A Thália Nyárikert az elmúlt évek során olyan biztos ponttá vált, mely a nyári estéket élettel tölti meg. Idén sincs ez másként, ráadásul a Thália Színház nyári játszóhelyének ezúttal is a Káli-medence egyik kedves kulturális találkozóhelye, a salföldi Káli Fecske Étterem és Kulturális Központ ad otthont.

Színházi élmények a Balaton-felvidék ékszerdobozában

A sokszínű repertoárban mindenki megtalálja a kedvencét. A vasárnap a gyerekeké: jól ismert mesék – például a Boribon nyaral vagy a Vitéz László menyecskét keres – csalnak mosolyt a csöppségek arcára. Vitéz László figurája ráadásul több alkalommal is visszatér, hogy játékos energiájával nyűgözzön le kicsiket és nagyokat, a kínálatot pedig a Rózsaszínház bábelőadásai is gazdagítják.

A szombat este a felnőtteké: ezen a héten a Fénytörés intimebb hangvételű története gondoskodik a tartalmas kikapcsolódásról. A nyár közepén könnyedebb stílust hoz az Olympia, melyet a Tengeren sötétebb tónusai váltanak. Augusztusban többek közt a Fehér babák zenés színműve és Szarka Tamás koncertje ejti ámulatba a nagyérdeműt, Gubik Petra személyes estje pedig igazán különleges élményt ígér.

A közönség nagy örömére a program idén extra előadásokkal is bővült. Pély Barna koncertje egyszerre intim és lendületes: az est során egy gitár, egy hang és egy különös energia teremt kapcsolatot a közönséggel, a blues, a soul és a funk világával kiegészülve.

Stahl Judit Flódni című improvizációs gasztroszínháza is kihagyhatatlannak ígérkezik. Az előadás, pont, mint a névadó sütemény, réteges és meglepetésekkel teli: a történetek a pillanatból, a nézők reakcióiból születnek, miközben humor, kultúrtörténet, emlékek és „kultúrpletykák” fűszerezik őket. Az est házigazdája, Novák Péter könnyed eleganciával vezeti augusztus 19-én a történéseket.

A program tökéletesen belesimul a nyár ritmusába. Mivel szombatonként felnőtt-, vasárnaponként pedig gyerekelőadásokat tűztek műsorra, minden adott hozzá, hogy akár egy teljes hétvégét is eltölthessen a család Salföldön. Napközben egy kis kirándulás, egy hosszúra nyúló ebéd, este pedig színház – az esőnapoknak hála még az időjárás sem szabhat gátat a kikapcsolódásnak!

A Thália Nyárikert különleges programkínálatával és hangulatával jó pár estét bebalzsamozott már a Balaton-felvidéken az évek során. Salföldön a pihenés és a tartalmas kikapcsolódás idén is kéz a kézben jár: a kettő természetesen simul egymásba.

Thália Nyárikert - Káli Fecske Étterem és Kulturális Központ
8256 Salföld, Templom utca 1.
Weboldal

Kihagyhatatlan kiállítások kulturális kikapcsolódáshoz:

8 kihagyhatatlan kiállítás a Balatonnál, ami kultúrát csempész a nyárba

Érdemes kulturális szemmel is felfedezni a Balaton környékét, hiszen remek kiállításokra bukkanhattok, amiket kár lenne kihagyni.

Funzine

 1. Udvaros Dorottya, Radnay Csilla, Szél Attila és Fodor Annamária egy darabban

Vörös Róbert rendezésében a Thália Mikroszínpadán kerül bemutatásra az Őszi szonáta Ingmar Bergmantól. A drámában megismerhetjük Eva-t, aki férjével, Viktorral izgatottan várja haza karácsonyra anyját, Charlotte-ot. A házaspárhoz érkező híres zongoraművésznőt viszont alapos meglepetés éri: kiderül, hogy Eva idő közben magához vette fogyatékos testvérét, Helenát, akit még anyjuk adott intézetbe. Az ünnepek alatt lesz mit megbeszélni…

Mikor?

