Nem túlzás azt állítani, hogy a nagybörzsönyi Szent István-templom a magyar építeszettörténet egyik gyöngyszeme: ez ugyanis hazánk egyik legszebb, román stílusú, épen maradt temploma, mely az Árpád-korban született.

A település négy temploma közül ez ékeskedik leghosszabb ideje Nagybörzsönyben, és teremt középkori hangulatot a község határában. Bár korábban úgy hitték, a XI. században épült, a történészek később megerősítették, hogy alapköveit a XIII. század második felében tehették le.

A tatárjárás során toronnyal bővült, az 1600-as években kápolnaként funkcionált, hol a protestáns, hol a katolikus egyház birtokát képezte, napjainkban pedig római katolikus hívek járnak ide – a Szent István-templomban rendszeresen nem, de alkalmanként még mindig celebrálnak misét, és sokan választják esküvőjük helyszíneként.

Kívülről kőkerítés veszi körbe, barnásvörös, vakolatlan falai kváderekből készültek. Szentélye keleti tájolású, homlokzatát pedig ikerablakok teszik igazán látványossá: a Szent István-templom gazdag díszítése és korhű jellege rendkívül jól mutatja, milyenek is voltak egykor a falusi templomok hazánkban.

További mesés fotókért és kirándulóhelyekért csatlakozzatok a Magyarország legszebb helyei – a Funzine csoportja Facebook-közösségünköz. A csoportba szívesen várunk minden természetjáró profi és hobbifotóst, aki szívesen megosztaná munkáit a csoporttagokkal, illetve adott esetben olvasóközönségünkkel is.

Még több meseszép fotó a különleges templomról:

Szédületes panorámapont vár rátok a főváros közelében:

Végeláthatatlan lépcsősor vezet a panorámás emlékműhöz Budapesttől nem messze

Kevesen tudják, de fontos történelmi évfordulót ünneplünk a mai napon: látogassátok meg az ennek emléket állító, szédületes panorámapontot!

Funzine

Máriabesnyőn egykor csak úgy pezsgett az élet, mígnem a település a török időkben fokozatosan lepusztult és elnéptelenedett. Ám a 18. század jelentős fordulatot hozott történetébe: Grassalkovich Antal birtokába került, majd a szebb napokat látott templom romjai alatt egy munkás csodás körülmények közt kis Mária-szoborra bukkant, mely a helyszínt kegyhellyé avatta.

A legenda szerint ekkor a gróf fogadalmat tett: templomot építtet Szűz Mária tiszteletére. Loretóból hozatott libanoni cédrusból készült Mária-szobrot, mely a mai napig megtekinthető a főoltár mögött.

Ezt követően annyian zarándokoltak el a legendássá vált kegyhelyre, hogy a templom kibővítése egy idő után szükségszerű lett. Így aztán hozzáépítettek egy felső templomot is, ez a kettős templomszerkezet pedig a mai napig különlegessége Máriabesnyő ékének.

A Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika és Kegyhely a 20. században kapta meg a bazilika rangot, és a mai napig fontos vallási központja a katolikus híveknek.

Jelenleg felújítják külsejét, de belülről továbbra is megtekinthető, körülötte pedig sétautakkal övezett, ligetes park segít az elcsendesedésben.

A képeket a Magyarország legszebb helyei – a Funzine csoportja Facebook-felületén tették közzé. A csoportba szívesen várunk minden természetjáró profi és hobbifotóst, aki szívesen megosztaná munkáit a csoporttagokkal, illetve adott esetben olvasóközönségünkkel is.

Különleges templomok várnak az ország számos pontján:

Megfestett mennyország: 7 kazettás mennyezetű templom, amit egyszer látnod kell

Magyarország eldugott falvaiban, apró református templomok mennyezetein festett kazetták színes kavalkádja őrzi művészeti örökségünk.

