Látogass el a helyszínre te is, hiszen a vágta mellett színesebbnél színesebb programok szórakoztatnak a nap folyamán, így  megtalálhatod a saját ízlésednek megfelelő kikapcsolódási formát.

Szurkolj kedvenc versenyződnek, kövesd soron az agarász- és a lovasbemutatókat, a sokszínű kulturális programokat, a család legkisebb tagjainak mutasd meg gyermekfoglalkozásokat, a kirakodóvásárt, a különböző ifjúsági játékokat.

A nap koncerttel zárul.

A versenyen a következő települések képviselik magukat: Gyertyános, Dobronak,  Hodos, Lendva, Kámaháza, Pártosfalva, Petesháza, Hosszúfalu, Domonkosfa

A belépés ingyenes, a programról alább bővebben olvashatsz!

A Borsodi Vágtát nem kell bemutatni: az idén öt éves Elővágta korábbi lovas rendezvényekből nőtte ki magát, mostanra pedig a környék lovas és hagyományőrző közösségeinek szó szerint az esemény körül forog az élete: egyre kevesebb a hobbilovas, de több a nevező az Elővágtára, a legjobb lovakért gyakran külföldre is elmennek, idén pedig különösen büszkén mutatják majd be a Nemzeti Vágta tavalyi győztesét, Füzért.

Szentlőrincen a Gazdanapok keretén belül immár hatodszor tartanak Elővágtát; a futam itt nem önálló rendezvény, de a háromnapos rendezvény csúcspontja lesz vasárnap délelőtt. A Borsodi Vágtához hasonlóan itt is hagyományőrző csoportok várják az érdeklődőket látványos kiegészítő programokkal: néptánccsoportok, huszárok, íjászok tartanak bemutatót, a szervezők pedig 20-25 ezer látogatóra számítanak.

Bár minden település legnagyobb vágya a döntőbe jutás a budapesti vágtán, mégis inkább a Nemzeti Vágta által nyújtott élmény az, ami igazán hajtja a lovasokat és csapatukat. A tavalyi vágta győztes Colonia Victoria ló tulajdonosa úgy fogalmazott: bár jó eredményre számít idén is, neki az a fontos, hogy minden település nyerhessen egyszer a Nemzeti Vágtán, mert ez egy hihetetlen élményt nyújt mindenkinek.

Több infóért katt ide, és igazold vissza az eseményeket Facebookon is itt és itt.

Bár a Nemzeti Vágta idején csak egy dolog várunk el a lovaktól, hogy minél gyorsabban száguldjanak, ennél sokkal több mindenre lehet használni az állatot.

A lovas pszichoterápia egyre népszerűbb orvoslási módszer, mely nagyon sok mentális probléma legyőzésében segít. Sok esetben gyógyszeres kezelés mellé is javasolják az orvosok.

Az alábbi betegségek kezelésében lehet hasznos:

• hangulatzavarok (depresszió, bipoláris depresszió)
• szorongásos zavarok, pánikbetegség
• evési- és alvászavarok
• mozgásszervi problémák

Mitől műkődik?

A lovasterápia, csakúgy, mint a mozgásterápia stimuláló hatással van az idegrendszerre, így kordában tudja tartani az összes idegrendszeri problémára visszavezethető tünetet. A mozgásszervi problémákra is megoldást kínál, mivel lóháton ülve ugyanúgy működésbe lép az egyensúlyrendszerünk, mint járás közben. Vagyis a beteg központi idegrendszere pontosan olyan ingereket kap, mintha járna.

Gyerekeknél is beválik

A lovasterápiát gyerekeknél is alkalmazzák. Az alábbi problémákat lehet legyőzni a lovas segítségével:

•  csecsemőkorban: evés- alvászavarok esetében.
• óvodáskorban: figyelem- és beszédzavar
• iskoláskor: teljesítménybeli nehézségek

A lovasterápia csak szakképzett terapeuta felügyeletével lehet hasznos. 

Forrás: pszicholo és lovasok.hu

1. Derby

Az angol Derbynek régi hagyományai vannak. Csak és kizárólag 3 éves kancák, illetve mének indulhatnak ezen a versenyen, és még a súly is meg van határozva (a kancáknak mondjuk engedélyezett 1.5 kg-nyi túlsúly, igaz, a súlytöbblet hátráltatja is őket). A többletsúly miatt a kancák hátránnyal indulnak, így megrendezésre kerül  a Derby időpontja körül egy kifejezetten kancáknak számára elindított verseny is.

2. Ladies Day

Ez az a pillanat, amikor a nők felvezsik a furcsábnál furcsább kalapjaikat, a csini cipőjüket és a kiskosztümjüket, hogy ebbe tipegjenek le  a pályára inni és szórakozni. Igazából az egész lényege, hogy  csinosan, a szabad téren is berúghassanak a közerkölcs elítélése nélkül. Ebben az időszakban még arra is lehet fogadni, hogy a királynő milyen színű ruhában fog megjelenni. Amúgy Erzsébet nagyon szereti ezeket az eseményeket, rendszeresen szokott fogadni is, és nagyon örül, ha nyer, még akkor is, ha csak pár fontnyi összegről van szó.

