A Csongrád-Csanád megyei település már több mint egy évezreddel ezelőtt bebiztosította helyét a történelemkönyvek hasábjain: itt tartotta a honfoglaló magyarság az első nagy gyűlését, így ezt tekintjük a magyar államiság szimbolikus központjának.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ezt a jeles eseményt és a térség múltját 55 hektáron idézi meg, Szegedtől csupán 30 kilométerre, kalandok és látnivalók sokaságával az egész család számára.

Az emlékhelyen tekinthető meg a magyar festészet egyik legismertebb alkotása, a Feszty-körkép. Feszty Árpád műve, A magyarok bejövetele a honfoglalás ezredik évfordulójára készült, és a hatalmas, kör alakban elhelyezett vászonnak köszönhetően úgy érezhetjük, mintha magunk is az esemény résztvevői lennénk.

A honfoglalás emlékét őrzi továbbá az Árpád-emlékmű, és a Nomád Park, mely őseink életmódját hivatott bemutatni jurtákkal, berendezési tárgyakkal, fegyverekkel és egyéb használati eszközökkel.

Az Árpád-kori monostor romjai a 11. századba kalauzolnak el, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark skanzenje pedig a 19-20. századi alföldi falvak világát tárja elénk: korabeli parasztházak, gazdasági épületek, szélmalom, templom, sőt még egy hajdani szatócsbolt is gondoskodik az autentikus élményről.

Szintén a népi mesterségeknek és a Tisza-menti lakosság életmódjának állít emléket a Mártélyi halászkunyhó, és a Tiszai gátőrház – utóbbi az árvízvédelem és az 1879-es szegedi nagy árvíz történetét vonultatja fel.

Mindez csupán egy szelete annak a több tucat attrakciónak, melyek az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban várják a érdeklődőket – a látogatóközpontban például 3D-s vetítésen elevenedik meg a magyar történelem. Érdemes szétnézni az aktuális programkínálatban is, mely a park weboldalán, ide kattintva érhető el.

A fotók a Magyarország legszebb helyei – a Funzine csoportja Facebook-közösségben kerültek megosztásra. A csoportba szívesen várunk minden természetjáró profi és hobbifotóst, aki szívesen megosztaná munkáit a csoporttagokkal, illetve adott esetben olvasóközönségünkkel is.

Még több hangulatos kép az emlékparkról:

Ikonikus műemlék a Zsámbéki-medencében:

Nyolcszáz éve a történelem tanúja a festői környezetben magasodó ikonikus romtemplom

A több mint nyolcszáz éves templom ikonikus romjai ma is méltóságteljesen őrzik a múltat a Zsámbéki-medence szívében.

Funzine

Finom vonások, kecses elegancia, és egy éjfekete szempár, melyből csak úgy sugárzik az intelligencia – a korabeli sajtó mellett kortársai is csak szuperlatívuszokban beszéltek róla. Bajor Gizi sugárzó lényével rendszerint magára irányította a figyelmet, már akkor is, mikor gyerekként édesapja Kálvin téri kávézójában produkálta magát a jelenlévő illusztris társaságoknak.

Ikonikus szerepekből és nászokból is akadt

Az említett kávéház – és vele együtt a család is – tönkrement, a fiatal lány pedig jelentkezett a színiakadémiára, azt remélve, hogy egy nap színésznőként keresheti kenyerét. Már a kezdetektől fogva tenyerén hordozta a szakma: páratlan tehetségét filmen kevésbé, a színpadon viszont annál jobban kamatoztatta.

Vastapssal először Gárdonyi Géza Annuskájának címszerepéért jutalmazták, később pedig a vígjátékoktól kezdve a drámákon át, a legváltozatosabb szerepekben megmutatta sokoldalúságát. Egymást érték az ikonikus Shakespeare-szerepek, az Antonius és Cleopatra során rendhagyó játékkal vette le lábukról a kritikusokat, de Ibsen női karaktereit is mesterien jelenítette meg. A rivaldafény ugyanakkor sosem foglalkoztatta: külsőségek helyett az emberi lelket, allűrök helyett pedig az egymás iránti tiszteletet részesítette előnyben.

Nem csoda, hogy annyian rajongtak érte, ám hódolói legnagyobb keserűségére 1920-ban – először, de nem utoljára – kimondta a boldogító igent. Vajda Ödön ügyvédjelölt volt a szerencsés választott, de a házasságnak hét évvel később vége is szakadt, és Bajor Gizi Paupera Ferenc bankigazgató mellett találta meg újra a szerelmet – mígnem a férj anyagi csődjével egyidőben nászuknak is befellegzett.

Amikor pedig ismét kiújult gyermekkora tartó egészségügyi problémája, a telefonkönyvben ráakadt Dr. Germán Tibor fülspecialistára. 1933-ban vele állt oltárhoz – harmadjára, immár utoljára.

Gyermekük nem született, viszont XII. kerületi otthonuk a művészvilág pezsgő találkozóhelye lett: a neobarokk stílusú villában egymásnak adták a kilincset a kor ünnepelt csillagai, legyen szó Gobbi Hildáról, Jávor Pálról vagy Somlay Artúrról.

Színésznő, de mindenekelőtt ember, aki igazi erejét a legsötétebb órákban fedte fel

Az épülethez sajnálatos események is fűződnek: a példátlan emberségről tanúbizonyságot tevő művésznő zsidó származású férjén kívül Tamási Áron írót, Vajda Ödönt és számos üldözöttet is itt bújtatott a vészkorszak, majd a kommunista diktatúra ideje alatt. Igazi filantróp volt, akinek villája óvóhelyként szolgált az üldözöttek számára, kapcsolatait felhasználva pedig több alkalommal is közbenjárt a kárhozottak érdekében.

Egészségét férje féltő figyelemmel kísérte: az orvosprofesszor rendszeresen injekciózta nejét, mivel úgy vélte, szervezetét halálos kór támadta meg. Dr. Germán Tibor 1951 február 12-én végzetes tettre szánta el magát – a fecskendőbe ezúttal morfiumot tett, mellyel mit sem sejtő felesége mellett önmagát is megmérgezte.