Funzine

A bélapátfalvi Nagyboldogasszony-templom története egészen a 13. századig nyúlik vissza: a Bél-kő lábánál fekvő településen ekkor épült templom a ciszterci szerzetesrend számára, mely aztán a rend magyarországi történetének egyik legfontosabb tárgyi mementójává vált.

A romantikus stílusú, háromhajós látványosság mellett monostor is működött, az épületegyüttes története pedig autentikus lenyomata a magyar történelem viharos évszázadainak: a bélapátfalvi ciszterci apátsági templomot a tatárjárás során feldúlták, a 16. századra teljesen elnéptelenedett, majd barokk stílusjegyekkel keltették életre a romos épületet. A 19. században a középkori kolostor alapjain kőedénygyár létesült, mely egészen 1927-ig működött, hatalmas károkat okozva az ősi falmaradványokban.

A bélapátfalvi ciszterci apátsági templom jelenlegi felújítási munkálatai 2022 nyarán kezdődtek meg, a rekonstrukció érdemi része 2025 decemberére zárult le.

Megújult a torony nélkül épült, nyeregtetős, háromhajós templom tetőszerkezete, korszerűsítették a csatornázást és a vízelvezetés, az oldalhajók pedig új acélszerkezeti megerősítést kaptak. A kőrestaurátori munkák során kiemelt figyelmet fordítottak a bélletes főkapu helyreállítására, a nemzetközi kitekintésnek hála pedig olasz mintára újulhatott meg az impozáns rózsaablak.

Az újdonságok sorát egy múzeum és egy látogatóközpont is erősíti: a templom restaurált szószéke, korabeli bútorzata és orgonája, az apátság építészeti töredékeit bemutató kőtár egytől-egyig autentikus élményt nyújt a nagyközönség számára.

A komplexum teljes befejezéséhez már csak néhány, időjárásfüggő munka, és patinázási feladat maradt hátra.

A Magyarország legszebb helyei – a Funzine csoportja felületén szívesen várunk minden természetjáró profi és hobbifotóst, aki szívesen megosztaná munkáit a csoporttagokkal, illetve adott esetben olvasóközönségünkkel is.

Rendhagyó látványosság a Zsámbéki-medencében:

Misztikus hangulatú kirándulásra invitál a Zsámbéki-medence ősi templomromja

Hazánk telis-tele van eldugott kincsekkel és látványosságokkal, amelyek csak arra várnak, hogy felfedezzük őket.

Funzine

Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplom

Talán nincs is híresebb római katolikus templom a budai oldalon, mint a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplom. Története egészen a 18. századi pestisjárványig nyúlik vissza, amikor is egy módos kéményseprő fogadalmat tett: ha elkerüli a fekete halál, Itáliába zarándokol, és egy kegyképpel, gyalogosan tér vissza Budára. Ígéretét betartotta, a Vérehulló Szűzanya kegyképe pedig Krisztinavárosban talált otthonra – még akkor is sértetlen maradt, amikor az 1723-as tűzvészben leégett a kápolna.

A Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplom 1943-44 között nyerte el mai formáját, ám falai közt már előtte is számtalan nász köttetett. 1836-ban itt tartotta esküvőjét a „legnagyobb magyar”: gróf Széchenyi István és Seilern-Aspang Crescence szerelme közel 10 év után, maréknyi hozzátartozó, ám annál több kíváncsi szem láttára pecsételődött meg Krisztinavárosban. Semmelweis Ignác is az I. kerület ikonikus templomában mondta ki a boldogító igent –  az „anyák megmentője” 1857 júniusában kötött házasságot Weidenhofer Máriával, egy vagyonos, német ajkú kereskedő lányával. A szertartást Semmelweis fivére, Károly Fülöp vezette, aki nem sokkal azelőtt nyerte vissza misetartási jogát, melytől a szabadságharc után büntetésképp megfosztották.

