, Újbudán ráadásul eddig csupán a Kopaszi-gátnál volt lehetőség közvetlenül lesétálni a Dunához. Éppen ezért is kezdett egyeztetésbe a kerületi és Fővárosi Önkormányzat, hogy a Lágymányosi-öböltől délre, a kerület három kilométernyi Duna-partja – mely szinte ismeretlen és kihasználatlan – , a lehető legkreatívabban hasznosulhasson.

Az Árasztó úton tehát mostantól minden adott, hogy igazán különleges élményben lehessen részünk: ráláthatunk így a várost elhagyó, kiszélesedő Dunára, de piknikasztalok, napozóágyak és tűzrakóhelyek is szolgálják a kényelmünket, melyet legkönnyebben a kerékpárral tudunk megközelíteni.

Kihasználva a rakparti fejlesztések miatt létrejövő zárt és kihasználatlan területet, 2021. június 18. és augusztus 15. között a Budapest Brand Zrt. és a VALYO – Város és Folyó Egyesület együttműködésének eredményeképp egy kísérletező, kreatív köztér jön létre RAKPART 2021 névre keresztelve.

Hétfőn megkezdődött a pesti alsó rakpart Margit híd és Kossuth tér közötti részének gyalogossétánnyá alakítása, addig is idén nyáron kreatív térré alakul a Lánchíd felújítása miatt lezárt, a Kossuth Lajos tér és a Lánchíd között található szakasz.

Ezen az 500 méteres, üresen maradt szakaszon a Szabihíd, a Fák a Rómain és a VALYO Kikötő kezdeményezések nyomán már ismert VALYO – Város és Folyó Egyesület megvalósításában készül el a pihenőpart, ahol többek között tollaspálya és piknikezőhely, aszfaltfestés, kihelyezett utcabútorok, virágládák, növények, bringatárolók és MOL Bubi parkoló is várja majd az érdeklődőket.

Lesz idén nyáron szabadstrand a Rómain? A Valyót kérdeztük

Tömör Miklós, a folyó és az emberek szorosabb kapcsolatáért küzdő Valyo vezetője, beavatott a budapesti Duna-part titkába.

Funzine

Hangsúlyozták, hogy kereskedelmi tevékenység és rendezvények ezen a szakaszon nem várhatók, és nem is megengedettek, hiszen a RAKPART 2021 nem rendezvény, hanem egy olyan sokszínű köztér, ami arra hív, hogy minél több városlakó és ide látogató minél többféle módon tudja használni a teret.

A VALYO eddigi törekvéseihez hasonlóan e kezdeményezés is azt célozza, hogy a városlakók közelebb kerüljenek a folyóhoz, és otthonosabban érezhessék magukat a fővárosban, illetve ezzel a városi laboratóriummal szeretnék megmutatni, hogy igenis lehet másképp használni egy hétköznapokban megszokott, betonba öntött közterületet.

A már megszokottá vált hétvégi megnyitások a felújítások által nem érintett szakaszokon zavartalanul folytatódnak, így a Fővám tértől egészen a Kossuth térig hétvégente ugyanúgy a gyalogosoké és a bringásoké lesz a terep.

Nyitókép: Valyo, város és a folyó

Hogy született meg a Valyo, mint szervezet alapításának ötlete?

2010 végén alakultunk, azelőtt mindenki köztéri, közlekedési vagy más zöld projekteken dolgozott, kezdve a gyalogosproblémáktól a street artig. Végül összesen négyen megalapítottuk a Dunát fókuszba helyező Valyót. Olyan mikro beavatkozásokat végzünk, amelyekkel megmutatjuk, hogyan lehetne jól kihasználni egy-egy területet. Egy paradigmaváltáson dolgozunk a régi, jó tervek felkarolásával és az újak megvalósításával. Fontos, hogy csak olyan projekteken agyalunk, amelyeket meg is tudunk valósítani.

Kikből áll a Valyo?

A csapat folyamatosan alakul: jelenleg kb. 14-en vagyunk az egyesületben, mellettünk van egy 50 fős „holdudvar”, akikre bármikor számíthatunk, és egy 200 fős önkéntes-adatbázis. Van, aki a műhelyért felel, ahol az installációinkat készítjük, más a sajtóügyekért és az online kommunikációért, én pedig a projekteket irányítom, de eléggé összemosódnak a feladatkörök.

Mi az elsődleges probléma a Duna budapesti partszakaszával?