A tragédia kapcsán számos vélt vagy valós magyarázat látott napvilágot: voltak, akik a titkosszolgálatot tették felelőssé érte, a sajtó szerelmi tragédiaként aposztrofálta, megint mások kettős öngyilkosságként könyvelték el.

A boncolás során később bebizonyosodott, hogy Bajor Gizi egészséges volt, férje pedig mentális zavarokban, agykéregsorvadásban szenvedett, mely téveszméket eredményezhetett. Vélhetően attól tartott, hogy a bűbájos, művelt dáma az idő előrehaladtával elveszíti hallását, és nem gyakorolhatja többé szeretett hivatását – de hogy pontosan mi is történt valójában, azt a mai napig homály fedi.

A tragédia után egy évvel Gobbi Hilda kezdeményezésére a Stromfeld Aurél úti villa megnyitotta kapuit, hogy Bajor Gizi Színészmúzeumként állítson méltó emléket a legendás színésznőnek.

Az egykori otthon napjainkban az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet részét képezi, falai közt pedig eredeti bútorok, relikviák, fényképek őrzik a színpad királynőjének emlékét.

A budai hegyek tele vannak a múlt kincseivel:

Madárcsicsergős hegyvidéki kalandok: 9 izgalmas kincs a budai hegyek ölelésében

Várostörténeti izgalmak, kulturális programok, mennyei gasztronómiai ínyencségek rejlenek a Budai-hegység környékén.

Funzine

Igazságügyi Palota

„Az igazság az országok alapköve” – azaz „Iustitia regnorum fundamentum”, hirdeti a hajdani Magyar Királyi Kúria és Ítélőtábla épülete a Kossuth téren. Ferenc József jelmondata Hauszmann Alajos főművét, az Igazságügyi Palotát is ékesíti, melyet hazánk egyik legimpozánsabb eklektikus középületeként tartanak számon. A legendás létesítmény 1893-1896 között épült, és olyan művészek dolgoztak rajta, mint Stróbl Alajos, Lotz Károly – csak hogy a legnevesebbeket említsük. A II. világháború után a bíróságokat kiköltöztették belőle, számos díszítését megsemmisítették, majd egy részét a Néprajzi Múzeum otthonává jelölték ki. A törvénykezés egykori palotája jelenleg renováláson esik át, hogy újra régi fényében pompázhasson.

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.

Magyar Állami Operaház

Ybl Miklós Andrássy úti, neoreneszánsz palotája nemcsak bennünket, de a Budapestre érkező turistákat is ámulatba ejti – 1884-es megnyitása óta a világ egyik legszebb operaházaként emlegetik. A carrarai márványtól, csodás freskóktól, aranyozott stukkóktól roskadozó épület megálmodója nem titkolta, a színház célja egyben a reprezentativitás is, ennél fogva pedig nem kevés adóforintot áldoztak elkészítésére. Már csak emiatt is hatalmas érdeklődés övezte az átadóceremóniát – melyre a belépő nagyjából két ló árának felelt meg – és természetesen az osztrák-magyar császár jelenlétében zajlott. Egy legendássá vált anekdota szerint Ferenc József úgy fogalmazott, a dalszínház ne legyen se nagyobb, se szebb, mint bécsi testvére – ám amikor meglátta, meglepődve konstatálta, hogy utóbbi kérése nem teljesült.

1061 Budapest, Andrássy út 22.

Drechsler-palota

Az Operaházzal szemben is akad látnivaló a monarchiabeli pompát keresőknek: az eklektikus Drechsler-palotát Lechner Ödön és Pártos Gyula közösen, a MÁV nyugdíjintézete számára tervezte. Még javában zajlott az építkezés, amikor az ismert üzletember, Drechsler Béla kávéházat nyitott az árkádos földszinten, mely olyan híres lett, hogy a kor ünnepelt művészei – Ibsen, Jókai is és megannyi elismert alkotó – egymásnak adták a kilincset. Az 1886-ban átadott, historizáló saroképület egy ideig bérpalotaként funkcionált, majd 1949-től 2002-ig az Állami Balettintézet (és jogutódja) otthonául szolgált, mígnem 2023-ban luxusszállodaként éledt újjá.

1061 Budapest, Andrássy út 25.

Festetics-palota

Festetics György gróf pesti palotáját a Nemzeti Múzeum közvetlen közelében képzelte el, tervezésével pedig nem mást, mint Ybl Miklóst bízta meg. A mesternek nem volt egyszerű dolga: a telek alakjából kifolyólag többször újra kellett gondolnia az eredeti tervet, hogy a család 1865-ben végre elfoglalhassa pesti rezidenciáját. Az egyemeletes, neoreneszánsz palotán romantikus elemeket is találni, és olyan lehengerlőre sikeredett, hogy azonnal meg is növelte az építési kedvet a környéken. Főúri rezidenciaként falai közt egymást érték a bálok, fogadások, míg napjainkban egy részében egyetemi oktatás, másik részében pedig különböző rendezvények zajlanak.

1088 Budapest, Pollack Mihály tér 3.

Központi Vásárcsarnok

A műemlék minősítésű Központi Vásárcsarnokot senkinek nem kell bemutatni: Pecz Samu grandiózus munkája nemzetközi szinten is sokat emlegetett remekmű. Bejárata felett a neogótika jegyeit fedezhetjük fel, tetejét a Zsolnay-gyár mázas kerámiái színesítik, és nem túlzás azt állítani, hogy a hazai téglaépítészet legnépszerűbb képviselője. Ami pedig életre hívásának okát illeti, a 19. században rohamtempóban fejlődő magyar főváros igényét volt hivatott kielégíteni: akkoriban már igencsak sürgetővé vált, hogy legyen egy fedett árucsarnok, mely az urbanizáció közepette kiváltja a kétes körülmények közt működő, szabadtéri piacokat. A német és francia nagyvárosi piacterek inspirálta vásárcsarnokban az 1896-os átadást követő évben meg is indult az áruforgalom, mely kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is zajlik a Fővám térnél.