1013 Budapest, Krisztina tér 2.

Mátyás-templom (Budavári Nagyboldogasszony-templom)

Fővárosunk messze földön híres látványosságát, hivatalos nevén a budavári Nagyboldogasszony-templomot legtöbbször csak Mátyás-templomként emlegetjük. Nem csoda, hiszen Mátyás király két esküvőjét is itt tartotta! A templom gótikus elődje már a 13. században is ott ékeskedett, akkoriban még német polgárok imahelyéül szolgált. A török hódoltság ideje alatt dzsámiként funkcionált, majd a jezsuiták barokk pompába csomagolták, a Millennium évében pedig Schulek Frigyes irányításával teljes átalakuláson esett át, így nyerte el ma is látható, neogótikus formáját.

Ami pedig névadóját illeti, Hunyadi Mátyás először 1463-ban, az ekkor csupán 11 esztendős Podjebrád Katalinnal, majd 1476-ban, a nápolyi származású Aragóniai Beatrix-szal kötött házasságot Budavár ékszerdobozában. Az első frigy szomorú véget ért: a cseh király lánya nem sokkal az esküvő után, gyermekágyi lázban elvesztette életét. Az özvegy uralkodó ezután a 19 éves Beatrix kezét kérte meg, decemberi esküvőjük pedig fényes reneszánsz ünnepségként íródott be a történelembe. Úgy tartják, a menyegzőn 24 fogásos lakomát szolgáltak fel a vendégeknek, a poharak pedig egy percig sem maradtak üresek a pohárnokoknak köszönhetően.

1014 Budapest, Szentháromság tér 2.

Szilágyi Dezső téri református templom

A Szilágyi Dezső téri református templom vöröses színének és Zsolnay-tetőcserepeinek köszönhetően már felszentelése pillanatában Víziváros ékévé vált. Tervezője, Pecz Samu a Duna túloldalán is maradandót alkotott: a templom és a Vásárcsarnok közti hasonlóság nem csupán a véletlen műve! A neogótikus stílusú, pentaton alaprajzú épület Budapest második legnagyobb református temploma – közadakozásból valósult meg a 19. században, akkoriban a hívek még Fazekas téri templomként üdvözölték. Átadására kis késéssel, 1896 virágvasárnapján került sor, falai közt pedig két híres személy, Ady Endre és Horthy István, a kormányzó fia is kimondta a boldogító igent.

A költő 1915-ben vette el múzsáját, a nála 16 évvel fiatalabb Csinszkát – a nász megannyi érzelmes művet inspirált, ám Ady egészségügyi állapota nem engedte, hogy a pár sokáig élvezze a házas éveket. A költő 1919-es halála után nem sokkal az özvegy szerelmes sorai pedig már egy másik művésznek lettek címezve.

Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona frigye 1940 áprilisában köttetett, a nagy nap zavartalanságáról pedig a rendőrség kezeskedett. Csak úgy hömpölygött a tömeg Szilágyi Dezső tér környékén, ám a templomban kizárólag meghívott vendégek lehettek jelen – a 800 fős násznépet a rokonság, a kormány és a honvédség tagjai, valamint nagyjából 200 diplomata alkotta. A menyasszony ruháját nem mással, mint Rotschild Klárával készíttette: a gyönyörű, fehér díszmagyar 90 gyöngyrózsáját közel egy hónapon át hímezte az ország egyik legkiválóbb gyöngyhímzőnője. Olyannyira jól sikerült, hogy a nagy nap után kikerült egy virágüzlet kirakatába, és kíváncsi szemek ezrei jártak a csodájára.

1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 3.

Esküvői helyszínek, ha mesébe illő menyegzőt terveztek:

Mesebeli menyegző: 11 varázslatos esküvői helyszín Budapesten és környékén

Romantikus hangulat, mesebeli látvány és a legkülönlegesebb ízélmények – íme, 11 esküvői helyszín, ahol igazán varázslatos lehet a nagy nap.

Funzine

Az épület – teljes nevén az Óföldeáki Szűz Mária Keresztények Segítsége-templom – az egyetlen gótikus stílusú kápolna a térségben. Története igencsak régre, a 14. századra nyúlik vissza: már az 1300-as évekből is maradt fenn írásos emlék a helyről, ami már akkor is vallási szerepet töltött be.