2016. március 28.

Hol?

Thália Mikroszínpad

1065 Budapest, Nagymező u. 22-24.

2. Krimi a Belvárosi színházban!

Nem is akármilyen szereplőkkel! 2016. április 1-jén nézhetjük meg először Frederick Knott Várj, még sötét lesz című krimijét, olyan színészekkel a színpadon, mint Kovács Patrícia, Szabó Kimmel Tamás és Nagy Dániel Viktor. Az izgalmas sztori szerint – melyek Audrey Hepburn szereplésével filmvászonra is vittek – három idegen találkozik egy üres lakásban, hogy megtaláljanak valamit, ami a háziaknak semmit sem ér. Hamarosan megérkezik a vak, gyanútlan Susy, akiből szerepjátékok során próbálják a bűnözők kiszedni, hol van a tárgy, amiről Susynak fogalma sincs. Közben a lány egyre nagyobb veszélybe kerül, a sötétben pedig igazi veszedelmes macska-egér játék kezdődik el.

Mikor?

2016. április 1.

Hol?

Belvárosi Színpad

1075 Budapest, Károly krt. 3/A

 

3. Külön. Hernádi. Est.

Pelsőczi Réka rendezésében a Belvárosi Színházban tekinthetjük meg a Hernádi pont című estet, ami csak és kizárólag a színészóriásról szól – zenekari kísérlettel.

 “Díva, bohóc, ember és színésznő. Ez mind ami vagyok. Ès már egy jó ideje ez vagyok. Ilyenkor illik számot adni mi volt, mi lesz. Tojok az illemre, a szabályokra. Az érdekel, ami egy kicsit más. Mondatok, amiket már elmondtam, amiket nekem szántak vagy szánhattak volna. Dalok, amiket nekem írtak vagy írhattak volna a szerzők, ha kicsit jobban odafigyelnek. Ez az est rólam szól!” – Hernádi Judit.

Mikor? 

2016. április 8.

Hol?

Belvárosi Színpad

1075 Budapest, Károly krt. 3/A

Thália Színház

A színház 1913-ban, Jardin d’ Hiver néven jött létre, majd számos névváltoztatás után 1995-től Thália néven folytatja működését. Évente 4-5 saját produkciót mutatnak be a nagyszínpadon, olyan színészekkel, akik nemcsak szakmailag elismertek, hanem a közönség körében is igen népszerűek: Csányi Sándor, Molnár Piroska, Szabó Győző, Gubás Gabi. Világirodalmi vígjátékok, korábbi Broadway és West End sikerek valamint fanyarabb humorú darabok is bemutatásra kerülnek.

1971 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: Kotnyek Antal

Madách Színház

A mai Madách Színház 1961-ben nyitotta meg kapuit a Kaufmann Oszkár által tervezett épületben. A színházban a klasszikus darabok mellett nemzetközi sikernek örvendő musicaleket is előadnak. Társulatukban többek között olyan híres nevek is szerepelnek, mint Halász Judit, Psota Irén, Oroszlán Szonja, Gálvölgyi János és Kautzky Armand.

1971 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: Kotnyek Antal

Vígszínház

A mai napig az egyik legnépszerűbb budapesti színház. Itt született meg a korszerű magyar színjátszás és a modern magyar polgári dráma. Híres fellépői közt szerepelt Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Jávor Pál, Tolnay Klári, Kabos Gyula, valamint házi szerzőként Molnár Ferenc is itt dolgozott. Már a kezdetektől fogva változatos darabokat mutattak be. A színház célja az, hogy megőrizze a modern 21. századi népszínházi jelleget.

1896 – FOTO: FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.108

Erkel Színház

Magyarország legnagyobb színházépülete 1910-ben nyílt meg. 1951 óta a Magyar Állami Operaház része. 2007-ben több mint öt évre bezárták, de 2013-ban elkezdték a felújítását. Az Erkel színház célja, hogy a közönség magas színvonalú előadások által ismerkedjen meg az opera- és balettkultúrával.