1093 Budapest, Vámház körút 1-3.

Uránia Nemzeti Filmszínház

Az Uránia név hallatán Zeusz múzsája és a magyar film születési helye egyaránt megjelenhet lelki szemeink előtt. Az ikonikus filmszínház alapköveit a 19. század végén, a Kerepesi úton – a mai Rákóczi út – tették le, és eleinte orfeumként várta a mulatni vágyó úriembereket. Valamelyest kakukktojás a listán, hiszen egyedisége abban rejlik, hogy az arab-mór építészet, a velencei gótika és az itáliai reneszánsz formai elemeit is magán viseli – stílusát neomórként szokás emlegetni. Különlegességét emellett az is adja, hogy a szórakozás mellett a funkcionalitásra is nagy hangsúly fektettek, így az utcai front néhány emeletén lakások kaptak helyet. Az orientális ékkő a mai napig a kulturális élet pezsgő központja – falai díszbemutatóktól, filmfesztiváloktól és kasszasikerektől hangosak.

1088 Budapest, Rákóczi út 21.

A Monarchia ízeibe pedig itt kóstolhatunk bele:

Bécsi finomságok Budapesten: Helyek, ahol ikonikus császári csemegéket kóstolhatunk

A bécsi édességek mindenkit rabul ejtenek: ráadásul elég csak ellátogatni Budapest imádott cukrászdáiba a mennyei, császári csemegékért!

Funzine

Bécs és Velence a tervezőasztalon

Mielőtt rákanyarodunk legérdekesebb épületeinek titkaira, nézzük meg, hogyan született meg a ma ismert Nagykörút. A Földalattihoz és az Andrássy úthoz hasonlóan a körút is Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése után jött létre, hiszen a főváros gyarapodására a közlekedésben is megoldásokat kellett találni.

A pesti oldalra jellemző sugárirányú utak között meglehetősen nehéz volt az átjárás a szűk utcák és az összeköttetés hiánya miatt. Ekkor jött az ötlet, hogy az akkoriban lápos-mocsaras területet beépítsék – úgy, hogy lehetőleg a millenniumi ünnepségekre kész legyen.

Nem sok kellett azonban ahhoz, hogy a bécsi mintára készült körúton villamos helyett vízen közlekedhessünk, hiszen Reitter Ferenc mérnök egy hajózható csatornát képzelt el a területre, melyen hidak épültek volna, a vizet pedig zsilippel szabályozták volna. A tervnek végül egyetlen bökkenő szabhatott szó szerint gátat: nem volt elég pénz a kivitelezésére.

Így készülhetett el Budapest új körútja, melyet végül 1896. augusztus 31-én adták át, egy év múlva pedig elindulhatott rajta az első villamos a Nyugati tér és a Király utca között. Európa legforgalmasabb villamosvonal-párosa, a 4-es és a 6-os villamos 1948 óta közlekedik rajta, amelyen naponta több százezren utaznak.

A Nagykörút titkai

Klasszicista kalandoktól nyüzsgő gasztroutcákig: Ferenc körút

A Nagykörút több szakasza az általuk közrefogott városrészről kapták nevüket, és nincs ez másképp a Ferencvárost kettészelő Ferenc körút esetében sem. A hajdanán Malom utcának hívott szakaszt eredetileg a klasszicista házak és az itt található gyárak határozták meg, majd ezeket szép lassan felváltották a ma is jellemző bérházak.

Sajnos a II. világháború és az 1956-os forradalom után jelentősen lepusztultak az épületek, melyeket azóta sem láthatjuk eredeti formájukban.

A Ferenc körútról letérve fedezzétek fel az innen nyíló, szűk utcákat is, ahol megannyi rejtett kincset találtok. A Ráday, a Lónyay, a Tompa és a Tűzoltó utca nevei például biztosan ismerősen csengenek mindenkinek, aki próbált már egy jót enni Budapesten, de a kortárs művészek gyűjtőpontját, a Trafót is érdemes megcéloznotok.

Ferencvárosi ajánlónkat itt olvashatjátok >>

Paloták és éttermek ölelésében: József körút

A József körút a Nagykörút leghosszabb szakasza, ennek megfelelően pedig számos látnivalóval gazdagodhattok erre járva. Ha a Széll Kálmán tér felé igyekvő villamoson utaztok, balra találhatjátok a pompás Palotanegyedet, amit érdemes akár a Harminckettesek terénél, akár a Rákóczi térnél leszállva felfedezni.

A VIII. kerület ezen része le sem tudná tagadni, hogy a Nemzeti Múzeum köré szerveződött: 1848. március 15-ét követően ugyanis az arisztokraták felkapott negyedévé vált a történelmi helyszín környéke, így gombamód nőték ki magukat a szebbnél szebb paloták.

A Nagykörúton utoljára beépített Corvin-negyeddel és mozival néz szembe az egyik törzsgyökeres józsefvárosi írónk, Molnár Ferenc gyerekkori lakása is. Bár a 83-as szám alatt megbúvó üzlethelyiségek forgataga mellett elsőre talán nehezebb észrevenni, egy emléktábla is tiszteleg a Pál utcai fiúk szerzője előtt.

Tovább haladva a Blaha Lujza téren a Corvin Áruház 1926-ban megnyitott, nemrég felújított, csodaszép neoklasszicista épületében kapott helyet a nemzetközileg is elismert Time Out Market étteremközpont.

Legendás riválisok színtere: Erzsébet körút

Az Erzsébet körút híres az egymás hegyén-hátán található kocsmákról, a szakasz ékköve azonban a mindig kígyózó sorokat magáénak tudható New York Kávéház. Azt valószínűleg nem kell részleteznünk, hány művészünk fordult meg a gyönyörű helyen a Nyugat munkatársaként – az ezzel farkasszemet néző, ma már a kerületi Polgármesteri Önkormányzatnak otthont adó egykori szálloda története ugyanis ennél sokkal csavarosabb.

Az 1908 és 1920 között működő Meteor Szálló kifejezetten a New York konkurensének számított, így nem csoda, hogy a különcködő Ady Endre sokkal jobban kedvelte a szemközti palotánál, sőt, még Krúdy is élt itt egy darabig. Ahol pedig ez a két szerző megjelent, pohár nem maradt szárazon: Móricz Zsigmond később elborzadva írt a hotelben tapasztalt mulatságokról.