Ezután a 15. században húzták fel a templom különálló harangtornyát, amely így elnyerte ma is ismert formáját. A toronynak és az egykori két bástyának az esztétikai funkciók mellett fontos feladatuk volt: innen ellenőrizték ugyanis a környék nagyobb városaiból érkezőket.

Bár az erődtemplom számos felújításon és átépítésen esett át a századok során, mindenképpen érdemes egy pillanatra megállni, és elgondolkozni azon, hogy ez az épület csodával határos módon 600 éve is itt állt.

A római katolikus templomot mély várárok öleli körbe, az épületet pedig egy kis fahídon keresztül tudjátok megközelíteni. Belülről sajnos csak ritkán lehet megtekinteni, így ha mindenképpen szeretnétek bentről is megcsodálni ezt a valódi gyöngyszemet, akkor feltétlenül egyeztessetek előre a helyi plébánossal.

A templom felfedezése után feltétlenül vegyétek az irányt Makó vagy Hódmezővásárhely felé, hiszen innen már csupán egy karnyújtásnyira vannak ezek a csodás városok.

A képeket a Magyarország legszebb helyei – a Funzine csoportja Facebook-felületén tették közzé. A csoportba szívesen várunk minden természetjáró profi és hobbifotóst, aki szívesen megosztaná munkáit a csoporttagokkal, illetve adott esetben olvasóközönségünkkel is.

Tél végi idill a templom körül:

Hódmezővásárhelyen is számos látnivalót ajánlunk:

Slow living és népművészet kéz a kézben jár a Dél-Alföld szecessziós ékszerdobozában

Hazánk egyik legnagyobb területű városa szecessziós pompába burkolózva közt hirdeti a lelassulás művészetét.

Funzine

Öskü település kerektemploma első látásra is mesébe illő látványt nyújt: a műemlékként védett épület egy lombjukat hullató fákkal körülvett, takaros kis dombon, hengeres falakkal és kupolás tetővel emelkedik a falu házai fölé.

A templom eredetéről viszonylag kevés írott forrás maradt, és számos tévhit is kialakult vele kapcsolatban az évszázadok során: sokan azt gondolták, hogy vártorony vagy akár a török időkből származó mecset lehetett.

A régészeti és művészettörténeti vizsgálatok alapján azonban kiderült, hogy az ösküi kerektemplom a rotundák, azaz körtemplomok sorába tartozik – és vélhetően a XI. században épült, azaz szinte egyidős a magyar állammal. 

Az 1543-as székesfehérvári vesztes csatát követően Ösküt lerombolta a török, és a templom is sokáig romokban állt. Később aztán, 1725-ben mint katolikus templomot festették újra – ekkor kapta a jelenlegi kupolaformájú tetejét. 

A XIX. század derekára azonban már túl kicsinek bizonyult – a faluban új, nagyobb templom épült, a rotunda pedig kápolnaként működött tovább.

A vizsgálatok során egyébként az is kiderült, hogy a templom alaprajza nem is teljesen kör, inkább ovális alakzat, melynek átmérője közel hét méter. A belső tér jelenleg előzetes bejelentkezéssel látogatható, kívülről viszont bármikor megcsodálhatjuk a történelmi épületet.

A képeket a Magyarország legszebb helyei – a Funzine csoportja Facebook-felületén tették közzé. A csoportba szívesen várunk minden természetjáró profi és hobbifotóst, aki szívesen megosztaná munkáit a csoporttagokkal, illetve adott esetben olvasóközönségünkkel is.

További csodálatos képek az Árpád-kori gyöngyszemről:

Íme még néhány varázslatos kerektemplom szerte az országban:

5 kerektemplom szerte az országban, amit egyszer mindenkinek látnia kell

Templomokat gyűjtöttünk egy csokorba szerte az ország különböző pontjairól, melyek köralapjuk révén a kerektemplom elnevezést viselik.