Az, hogy van egy status quo a partszakasz használatára vonatkozóan, de ez mindennel így van: ahogy több tíz évvel ezelőtt az volt a normális, hogy dohányzunk a repülőkön és a vonatokon, a budapesti Duna-parton elfogadott, hogy autók járnak. Ezek a folyóparti részek régen hajózási rakodóterületek voltak, a közlekedés fellendülésével pedig utakat építettek melléjük.

Azóta is az van az emberek fejében, hogy ha át akarnak utazni Budapesten, csak végig kell menniük a Duna-parton.

Az ide érkező külföldiek első dolga, hogy lemenjenek a folyópartra, csak arra nem számítanak, hogy egy autópályába ütköznek.

Ideális esetben, hogyan és mire kellene használni a Duna-partot?

Rekreációs, sport és kulturális funkciót kellene betöltenie a rakpartnak. Ezek némelyike organikusan ki is alakul, sokan futnak például a Margitszigeten, de magától nem fog létrejönni egy olyan rekreációs zóna, mint egy parkban. Hat évvel ezelőtt kezdtünk el dolgozni az akkor elhagyatott Nehru-parton (a Petőfi híd és a Bálna közti terület – a szerk.) a helyiek bevonásával, a közösségi projektet szerencsére felkarolta a fővárosi és a ferencvárosi önkormányzat is, így ma már vannak ott padok, játszótér és egy nagy füves terület.

A Nehru-part jó példa rá, hogyan kellene használni a Duna-partot.

Ezen a szakaszon könnyebb dolgunk volt, mert nem járnak autók, a többi partszakaszon viszont forgalomcsillapítással kell egybekötni a fejlesztéseket. A budapesti partszakaszt nem átmenő forgalomra kellene használni, de ugyanakkor nem gondoljuk, hogy teljesen ki kellene vonni a gépjármű-közlekedést. Régen az Ibolya Presszó teraszának a helyén egy autópálya-csomópont volt aluljáróval, amit szerencsére megszüntettek, ugyanez megtörténhetne bárhol a Duna-parton is.

Lesz idén nyáron szabadstrand a Római-parton?

Lesz, már a megnyitó időpontját is kitűztük, de egyelőre még nem publikus. Úgy képzeljük el, mint a dunabogdányi szabadstrandot: lesznek öltözők, információs táblák, kukák, tűzrakó helyek, egy látványos bójasor, ami kijelöli, meddig lehet bemenni a vízbe, de készülünk néhány installációval is. A Római-parton tartott workshopokon építettünk összesen hat közösségi kenut, amelyeket bárki használhat, de az igazi strandhangulat miatt készülünk baywatch-os őrtoronnyal is. Tartunk majd egy nagy nyitóbulit DJ-kel és zenekarokkal. A strand a Fellini Kultúrbisztró és a Sajtház közötti részen kerül kialakításra, ezzel is ötletet akarunk adni az önkormányzatnak, hogy a 3 kilométeres Római-part többi részét is ki lehetne ugyanígy használni. Ha működik a kísérlet, megéri folytatni.

Idén is elzárják a forgalom elől a Szabadság hidat. Hogy sikerült véghezvinnetek ismét a nép akaratát?

Igazából az első alkalommal volt a legnehezebb, mikor már nem folytak közúti munkálatok. Kitaláltuk a Szabihíd brandet, egy jól működő struktúrát és kampányt alakítottunk ki az egész programsorozat köré. Öthónapos lobbizással sikerült megszerettetnünk a projektet az emberekkel, az önkormányzatnak pedig az a dolga, hogy őket szolgálja, így mellé állt. Most már a Szabihíd egy bejáratott esemény, jó kapcsolatot alakítottunk ki a városüzemeltetési cégekkel, a villanyvezetékekben például le szokták kapcsolni az áramot, hogy senkit ne rázzon meg.

Nagy volt a nyomás a közvélemény részéről. A kampány sikeres lett, beharangoztuk a programokat, pedig az önkormányzat még rá sem bólintott. A sajtó akkorára fújta ezt a lufit, hogy az önkormányzat már nem pukkaszthatta ki, különben nagy felháborodás lett volna.

Milyen programokra lehet számítani a Szabihídon nyáron?