De hogy pozitívummal zárjuk a történetet, meg kell jegyeznünk, hogy a Meteor egyébként modernebbnek számított riválisánál, hiszen itt már elérhető volt a kor legújabb technológiája, a porszívó.

Első pillantás a városra: Teréz körút

Budapest egyik legegyedibb, szabályos nyolcszöget bezáró terét, az Oktogont elhagyva már hamar az ország első vasútvonalának otthont adó Nyugati pályaudvarnál találjátok magatokat, ahol sok ide utazó kap először ízelítőt a fővárosból.

Érdemes azonban nemcsak a város forgatagára, de az épületre is vetni egy pillantást, hiszen az ország legrégebbi fejállomását az Eiffel-cégcsoportnak dolgozó Seyrig Theofil és az osztrák August W. De Serres tervezte. Egyébként itt található a körút legmagasabb pontja is, ami 106,09 méterrel emelkedik a tenger szintje felé.

Ha furdal titeket a kíváncsiság, hogy pályaudvaraink égtájak szerinti elnevezése miért áll szöges ellentétben az elhelyezkedésükkel, most lerántjuk a leplet: a neveknél ugyanis nem a pályaudvarok helyszínét, hanem az innen induló vonatok irányát vették figyelembe. Persze azóta változtak a vonatok irányai, így ma már tényleg nem sok alapja van a neveknek.

130 éve a színház szolgálatában: Szent István körút

A Szent István körút kulturális központja vitathatatlanul a Vígszínház. Magyarország első magánszínháza is idén ünnepli 130. születésnapját, hiszen szintén a millenniumi ünnepségre építették.

A neobarokk jegyeket viselő újlipótvárosi kastélyt a szegedi és a kecskeméti színházakért is felelős Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervezték. A Víg az első naptól kezdve ügyelt a könnyedebb hangvételre, és hamar egyértelművé vált, hogy sok konkurenssel szemben ez lesz a színház útja.

A Vígszínház túlélte többek között a világháborúkat, a spanyolnáthát, az államosítási hullámot, és olyan legendás színészeket vonultatott fel színpadján, mint Gobbi Hilda, Latinovits Zoltán, Kabos Gyula, Ruttkai Éva, Földi Teri vagy Garas Dezső, míg a színházban ma olyan művészek dolgoznak, mint Rudolf Péter, Presser Gábor, Halász Judit, Kern András és Kovács Patrícia.

A Nagykörút végéhez érve folytassátok a városnézést a Duna-parton:

Rakparti kalandok: 11 felfedezésre váró kincs a Duna mentén tavaszi andalgáshoz

Olyan kincseket hoztunk nektek, melyeket a Duna bal és jobb partján, a rakpartokon sétálva fedezhettek fel.

Funzine

Április 24-én, idén épp 804 éve, hogy II. András magyar király függőpecsétjével ellátta az Aranybullát, ezzel pedig nemcsak a nemesekkel való nagy múltú viszályra tett pontot, de a nemzet első alkotmányos dokumentumát is megalkotta.

A történelmi esemény előtt tiszteleg a végtelennek tűnő lépcsősor tetején lévő panorámás kilátópont – a helyszín, ahogyan már biztosan kitaláltátok, Székesfehérvár.

Rétfalvi Sándor 1972-ben mészkőből készült alkotásához a fasorokkal szegélyezett, végtelennek tűnő Árpád-lépcsősor vezet, ami cikkcakkos, szabálytalan elrendezésével már-már játékosnak hat.

A dombra ezen kívül egy tükörsima, kanyargós út is vezet, ami nagyszerű választás lehet biciklivel érkezőknek – sajnos azonban az utolsó métereken az aszfaltot felváltja a lépcsősor, így ez a megoldás sem teljesen akadálymentes. A tetőről pazar panoráma nyílik a városra, a Velencei-tóra, a Velencei-hegységre és a Vértesre.

Az emlékmű környezete egyébként 2022-ben, az Aranybulla 800. évfordulója alkalmából teljeskörűen megújult, ami által egy egyszerre modern és zöld megoldás született. Az alkotáson azonban ma is kivehető a belé vésett szöveg: „Méltó szolgálattal szerzett birtokából soha senki meg ne fosztassék.”

A látványosságot a fővárosból autóval legkönnyebben a 7-es főútról tudjátok megközelíteni, a domb aljánál parkolót és pihenőhelyeket is találtok.

További mesés fotókért és kirándulóhelyekért csatlakozzatok a Magyarország legszebb helyei – a Funzine csoportja Facebook-közösségünköz. A csoportba szívesen várunk minden természetjáró profi és hobbifotóst, aki szívesen megosztaná munkáit a csoporttagokkal, illetve adott esetben olvasóközönségünkkel is.

Még több szédítő fotó az emlékműről:

Ha zarándokhelyeken töltődnétek fel:

5 varázslatos zarándokhely Budapesttől egy karnyújtásnyira, ahová elvonulhatunk

Különleges helyszínek, hogy kicsit befelé figyeljünk és ellátogassunk néhány varázslatos zarándokhelyre, ahol mesés tájakon barangolhatunk.

Funzine

Fejér vármegye gótikus kincse, Csókakő vára az egyetlen középkori eredetű erődítmény a környéken. A feltételezhetően a 13. században épült vár érdekessége, hogy nem a Vértes tetején, hanem annak oldalában, egy szirten kapott helyet, ahonnan pompás panorámát nyújt a szőlőtőkékre és az alatta elfekvő falura, távolabb pedig a Móri-árok völgyteknőjét és a Kelet-Bakony vonulatait is felfedezhetitek.

A parkolóból indulva kétféle útvonalon közelíthetitek meg Csókakő látványosságát: választhatjátok a könnyebb, aszfalttal borított utat, ám ha ránk hallgattok, kapaszkodjatok fel a meredekebb, egyben hangulatosabb erdei lépcsősoron – ennek teljesítéséhez viszont a túracipőt ne felejtsétek otthon!

A vár nyitvatartási időben ingyenesen látogatható, azonban ha támogatnátok annak felújítását, a bejáratnál lévő adománygyűjtő doboznál megtehetitek. Készpénzzel egyébként is érdemes készülnötök, hiszen ha autóval érkeztek, a parkolásért fizetni kell.