1971 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: Kotnyek Antal

Budapesti Operettszínház

Az épületet 1894-ben Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervezték.Az első világháború kezdetéig orfeum működött az épületben. 1923-ban a városvezetés úgy döntött, hogy az operett előadások saját épületben kaphatnak helyet. Többek között olyan híres művészek is szerepeltek itt, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Feleki Kamill és Latabár Kálmán.  Évi 400 ezer nézőjével, ma Magyarország egyik leglátogatottabb teátruma.

1962 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: Kotnyek Antal

Miskolci Nemzeti Színház

1823-ban nyitották meg azt a színházat, amelynek megépítését maga Gróf Széchényi István is örömmel fogadta, és amely az 1843-as miskolci tűzvészben elpusztult. A mai színház alapkövét 1847-ben tették le. 1990-ben, a legnagyobb rekonstrukciót követően, több mint 16 ezer m²-re növekedett az addig 8000 m² alapterületű színház. Az épületet ugyan többször felújították, átalakították, mégis mindvégig megőrizték külső klasszicista és belső neobarokk jegyeit.

1963 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ / VÁTI felvétele

Csokonai Nemzeti Színház

Soós Imre, Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán és Hofi Géza is itt kezdte meg pályafutását. Debrecen első és legnagyobb kőszínháza idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, ugyanis a színház 1915-ben vette fel a Csokonai nevet.  A jubileum alkalmából a színház rendezvénysorozatot szervez, valamint a jegyek, bérletek mellett ajándékutalványok is vásárolhatóak a színház pénztárában.

1937 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: Gyöngyi

Békéscsabai Jókai Színház

Eredetileg közadakozásból, a csabai polgárok összefogásból épült. 1994-ben szinte a teljes színházat felújították, a színházterem jelenleg 420 fő befogadására képes. Az igazgató, Fekete Péter munkájának köszönhetően, a színház előadásait elismeri a szakma és a közönség is. Az igazgató a Magyar Teátrumi Társaság tagjaként, a tagszínházak összefogásával létre hozta a Magyar Teátrum című, havonta megjelenő színházi magazint.

1930 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: Szávoszt-Vass Dániel

Szegedi Nemzeti Színház

A 19. század végén épült színház jelenleg három tagozattal (opera, tánc és dráma) rendelkezik és két játszóhelyből áll: a 680 nézőt befogadó Nagyszínházból és a 281 nézőt befogadó Kisszínházból.  Domján Edit, Inke László, Kaló Flórián, Kovács János itt kezdte pályafutását, a város egyik legszebb eklektikus-neobarokk épületében.

1947 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: Kozma János

Csiky Gergely  Színház

Kaposvár egyik jelképének számító, a magyar színházi életben különleges szerepet betöltő színház 1911-ben nyílt. A színházban legelőször Johann Strauss A Cigánybáró című operettjét mutatták be. A gyönyörű szecessziós épületet Magyar Ede és Stahl József tervezte.

1970 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ / VÁTI felvétele

„A siker nem csak a szereposztáson múlik, ez egy örök érvényű Molnár Ferenc darab, ami sikerre számíthat az egész világon. Persze, számítottunk a közönség szeretetére, hiszen akkor be sem mutattuk volna.”

A siker titkának homályáról Schell Judit is osztja Molnár Piroska véleményét. Ő maga is inkább másban reménykedik egy bemutató kapcsán:

„Sikerre sosem lehet számítani, az ember legbelül valami jót remél, de nem is meri kimondani. Tuti szereposztást és tuti sikert Amerikában talán tudnak, de én inkább óvatosan fogalmaznék. Mindenesetre nagyon örülünk a Liliom sikerének, kiváltképp pedig annak, hogy mi ennyire jól érezzük magunkat benne, és nagyon fontossá vált számunkra ez a darab.”

De mit lehet tudni az új évadról? Annyit biztosan megállapíthatunk, hogy a Thália az új évadban is maximálisan kiszolgálja a teátrum közönségét, ahogy azt Molnár Piroska is megfogalmazta:

„Ez egy felvállaltan nívós bulvár színház vagy szórakoztató színház. Megpróbáljuk nívósan szórakoztatni a közönséget egész évben, ezt tudjuk nyújtani.”