Mindenfélére, koncertek, cirkuszi előadások, sportesemények stb. Ez egy szabadon használható köztér, de a programokat be kell hozzánk regisztrálni, hogy ne szerveződjön akkora esemény, amelyet a híd kapacitása nem bír el. Egy olyan zenekart például nem engedünk a hídra, ami tízezreket vonz a koncertjeire, mert egyszerűen nem férnének el az emberek. Tavaly a Margaret Islanddel abban állapodtunk meg, hogy nem hirdethetik a koncertjüket, csak a kezdés előtt egy órával, és délután kettőkor lesz a kezdés. Végül egy tök exkluzív koncert lett, amit a zenekar is tudott élvezni, mert nem volt tömegnyomor, és persze azok a szerencsések is, akik részt vehettek rajta. Mindenki boldog volt. Egy hétvégére kb. 20-40 programmal készülünk, mivel a hídon egyszerre több program is tud futni. A maximum eddig hat volt, szépen eloszlottak az emberek.

Valójában nem is a program a lényeg, hanem a városi köztérhasználat.

Szerinted mi az oka annak, hogy a fővárosiak kimondottan szeretik birtokba venni a köztereket jó időben?

Kevés az ilyen köztér Budapesten, főleg a belvárosban, ezért nagy rá az igény. Ezt fokozza, hogy egy olyan helyet vehetnek birtokba, amit amúgy nem. A híd szerkezete és a látvány is gyönyörű. A budai oldalon ugyan nem igazán lehetne ezt megcsinálni többéves előkészületek nélkül, de a pesti rakpartot időszakosan át lehetne adni a gyalogos forgalomnak. Meglátjuk, hosszú távon merre tud terjedni a Szabihíd.

Szerinted miért ilyen vonzó az emberek számára a víz közelsége? Miért esik jobban a sör a folyóparton, mint egy belvárosi kocsma teraszán?

Nyáron vonzó a folyóparti hűsítő szellő, de a víz látványa a léleknek is jót tesz. A szökőkutak is erről szólnak: szeretjük nézni, ahogy csobog a víz. Minden EU-s és magyar köztéri megújításnál alapkövetelmény vízarchitektúra építése.

Melyik európai város folyóparti területkihasználása követendő példa?

A folyamat szépen végbement Párizsban a Szajna partján, ahol szintén autópálya futott. 15-16 év alatt jutottak el odáig, hogy ma már nincs motorizált közlekedés a folyóparton. Ugyanúgy indult, mint a Szabihíd, először csak pár hétvégéről, majd pár hétköznapról is, aztán egy nyárról volt szó, de végül egy szabadon használható köztér lett. Belgrádban is szuperül ki van használva a Száva-part, végig sétányok, vízre menő vendéglátóegységek, kulturális helyszínek stb., de nemrég voltam a romániai Tulcsában, ami egy lepattant, kelet-európai város, de a Duna partját mégis nagyon jól használják. Mikor ott voltam, épp fesztivál volt a folyóparton.

Ha valakinek van egy jó ötlete az egyik partszakasz kihasználására vonatkozóan, elviheti hozzátok?

Persze, szinte mindenki így csatlakozott. A legnagyobb probléma mindig a kapacitáshiány: senki nem ér rá, de ha van elég lendület, bármi lehetséges. Így jött létre a szauna, a Szabihíd és a Valyo Kikötő is, addig viccelődtünk ezekkel a projektekkel, amíg meg nem valósultak.

Milyen hosszú távú projektek vannak tervben?

A szabadstrandon és a Szabihídon kívül, forgatunk most egy háromrészes dokumentumfilm-sorozatot az Indexszel a budapesti Duna-partok múltjáról és elképzelt jövőjéről, de szeretnénk valamilyen formában a Valyo Kikötőt is továbbvinni. Ideiglenes köztérhasználattal hívnánk fel a figyelmet egy-egy terület értékeire, van is már négy-öt helyszínötletünk. Tervezünk még különböző bútorokat és installációkat is a Duna-partra. A Kifolyó nevű projekt során leülésre alkalmas síkfelületeket alakítottunk ki a Gellért-térnél, mert azt vettük észre, hogy ahol lépcsős a part, az emberek szeretnek lemenni a vízhez, így a jövőben még több rézsüs felületet szeretnénk használhatóvá tenni.

Ha nem számítana a pénz, és a világ összes engedélye a tiéd lenne, milyen projektet valósítanál meg a budapesti rakparton?

Régóta tervezünk egy fauszodát a Dunára.

Úgy kell ezt elképzelni, mint egy fritőzt, ami belemerül a Dunába; gyakorlatilag egy vízen úszó strand. 1910-ben összesen kilenc ilyen volt Budapesten. A Római-strand ennek az előképe.

Képek: Németh Kriszti – Egy jó kép rólad

Köszönjük a KicsiZsónak, hogy vendégül láttak minket az interjú ideje alatt!