Visszafelé feltétlenül ejtsétek útba a vár lábánál lévő látványos szoborparkot, ahol többek között Hunyadi János és II. Rákóczi Ferenc alakját is felfedezhetitek.

A képeket a Magyarország legszebb helyei – a Funzine csoportja Facebook-felületén tették közzé. A csoportba szívesen várunk minden természetjáró profi és hobbifotóst, aki szívesen megosztaná munkáit a csoporttagokkal, illetve adott esetben olvasóközönségünkkel is.

További lenyűgöző képek a középkori erődítményről:

Milliónyi tőzike csábít az Őrségbe tavasszal:

Milliónyi tőzike vette birtokba az Őrség mesés erdejét

A Körmend mellett fekvő erdőt a tavasz érkeztével évről évre birtokba veszik a tőzikék, lélegzetállító élményt kínálva a kirándulóknak.

Funzine

Vajdahunyad vára, Budapest

Kezdjük egy jó hírrel: nem kell feltétlenül messzire mennetek ahhoz, hogy királyi élményben legyen részetek. Budapest egyik legszebb ékköve, az 1896-ban felépült Vajdahunyad vára hófödte csúcsaival új magasságokba emeli az egyébként minden évszakban gyönyörű, tóparti épületet. Ha csak tennétek egy kört a vár és az azt körülölelő Liget környékén, már az is önmagában lenyűgöző élmény – azonban ha még teljesebbé tennétek a napotokat, feltétlenül látogassatok el az itt található kilátásokra, és lépcsőzzetek fel a Kaputoronyba is!

1146 Budapest, Vajdahunyad sétány

Visegrádi vár

Akik legalább egyszer látták már tudják, hogy páratlan élmény és látvány a várhegy tetején álló Visegrádi Fellegvárból letekinteni a Dunára és kanyarulatára. A város felett magasodó erődítmény a XIII. században épült, két részből áll, a már említett Fellegvárból és az alsóvárként ismert Salamon-toronyból. Bár közelről és távolról, még a Duna túlpartjáról is impozáns látványt nyújt a vár, nem szabad megfeledkezni a falai közt található állandó kiállításokról, melyek részleteibe menően kalauzolják a múltba az érdeklődő látogatókat.

2025 Visegrád, Várhegy

Tatai vár

A fővárosból vonattal kicsivel több, mint fél óra alatt elérhető Tata városa télen is nagyszerű úti cél. A tatai Öreg-tó partján található tatai várat Luxemburgi Zsigmond építtette a XIV. században, az évszázadok sokasága alatt pedig többek is mondhatták magukat a vár urának. Viszontagságos múltja után majdnem 200 évig az Esterházy-család tulajdonát gazdagította, akiknek impozáns kastélya néhány lépésnyire, a vár szomszédságában található. Falai napjainkban a Kuny Domonkos Múzeumnak adnak otthont, így belülről és a tó különböző pontjairól is meg lehet csodálni az erődítményt.

2890 Tata, Váralja utca 3.

Sümegi vár

Európa-szerte népszerűségnek örvendenek a Sümegi vár lovagi tornái, amit januárban több alkalommal is elcsíphettek: a műsort spanyol lovas karusszelbemutató nyitja meg, majd a mongol lovaskaszkadőr show-t is megnézhetitek. Ezután következik a középkori szokásokhoz hű lovagi torna, melynek az ügyességi fegyverbemutató, az íjászat, illetve a bajvívás egyaránt részei. Ha igazán maximalizálni szeretnétek a középkori élményt, feltétlen kössétek egybe látogatásotokat a fenséges középkori lakomával, ahol többek között hamuban sült pogácsa, ropogós libacomb, egészben sült burgonya és véres hurka gondoskodik a tele hasról.

8330 Sümeg, Vársétány

Kinizsi-vár, Nagyvázsony

Január közepétől ismét minden héten csütörtöktől vasárnapig látogatható a Balaton-felvidék szívében található Kinizsi-vár. A vár a történelmi emléken túl is számos élményt kínál: a kisebbek előzetes egyeztetést követően pajzsot festhetnek, kalandjátékokon vehetnek részt, valamint kipróbálhatják a vitézek fegyvereit és az íjászkodást is, míg a nagyobbak lebilincselő idegenvezetések során ismerkedhetnek meg a vár lenyűgöző történetével. Kalandozásotok végén a vár kápolnájában még korhű nemesi vagy lovagi öltözékekben is fotózkodhattok!

8291 Nagyvázsony, Vár utca 9.

Füzéri vár

Frissen felújított, modern várélményben lehet részetek, ha ellátogattok az ország északkeleti csücskében található Füzér térségébe. A látogatásotokhoz érdemes idegenvezetőt kérni, hiszen a bő egy órás séta alatt hihetetlen érdekességeket tudhattok meg az épületről. A várhoz ráadásul egy rövid, de annál látványosabb erdei úton keresztül tudtok felkapaszkodni a parkolóból, hogy aztán a várból tekintsetek le az alattatok elterülő mesés kis településre. A gazdagon dokumentált kiállításoknak és a kisebb túrának köszönhetően itt akár 3-4 órát is el tudtok tölteni – bár higgyétek el, egy szempillantásnak fog tűnni.

3996 Füzér, Szabadság út 30.

Rákóczi vár, Sárospatak

A sárospataki várért ugyan már jobban fel kell szántanotok az országot, azért egyszer mindenképpen érdemes beiktatni ezt az egész napot felölelő kirándulást. A vár a Rákóczi-család idején nyerte el ma ismert formáját, akiknek életét számos kiállítás őrzi. Az épület legismertebb része a Vörös-torony, ahonnan páratlan kilátás nyílik a városra és a várhoz tartozó kertre is – mondanunk sem kell, hogy mindkettő csodálatos látványt nyújt a hóban. A kiruccanást a múzeum lebilincselő állandó, illetve időszakos kiállításai teszik még felejthetetlenebbé, amit a néprajzi, a képzőművészeti, a régészeti illetve a történeti gyűjtemény tesznek teljessé.