Réthly Attila, a Thália Színház főrendezője

Lesznek elsőrangú világirodalmi vígjátékok, Broadway- és West End-sikerek – némelyik mellesleg egészen friss siker – a francia Belle Epoque vígjátékai, de ízelítőt kapunk a kelet-közép-európai, némiképp keserűbb, de még mindig humoros előadásaiból is.

És érkeztek új művészek is a színházhoz. Ilyen például Mózes András – aki már feltűnt a Liliomban is – és Tamási Zoltán, illetve Szervét Tibor, utóbbi a Radnótiból igazolt át a Tháliához és már az első bemutatóban, A hőstenorban debütál.

„Hosszú ideje voltam már a Radnótiban és az elmúlt években úgy tűnt, hogy érik az a pillanat, hogy váltanom kell. A Thália színház pedig hívott és ez a szerencsés egybeesés létrehozta ezt a döntést.”

Hogy milyen volt az első benyomás? Szervét szerint két oknál fogva is otthonos:

„Részben mert negyven méterre van a két színház egymástól, részben mert az olvasópróbán öten ültünk a régi Radnóti színház csapatából. Schell Judit, Gubás Gabi, Szombathy Gyula, Csányi Sándor, jómagam…  Mind ugyanannak a társulatnak voltunk egy időben a tagjai. Így hozta a véletlen különböző kanyarokkal, vargabetűkkel. Egyszer csak itt kötöttünk ki ebben a színházban, egy asztalnál és olvastuk A hőstenort.”

Az október 11-én bemutatásra kerülő A hőstenor ismét fürdik a legnagyobb színészekben: játszik benne Vida Péter, Szombathy Gyula, Tóth Eszter, Szervét Tibor, Schell Judit, Molnár Piroska, Gubás Gabi és Csányi Sándor is.

Megérkeznek a művészek

A Réthly Attila által rendezett amerikai bohózat máris kihívást jelentett a frissen érkező Szervétnek:

„Alapvetően nem bohózatokban játszó színész vagyok és ennek a játékszabályait és műfaji kötelezvényeit újra kell tanulnom. De bírom, Kornél [Hamvai Kornél, a fordító – a szerk.] rendkívüli humorral és verbális érzékkel ír és ír újra színdarabokat. Akkor ismertem meg, mikor az ő darabját játszottuk a Radnótiban. Ez most is tele van minden féle remek dologgal. Majd meglátjuk, hogy színpadi megfogalmazása hogyan lesz méltó arra, hogy ezt a verbális viccességet képviselje.”

Bár összeszokott páros, és mindketten fel is tűnnek A hőstenorban, Csányi Sándor és Schell Judit most mégis háttérbe fog kerülni. Csányi szerint nem véletlenül:

„Most egyáltalán nem találkozunk a színpadon. A tavalyi évadban bemutattuk a Liliomot, amiben ő volt a női főszereplő én meg a férfi főszereplő, így nagyon fontos volt, hogy az évad következő darabjában mi játsszuk a legkisebb szerepet. Én egy sofőr vagyok, aki behoz néhány bőröndöt, Juci pedig egy feleség, aki kétszer belép egy szobába. Csupán kiszolgáló személyzet vagyunk.”

December 6-án mutatják be Béres Attila rendezésében a Hétköznapi őrültek című darabot, ami a rendszerváltás utáni Prágában játszódik. Bár nem játszik benne, Csányi a kelet-közép-európai komédiát különösen várja:

„A Zelenka-darab tele van fekete humorral. Egy nagyon nehezen szerethető, de szeretetre vágyó harmincas generációról szól, akik nem találták meg magukat, nem lett belőlük semmi, de közben a darab mégis rengeteg humorral tud erről beszélni. A cseheknek van valami egészen izgalmas viszonyuk a szatírához, hogy hogyan tudják magukat kinevetni.”