3. Történelem

A 18. században a lósport, illetve a lovak tenyésztése divatba jött, így 1750-ben létrehoztak erre egy központi irányítótestületet. Ez lett a Jockey Club, ami a mai napig teljes kontrollt gyakorol a lóversenyzés felett.
Az Oaksnak elnevezett futamot 1779-ben vezette be Derby grófja. A futam eredetileg a saját és a barátai szórakozására lett megrendezve. Az csak a véletlen, hogy Derbyről lett elnevezve a verseny. A legenda szerint Sir Charles Bunbury, a nemesi származású politikus és Derby feldobtak egy érmét, hogy eldöntsék, kiről nevezzék el a versenyt.

A magyar huszárság erényei között évszázadokon át kimagasló szerepet töltöttek be a hűség, a bajtársiasság, a segítőkészség, a felelősségtudat és az önfeláldozás. Mindezek különösen az 1848-49-es szabadságharcban mutatkoztak meg, s a Székely-huszárok helytállásában, különösen pedig parancsnokuk, Kiss Sándor huszár ezredes tevékenységében a legtisztább módon nyilvánultak meg. Nem hiába illették a hősi harcokra visszaemlékezők a vitéz ezredest a „Tömösi-szoros Leonidasa” megtisztelő jelzővel.

Bár birodalmi katonaiskolában képezték ki, s az uralkodó szolgálatának mindenek felettiségét sulykolták a törekvő tisztbe, huszáraival együtt pontosan tudták a magyar katona kötelességét, amikor választára kényszerültek a haza és az uralkodó között.

A Székely-huszárezred, mivel határőrvidéki alakulat volt, nem állt teljes létszámban fegyverben. Ám amikor a délvidéki szerb felkelés, és a Török Birodalomból beözönlő szerviánus martolóccsapatok ellen a bácskai magyar és német települések megvédésére segítséget kért a székely határőröktől gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, egy osztályuk (majd 250 huszár) lóra ült. Három hónapon keresztül védték előbb Futak, majd Feketehegy lakosságát.

Pedig szeptember végétől már Erdélyben is megtörtént a baj, s néhány hét múlva a forradalom ellen forduló császári haderő és a román felkelés a Székelyföldet elzárta az anyaországtól. Bár a huszárok szívét a szűkebb pátriáért, a családjukért érzett aggodalom hazahúzta, még hetekig a szűkebb Magyarországon szolgálták a közös ügyet.

Ekkor már Kiss Sándor volt őrnagyként a parancsnokuk, aki decembertől ütközetről ütközetre vezette a székely huszárosztályt a legendás Bem apó erdélyi hadjáratában. Kiss Sándor Bem egyik legmegbízhatóbb alvezérének bizonyult a harcban és a szervezésben, kiképzésben egyaránt.  A Székelyföldre visszatérve ő irányította a huszárezred teljes mozgósítását, újoncokkal feltöltését, kiképzését. Felelősségteljes tanítója lett újonc huszárainak, s példaképe veterán, harcedzett katonáinak. Ezredesként az egyik legveszélyesebb parancsnokságot kapta meg, a brassói hadosztály vezényletét.

Itt tört be az 1849.június 19-20-án lezajlott két napos véres csatában az Erdély lerohanására küldött orosz V. hadtest. Az iszonyatos túlerővel özönlő orosz csapatok előtt csak nagy véráldozattal leküzdhető akadályként szállt szembe a csekély létszámú, zömében újoncokból álló hadosztály. Itt már a példaadáson túl a parancsnok önfeláldozására is szükség volt. Az újoncok parancsnokuk – főleg, ha az tanítómesterük is – elvesztésével kitartásukat, bátorságukat is vesztik, pontosan tudta ezt Kiss Sándor. Ezért a sokadik orosz roham visszaverése során a lováról sebesülten lezuhanó huszártiszt soha nem látott dolgot tett az utolsó védőállásban. Mivel lóra már nem tudott ülni, katonáival emeltette fejük fölé magát a sánc tetején, hogy minden katonája lássa, a vezér még él, és kivont karddal vezényelte a védelmet – amíg mindent el nem söpört az oroszok végső rohama.

A legenda szerint a vérveszteségtől elgyengült Kiss Sándor ezredes székre kötöztette magát, hogy el ne zuhanjon, s a sánc tetejére helyeztetve magát vezényelte az ütközetet, miközben hűséges honvédei testükkel fedezték a lövésektől. A jelenet festő vásznára való, meg is született később erről egy csatakép, a katonáiért érzett felelősség és a hazáért való önfeláldozás szívbemarkoló apoteózisaként.

A súlyos sebesültként fogságba esett Kiss Sándort az oroszok megbecsült hadifogolyként vitték Csernovicbe. A császári hatóságoknak történő átadása előtt, a büszke huszártiszt a várható megaláztatása elkerülése miatt önkezével vetett véget életének. Emléke a székelyek között azonban sokáig elevenen élt a „Tömöri-szoros Leonidasa”-ként, amit most a Nemzeti Vágta idéz újra fel – hiszen máig ható, eleven példa a tevékenysége lovas embernek és az interaktív világban felnövekvőknek egyaránt.