3950 Sárospatak, Szent Erzsébet út 19.

Hollókő vára

Hollókőnél nehezebb jobb úti célt kitalálni, ha hagyományőrző programokra vágytok, és nincs ez másképp a vár esetében sem: korhűen berendezett lakószobákat, konyhát és ebédlőt, fürdőházat és még egy fegyvertermet is megcsodálhattok, ha erre jártok, míg a gyerekeket számos program, köztük izgalmas várjátékok fogják lekötni. Kicsivel nagyobbakkal feltétlen próbáljatok szerencsét a vár egyedülálló szabadulószobájában, amihez foghatót keresve sem találtok ebben a műfajban. A vár egy-másfél óra alatt kényelmesen bejárható, a belépés jegyvásárláshoz kötött.

3176 Hollókő

Boldogkői vár

A Zempléni-hegység lábainál fekvő, több mint 700 éves Boldogkői vár tökéletes úti cél azoknak, akik inkább nyugodtabb programra vágynak: itt általában kevesebben vannak, így igazán elmélyülhettek a történelmi kiállításokban és a Hernád-völgy meseszép kilátásában. Ide ráadásul négylábú kedvencetek is veletek tarthat, hiszen kutyabarát várról van szó. A vár környéke egy-két óra alatt felfedezhető – a látogatásotok végén mindenképpen keressétek fel az itt található középkori ízélményeket kínáló, korhű éttermet is! Arra azonban nem árt figyelni, hogy a téli szezonban a vár csak 16 óráig van nyitva.

3885 Boldogkőváralja, külterület

Ha inkább Budapest környékén kirándulnátok:

7 szédítő kirándulóhely Budapest környékén az év első napjaira

Mesés felfedeznivalókat ajánlunk, ha aktívan indítanátok 2026-ot, de nem szeretnétek messzire barangolni Budapettől.

Funzine

Salgó vára 

A XIII. században épült, 625 méter magasan álló Salgó várának és a hozzá közeli Boszorkány-kőnek a legendáját aligha lehet egymástól különválasztani. A mendemondák szellemekről, tündérekről, boszorkányokról regélnek, de létezik mese egy olyan lányról is, akit a szerelem sodort a halálba. Ugyanis réges-régen élt itt egy király, akinek két fia ugyanabba a lányba szeretett bele. Az ifjú hölgy a fiatalabbik királyfit választotta, ám az idősebbiket ez nem hagyta nyugodni, és boszorkánysággal vádolta meg a lányt. A király eltiltotta kisebbik fiát szerelmétől, a fivér pedig megígérte, ha megkapja szíve választottját, akkor eltörli a vádakat. Ellenben, ha a lány kitart választottja mellett, akkor sosem teljesülhet be szerelmük. A hír eljutott a lányhoz is, aki végül úgy döntött, hogy a vártól nem messze álló szikláról a mélybe veti magát.  

Bár a legenda igazságtartalmáról lehet vitatkozni, az biztos, hogy a vár tulajdonosai között Szécsényiek és csehek is megfordultak, végül az osztrák császári csapatok robbantották fel.  

Boldogkő vára 

A legenda szerint, amikor IV. Béla király a tatárok elől menekült Hernád felé, egy helyi aszalómester, Bodó elbújtatta, ezáltal megmentve az életét. A király hálája jeléül egy birtokot ajándékozott megmentőjének azzal a feltétellel, hogy ott erős várat építsen. A mendemondák szerint ez lett Bodókő vára, ahol Bodónak mind a hét lánya – akiket szépségük miatt tündéreknek hívtak – férjhez ment. A lakodalmon IV. Béla is részt vett, aki ezt követően nevezte el a helyet Boldogkőnek, a lányok legboldogabb pillanatai után. Az évszázadok során az erőd kézről kézre járt, a török-magyar harcokban kevéssé volt jelentős a szerepe, annál több volt viszont a kuruc időkben. 1678-ban Thököly Imre Boldogkő várát is elfoglalta. Legutoljára egyébként a Zichy család birtokolta, legvégül a császáriak tették lakhatatlanná 1701-ben. Azóta felújították, megerősítették, jelenleg pedig múzeumként funkcionál.

3885 Boldogkőváralja külterület | Weboldal | Facebook

Regéci vár 

Boldogkőtől nem is olyan messze, félórányi távolságra lelhetünk rá a Regéci várra, amely egy vulkáni kúpon áll már évszázadok óta. Mint oly sok erőd, a regéci is több család kezében megfordult már, közülük azonban II. Rákóczi Ferencet emelnénk ki mindenképp, aki a vár falai között nőtt fel, majd Zrínyi Ilonával az édesanyjával innen költöztek Munkácsra. Rákócziék mellett azonban nem szabad elfelejteni Doleszné Pankó nevét sem, akit a korabeli bíróság boszorkányként ítélt el.

A regéci bíró feleségeként, majd özvegyeként ismert asszony a XVII. században többször is raboskodott a vár tömlöcében. Ha pedig éppen szabadlábon volt, akkor borkiméréssel foglalkozott, csúnyán beszélt és szüzek hajszálaival varrta össze a békák szemét. Végül a mendemondák szerint bilincsben ugrott le a várból, és nevetve elrepült – ahogyan arról a korabeli szemtanúk meséltek. A regéci vár története azonban itt nem áll meg, ugyanis a helyről biztosan tudni lehet, hogy 1686-ban Capara császári tábornok romboltatta le. Az elhanyagolt vár helyreállítása 2003-ban kezdődött meg, 2016-ra az Öregtorony visszaépítése is elkészült, 2021-ben pedig a reneszánsz palotaszárnyat adták át.  

3893 Regéc külterület | Weboldal | Facebook

Cseszneki vár 

A Zirctől nem messze tornyosuló cseszneki vár talán nem is lett volna, ha a várhegy oldalába be nem fészkeli magát egy kígyó. A legenda ugyanis úgy szól, hogy egy hatalmas óriáskígyó sorra szedte áldozatául a falu jószágait. Mígnem egy ponton elért Garai uraság egyik disznajához is. Ezen fölbőszülve az uraság megkereste a kígyó barlangját, megölte az állatot, a barlang fölé pedig várat emeltetett. Ez lett a cseszneki vár, amelyet kedvenc malacáról, Csesznekről nevezett el. Természetesen az igazság másképp szól, így a vár eredeti történetében IV. Béla kardhordozó mesterének kell meghatározó szerepet adnunk, aki gótikus stílusban emeltette az erődöt. A hosszú évek alatt volt végvári vár, szolgálta az Eszterházy család kényelmét, lerombolásához egy földrengés, és az azt követő tűzvész vezetett. Végül a romot a környékbeliek kőbányaként használták, de szerencsére az elmúlt években több állagmegóvó és helyreállító munka is zajlott a területen.