A hőstenor szereplői

Február 28-án érkezik a Két szék között című francia vígjáték Méhes László rendezésében. De Flers és Caillavet darabját az 1900-as évek elején egyszer már láthatta a magyar közönség Molnár Ferenc fordításában, aminek szépségét Csányi is kiemelte:

„Tényleg ez Molnár legjobb időszaka. Őrületesen izgalmas helyzetek vannak benne, remek szövegek, a klasszikus színháznak egy nagyon komoly kis gyöngyszeme.„

Május 19-én kerül a színpadra Sondheimtől a Félúton a fórum felé Réthly Attila rendezésében. A Platus három vígjátékát zanzásító előadás elnyerte az év musicalje díjat a Broadway-en, ami már bizonyítja, miért is ígérkezik zeneileg nagy kihívásnak a benne játszó színészek számára.

Bár A hőstenorban nem találkoznak a színpadon, a nyáron bemutatásra kerülő Ketten egyedülben Schell Judit és Csányi Sándor csupán ketten fogják birtokba venni a világot jelentő deszkákat. De miért is kerül ez a két színész mindig színpadra – vagy mozivászonra – szerelmespárként? Vagy valójában nem is olyan jellemző ez? Schell Judit szerint valójában ez a helyzet:

„Igazából nagyon kevés darabban játszottunk együtt, csak úgy tűnik az embereknek, hogy sokban (nevet). Megtévesztő, mert a Csak szex és más semmi után nagyon összekötöttek bennünket, holott utána sokáig nem is dolgoztunk együtt. Aztán a Tháliában jött az Esküvőtől válóperig, majd a Balkán kobra, most a Liliom, A hőstenorban pedig nem is találkozunk a színpadon. Gyakorlatilag a Ketten egyedül lesz a negyedik darabunk, és az első, amiben csak ketten játszunk.”

Csányi Sándor szerint viszont párosuknak van titka, méghozzá az, hogy egyrészt egy korosztályba tartoznak, másrészt a magánéletben is kedvelik egymást:

„Mindig voltak Magyarországon is, külföldön is, olyan párosok, akiket nagyon bírt a közönség, akiket szívesen láttak együtt. Jávor Pál és Karády Katalin például ilyenek voltak. Mindig van két ember, akik egyébként nagyon szeretik egymást és valamiért a közönség is szereti őket. Nyilván ha egy társulatban vagyunk és ugyanazt a korosztályt képviseljük, automatikusan adódik, hogy ezeket a férfi-női szerepeket mi játsszuk. Molnár Piroska is rendkívüli színész, mégis valószínűleg kevesen fognak minket párba állítani, mert nem ugyanaz a korosztály vagyunk. Jucival ez egy szerencsés helyzet; hasonló a gondolkodásunk, hasonló a humorunk és még egy generációba is tartozunk.”

A hőstenor szereplői

De mit lehet tudni a Goda Krisztina rendezte előadásról? Schell Juditot kérdeztük:

„A Ketten egyedül egy amerikai film volt, a Frankie és Johnny, annak lesz a színpadi változata. Michelle Pfeiffer és Al Pacino játszottak benne eredetileg, nálunk Krumplirózsa címmel mutatták be. Egy kedves film egy párról, akik nem tudják eldönteni, hogy együtt vagy külön. Nagyon várom, nagyon tetszett a film, és örülök, hogy Goda Krisztával újra együtt tudunk dolgozni a színpadon.”

Az elmondottakból tehát valóban láthatjuk, hogy a 2014/15-ös évad hívószava leginkább a változatosság. Hogy pedig miért is különösen szerencsés a közönség emiatt, azt árulja el zárószóként Schell Judit:

„Többször előfordult már, – amikor egy jó darabban részt vettem – hogy látva, mennyire jól szórakozik a közönség, azt gondoltam, milyen jó lenne, ha én is elmennék most valahova, elengedném magam a nézőtéren és ekkorákat nevethetnék… Néha irigylem a közönséget.”

 Fotók: Oláh Csaba

Interjúnk Schell Judittal a ITT!