8419 Csesznek, 0158/1 hrsz. | Weboldal | Facebook

Csókakő vára 

Kényelmes, aszfaltozott úton vagy meredek lépcsősoron is bevehetjük a 479 méter magasan álló Csókakő várát, amely a Fehérvárra menő hadi út ellenőrzésére épült a XIII. században. A felső- és alsóvárból, valamint a várkápolnából álló erődítményhez megannyi legenda fűződik, melyek egyike Mikszáth Kálmán Magyarország lovagvárai regékben című alkotásában is megjelenik.

Eszerint két bátor asszony, Éva és Kata férjeik helyett indultak harcba Zsigmond király idejében a törökök ellen. A férjek bújkálása a király fülébe is eljutott, így magához hívatta a „lovagokat”, ám amikor sisakjaikat levették, megláhatta, hogy asszonyokat rejtenek a súlyos páncélok. A királyt elbűvölte bátorságuk, elismerte hősiességüket és hálájának jeléül Évának és Katának adományozta Csókakő várát és birtokait. Míg egy másik történet arról regél, hogy Budavár visszafoglalásakor a törökök a kincseiket itt rejtették el. Bár ezt sem tudjuk bizonyítani, érdemes utánuk eredni, hisz ha kincset nem is találunk, a ránk váró kilátásért már megérte meglátogatni a jobb napokat is látott erődöt.

8074 Csókakő külterület

Fedezzétek fel az ország mesebeli kastélyait is:

7 mesébe illő kastélypark hazánkban, ahol varázslatos őszi séta vár ránk

Nyugalmat árasztó természet, október eleji, lágy napsugarak és a főúri múlt – gyönyörű kastélyparkokat gyűjtöttünk össze.

Funzine

Te fogalom, te édes szó: Gerbeaud!

Budapest kultikus kávéháza, a Gerbeaud Cukrászda édes történetekkel, izgalmas legendákkal és mennyei süteménykóstolóval vár november 8-án és 15-én a hosszúlépés.járunk? csapatának vezetett sétája keretében. A program során megcsodálhatjuk azt a grandiózus épületet, ahová járni rang volt a boldog békeidők Budapestjén, bepillantást nyerhetünk a Gerbeaud-kisasszonyok mindennapjaiba és megismerhetjük a cukrászda alapítójának, Kugler Henriknek és üzemmé fejlesztőjének, Gerbeaud Emilnek a lehengerlő életét. A séta végén megkóstolhatjuk a legújabb süteménykreációkat is és átélhetjük az igazi Gerbeaud életérzést, nem hiába volt a cukrászda Erzsébet királyné budapesti törzshelye.

Séta időpontjai: november 8., 15. | Tovább az eseményre >>

A patikus háza: Vezetett bejárás a De la Motte-Beer-palotában

November folyamán két alkalommal járhatjuk be a Budai Várséták csapatának kíséretében az építtetői nevét őrző De la Motte-Beer-palotát, amelyben Beer József Kajetán rendezte be Buda másodikként alapított gyógyszertárát, avagy a tábori patikát. Az épület kiemelkedő kincse az emeleti barokk lakótér, ahol megcsodálhatjuk az 1962-ben 15 réteg festék alól előkerült, közel 250 négyzetméter nagyságú díszesen festett falfelületet, amely az épület legszebb éke. November 8-án és 23-án bebarangolhatjuk a titkokkal övezett palota legérdekesebb helységeit a pincétől a gyógynövények szárítására használt padlásig, a séta folyamán pedig megismerkedhetünk az épület lakóinak sorsával a 18. századtól napjainkig.

Séta időpontjai: november 8., 23. | Tovább az eseményre >> 

Úri huncutságok Pesten: Az újkori arisztokrácia pompája és végnapjai

November 15-én az újkori arisztokrácia nyomába eredünk és a Károlyi-kertből indulva bebarangoljuk a mesés Palotanegyedet, majd ezt követően belépünk az impozáns Festetics-palota falai közé, ahol bekukkanthatunk a belső udvarokba és a könyvtár előterébe is. A vezetett séta során megtudhatjuk, hogy hogyan éltek, szórakoztak és házasodtak a Palotanegyed egykori urai és úrnői, emellett fény derül arra is, hogy ki volt a Vörös Grófnő és melyik gróf gyújtott ezerkoronással szivarra.

Séta időpontja: november 15. | Tovább az eseményre >>

Három palota a belvárosban

A Korzózz Velünk! csapatával ezúttal nem egy, hanem a belváros szívében fekvő három különleges épületet is bejárhatunk november 15-én. A program első állomása a Károlyiak díszes palotája, amely a reformkori Pest főúri, klasszicista palotáinak egyik legkiemelkedőbb képviselője. Ezután az utunk a varázslatos Ybl Palotába vezet, ahol az egykori Pesti Hazai Takarékpénztár anyaintézetének romantikus belső tereit tekinthetjük meg és kiderül, hogy miért van az épületben egy egész lépcsőháznyi vakajtó, amelyek nem vezetnek sehová. Végül, de nem utolsó sorban az Egyetemi Könyvtárnak otthont adó neoreneszánsz palotát csodálhatjuk meg, amely Szkalnitzky Antal alkotása, telis-tele Lotz Károly által készítetett szimbolikus nőalakok festményeivel.