Interjúnk Molnár Piroskával ITT!

Interjúnk Béres Attilával, a Liliom rendezőjével ITT!

„Nézni a feltörekvő új generációt, gyönyörködni bennük és megpróbálni segíteni nekik… ez egy nagyon jó dolog.”

Egy interjújában azt mondta, hogy színésznőnek 35-40 évesen a legnehezebb lenni…

…A negyven, az egy nehéz dolog. Akkor éppen abba a korba ér, amikor a fiatal szerepeket már a fiatalok játsszák, az idősebb szerepeket pedig az idősebbek. És negyven éves korra nem sok szerepet írnak.

És mikor a legkönnyebb színésznőnek lenni?

Nekem speciel talán most. (Nevet) De fiatalon is elkényeztetett a pálya, nem panaszkodhattam. De mikor az ember átvészelte ezt a bizonyos negyven éves kort, én, mint karakter színésznő egyre több szerepet tudhattam magaménak, egyre többször gondoltak rám.

Fordulópont ezek szerint ez a szakmai életben?

Nem. Nincs fordulópont. Mindig sok szerepet játszottam. Az a negyven év körüli is azzal telt, hogy elmentem Kaposvárra és ott játszottam mindent. Magamnál fiatalabbat, magamnál öregebbet, zenéset, mindent. Csak színházat kellett váltanom hozzá.

A legújabb generáció most Elviraként ismerik. Van még olyan szerep, amiről egy időszakra beazonosították Önt az emberek?

Persze, hiszen most ezt látják a televízióban, ha nézik. Ha a televízióban látnak egy szerepben, főleg egy sorozat főszerepében, akkor számukra az az ember vagyok. Nekem őszintén szólva Elvira szerepe nem sokat jelent. Eljátszom boldogan, sokat nevetünk a forgatásokon, szeretem magát a sorozatot, de Elvira megformálása nem döngöl a földbe. Nem azt mondom, hogy a kisujjamból kirázom, mert csúnya ilyet mondani, de hát Elvira nem tartozik azok közé a szerepeim közé, amikért meg kell küzdeni. Fölteszem a parókát és Elvira vagyok.

Mi volt olyan szerep, amiért nagyon meg kellett küzdeni?

Minden színházi szerepért meg kell. Ahol az ember végigéli azt a 6-7 hét próbaidőszakot és az előadásokat. Hála Istennek sok ilyen szerep tulajdonosa is vagyok.

A Nagy Füzettel megérintette az Oscar szele. Milyen érzés ez egy magyar színésznőnek?

Jó. (Nevet) Semmi különös. Az ember csinált valamit, nézi magát a filmen és mindez csak jó érzést kelt az emberben, nem többet.

Azóta is csak egyszer nézte meg?

Egyetlen egyszer láttam, Karlovy Varyban. Mit nézegessem magam? (Nevet)

„Az ember csinált valamit, nézi magát a filmen és mindez csak jó érzést kelt az emberben, nem többet.”

Milyen Schell Judittal játszani?

Csodálatos partner. Egy az öltözőnk is, még a színpadon túl is jóban vagyunk és hál istennek az öltözőben is remekül el tudunk beszélgetni. Remek ember, remek színésznő. Örülök, hogy vele játszom, és ilyen közelről ismerjük egymást.

Udvaros Dorottya is játszik az előadásban…

Akivel pedig a Nemzetiben öltöztem együtt. (Nevet)

A Liliom egy örök klasszikus, örök üzenetekkel. Ennyi szerep után meg tudja mondani, hogy mitől is lesz jó egy színházi darab?

Jó író, aki jó témát választ, színpadra való-e, eltalálja-e éppen… Örökérvényű tud-e lenni. Hiába írt Shakespeare sok száz évvel ezelőtt, nem talál olyan darabot tőle, ami ne lenne máig érvényes. Ez fontos kritérium.

A Molnár Ferenc darabok máig megtalálják a mához az utat. A Liliom például az egyik legerősebb drámája, ami a mai napig hatással van az emberre. Akár a romantikájával, az érzelgősségével, de a világról alkotott véleményével is. Egy gyönyörű felnőtt mese.

Hihetetlen a szereposztás, az ember megdöbbenhet azon, hogy ilyen színészeket lát egy színpadon. Mennyire éri el az embereket ezzel a színház?

Mindig olyan társulatokban voltam, ahol nagy, ismert színészek voltak és többnyire olyanokkal  léptem egy színpadra, akik a közönség által szeretett és nagyra tartott kollégák voltak. Természetesen ez hatékonyabb tud lenni, mint egy olyan szereposztás, amiben ismeretlen nevek szerepelnek. Össze tud fogni egy stábot, hogy ismerik egymást régről, játszottak már együtt, nem kell magyarázkodni, rá tudnak állni egymást stílusára. Itt ez is megvan.

 

Molnár Ferenc: Liliom

Thália színház

1065 Budapest, Nagymező utca 22-24

Bemutató: Június 13. 19:00

További információk ITT!

 

További interjúinkat ITT olvashatod el!

Piros ruhában, szerelemben – Klebelsberg Kultúrkúria

Weöres Sándor és Károlyi Amy élete, szerelme versekben – a költőházaspárt a sokoldalú színészházaspár, Tallián Mariann színésznő-hegedűs és Lázár Balázs színész-költő formálja meg. Egy órás versszínházi est a legendás költőházaspár, a 25 éve elhunyt Weöres Sándor és a tizenegy éve távozott Károlyi Amy műveiből válogatva. Szerelmük történetét meséli el az előadás megismerkedésüktől a halálukig, verseik és prózarészleteik egymásra válaszolgatásával, miközben kibomlik a két életmű mögötti két személyiség és viszonyuk. A költőházaspárt a sokoldalú színészházaspár, a színésznő-hegedűs Tallián Mariann és a színész-költő Lázár Balázs formálja meg.

Párhuzamosok a végtelenben – Corvintető

Párhuzamosok a végtelenben – slam, rap, vers a Költészet napja előestéjén – A Corvintető is József Attilát ünnepli. A tavalyi corvintetős Költészet napi slam poetry-est minden előzetes várakozást felülmúlt, amelyet még hónapokkal később is nemcsak minden vers- és slamrajongó emlegetett, hanem vélhetőleg sok-sok új hívet is szerzett. Az idei eseményt ezúttal a Költészet napja előestéjére, április 10-dikére időzítették a szervezők, amely ismét igazán rendhagyónak ígérkezik.



Április 11.

Kaláka és Kányádi – Klebelsberg Kultúrkúria

Május 10-én ünnepli 85. születésnapját Kányádi Sándor, a mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A Költészet napját a költőnek és a 45 éve muzsikáló Kaláka együttesnek a gyönyörű zeneiségű versekre komponált dalaival köszöntik.

IV. Versmaraton – Thália Színház

Mintegy 70 kortárs költő olvassa fel verseit a Thália Színház Mikroszínpadán április 11-én, a költészet napján szervezett negyedik Versmaratonon. 100 vers 12 óra alatt. Az ingyenes programon Az év versei 2014 című antológia szerzőit ismerheti meg a közönség.

Weör-ESt – Petőfi Irodalmi Múzeum 

Két fiatal slammer és két tehetséges fiatal zenész invitál közös utazásara a Weöres-univerzumba.Amire számíthatunk: a versmondás hagyományos kereteit feszegető, a slam eszközkészletével újraértelmező, de mindig a versből kiinduló, Weöres kevéssé ismert arcát megmutató, ritmikus, irodalmi és zenei élmény, avagy egészestés, izgalmas vers-koncert.



Április 12.

Magyar Költészet Napja – Vígszínház

Április 12-én, szombaton délelőtt 11 órakor ünnepelik a Vígszínházban a költészet napját. A társulat és vendégei József Attila és más magyar költők mellett Petri Györgyre is emlékeznek, aki Sztálin születésnapja és karácsony között – „baljós gyerek, Joszif és Jézus között” –, december 22-én lett volna 70 éves.