Séta időpontja: november 15. | Tovább az eseményre >>

Látogatás a Csekonics-palotában

November 15-én és 29-én képzeletben a kor egyik legjelentősebb családjánál, a Károlyi-Csekonics családnál vendégeskedhetünk és egy másfél órás vezetett séta keretében bejárhatjuk a lélegzetelállító Csekonics-palotát, amely egykor pompás báloknak és fennkölt társasági összejöveteleknek adott otthont, manapság az épület hollywoodi filmforgatásoknak az impozáns helyszíne. A főúri rezidencia lélegzetelállító fogadótermének faburkolattal borított enteriőrje és a terek elegáns könnyedsége megeleveníti a századfordulós luxuséletet, a program során pedig betekintést nyerhetünk az arisztokrata család mindennapjaiba a művészettől kezdve az építészeten át, egészen a gasztronómiáig.

Séta időpontjai: november 15., 29. | Tovább az eseményre >> 

Tornyok, termek, titkok – A Vajdahunyad vára felfedezése

Egy felejthetetlen kulturális-történelmi séta során november 29-én bejárhatjuk a Vajdahunyad várának legtitkosabb, korábban még nem bemutatott tereit, amelyeket csak keveseknek van szerencséje megtekinteni. Felmászhatunk a Kaputoronyba, ahonnan mesés kilátás nyílik a Városligetre, beléphetünk az ékes Vadászterembe és a középkort idéző kerengőbe, ahol megcsodálhatjuk a faragott oszlopokat és díszkutat. Emellett olyan titkos helyszínekre is beléphetünk, mint a felszentelt Jáki Szent László-kápolna, amely titkokkal övezett épületbe kevesen nyernek bebocsátást.

Séta időpontja: november 29. | Tovább az eseményre >>

Szecesszió Budán

Nem pusztán Budapest belvárosában találhatunk szecessziós épületeket, a budai oldal is számos építészeti kincset rejt, amelyeket november 30-án a Budastep vezetett sétája keretében fel is fedezhetünk. A séta a Szent Gellért térről indul, onnan a Bartók Béla út és a Gellért-hegy felé véve az irányt szebbnél szebb házakat kereshetünk fel, amelyek homlokzatán és lépcsőházaiban közösen felkutatjuk a szecesszió jellegzetes motívumait. A baglyok, virágok és színes ólomüvegek varázsa egytől egyig mindenkit ámulatba ejt!

Séta időpontja: november 30. | Tovább az eseményre >> 

A fővárosban fantasztikus kiállításokból sincs hiány:

5 kihagyhatatlan kiállítás Budapesten, ami megszínesíti az ősz utolsó hónapját

A klasszikus kedvencektől a legfrissebb kortárs újdonságokig gyűjtöttük nektek össze azokat a kiállításokat, amiket idén ősszel és télen kár lenne kihagyni. 

Funzine

Kőszeg olyan, akár egy igazi gyöngyszem, az óváros kedves kis utcáin andalogva pedig úgy érezhetjük, mintha megállt volna az idő. Az Alpokalja ékszerdobozaként is számon tartott város Fő terén számos étteremre és kávézóra bukkanhatunk, ahol nyugodtan elidőzhetünk és magunkba szívhatjuk a város meghitt hangulatát.

A Jurisics téren például lépten-nyomon műemlékek keresztezik utunkat. Kihagyhatatlan látnivaló a török ostrom 400. évfordulójának emlékéül épített Hősök tornya, amely korábban a városvédelmi rendszer részét képezte és a belvárosi forgalom legfontosabb objektuma volt.

A torony és a mellette álló Tábornokház ma városi múzeumnak szolgál otthonául, ahová szintén érdemes tenni egy kitérőt, ha a városban járunk.

Sétánk során megcsodálhatjuk többek között a Szent Imre-templomot is, melyet a 17. század elején emeltek eredetileg a protestánsok számára, de az épület a század végén katolikus kézbe került. Miután kívülről körbejártuk a gótikus stílusú, késő reneszánsz jegyeket is őrző templomot, az épületbe lépve a kápolna névadóját, Szent Imrét ábrázoló festményt is megtekinthetjük.

A Szent Imre-templom előtt találjuk a Rózsafüzér Királynőjének készített Mária-szobrot, amelyet 1739-ben emeltek az ellenreformáció által támogatott Mária-kultusz jelképeként. A szobrot kezdetben három mellékalak is díszítette, de a Szent Annát, Szent Józsefet és Szent Joachimot ábrázoló alkotásokat a 20. század elején eltávolították és Mária eredeti szobrát is kicserélték.

A Jurisics tér szerves részét képezi továbbá a Sgrafittós-ház, Kőszeg legjelentősebb későreneszánsz műemléke. A sgrafittó kifejezés a különleges díszítési technikára utal, amellyel az épületet díszítették. Az oromfalba vájt fülkében egy barokk Mária-szobor is található.

A Jurisics tértől alig egy karnyújtásnyira, a Várkörön egy romantikus stílusban épült meseszép zsinagógára bukkanhatunk, amelyet Schey Fülöp támogatásával emeltek a 19. század közepén. Az épület több felújításon is átesett, a restauráció alatt nagyon odafigyeltek rá, hogy az épület eredeti állapotából minél többet megőrizzenek, amely ma már kulturális funkciókat tölt be és konferenciaközpontként is üzemel.

Természetesen, ha Kőszegen járunk, nem maradhat el az ikonikus Jurisics vár látogatása sem. A városfallal és várárokkal körülvett monumentális épület a belváros északnyugati részén helyezkedik el és ma már múzeumként működik, megőrizve és bemutatva a történelmi emlékeket, a vár évszázadait.

A Lovagterem kulturális rendezvények helyszínéül szolgál, a reneszánsz folyosó időszaki kiállításoknak ad otthont, emellett a vár belső udvari bejáratánál gyógy- és fűszernövénykert is helyet kapott.

A képeket a Magyarország legszebb helyei – a Funzine csoportja Facebook-felületén tették közzé. A csoportba szívesen várunk minden természetjáró profi és hobbifotóst, aki szívesen megosztaná munkáit a csoporttagokkal, illetve adott esetben olvasóközönségünkkel is.

Kőszeg után várnak rátok az Alpokalja kincsei:

5 mesébe illő látnivaló, ha felfedeznétek idén ősszel a lenyűgöző Alpokalja kincseit

Ismerjétek meg az Alpokalja legszebb épített és természeti látnivalóit egy hangulatos, őszi kirándulás alkalmával. 

Funzine