Funzine

Vízparti pihenés és kirándulás Szentesen

Kurca-part

Sokan „zöld főutcaként” emlegetik a Kurcát, amely bár a város kellős közepén folyik keresztül, a partja mégis megmaradt csodálatosan zöld, lombokkal teli környéknek. A belvárosi szakaszon kiülhetünk a nyilvános stégre, vagy bevehetjük magunkat a szomszédos Széchenyi-liget árnyas fái közé. Hihetetlen, de Szentes területén összesen 71 híd található – a legbájosabbak a Kurcán ívelnek át.

Szentesi Tiszai Strand

Ha csobbannánk is egy jót az alföldi vizek városában, a város szélén, a Csongrád felé tartó úton lefordulva jutunk el az ország második legnagyobb folyójához, ahol mediterrán hangulattal és a legendás Tiszavirág büfével vár minket a szabadstrand. A Tisza vize ezen a szakaszon kiválóan alkalmas a fürdésre, a parton pedig többek között jól kiépített sportpályák várják a kikapcsolódni vágyókat.

6600 Szentes, a 451-es út mellett

Antal-tó

A horgászat szerelmeseinek kötelező célpont, de egyébként sem bánjuk meg, ha ellátogatunk a város határában fekvő, nyugalmat árasztó Antal-tóhoz, melynek partján kedves kilátóból csodálhatjuk a tájat. Próbáljuk ki a horgászbüfé jó minőségű és meghökkentően olcsó menüjét, a rendezvényhelyszínként is funkcionáló fogadóban pedig akár meg is szállhatunk egy vagy több éjszakára.

6600 Szentes, Mentettrét, Hrsz. 0189/1. | Weboldal

Termál-tó (Halastó)

Kevesen tudják, de Szentes közigazgatási területén, a cserebökényi pusztában található Közép-Európa legnagyobb termáltava is, amely ráadásul a hazai szörfösök kedvelt úti célja, hiszen a vízfelület másfél kilométeres legnagyobb kiterjedése éppen merőleges a jellemző északnyugati szélirányra. A tó számos vízi madár élőhelye, a parton pedig ötletesen kiépített ökoturisztikai bázis található.

6600 Szentes, a 45-ös út mellett

Szentesi Sport- és Üdülőközpont

Ha nem csak a természetes vizekre vagyunk nyitottak, a Széchenyi-liget mögött találjuk a régió egyik legjobb strandját, ahol 15 különböző hőmérsékletű medence és 8 csúszda mellett több szauna is rendelkezésünkre áll. Az üdülőközpont része egy pihenőházakkal és sátorhelyekkel ellátott kemping is. A komplexumhoz tartozó sportuszodában játssza meccseit a város első osztályú férfi és női vízilabdacsapata.

6600 Szentes, Csallány Gábor part 4. | Weboldal

Szentesi úti célok és látnivalók 

Református Nagytemplom

A megrögzött „templomturisták” Szentesen sem fognak csalódni, hiszen a könyvtárrá alakított zsinagóga mellett a város másik legjellegzetesebb egyházi épülete a két és fél ezer ülőhelyes református műemléktemplom. A bejárattal átellenes karzaton egy pompás orgonát csodálhatunk meg, a második emeleti karzaton kialakított Templomi Galéria pedig egy állandó, a reformátusság történetét bemutató kiállításnak ad otthont.

6600 Szentes, Kiss Bálint utca 2. | Weboldal

Tóth József Színház és Vigadó

Az elmúlt években újjáéledő színház a Vigadó impozáns, belvárosi épületében üzemel. A közösségi programok és estek mellett rendszeresen műsorra kerülnek nívós vendégelőadások, június elején pedig Szentesen rendezik a II. Gregor József Kamaraopera Fesztivált, amelyet Ádám Eszter és Juan Pablo Esmok Lew közös előadása nyit meg. A város színházi hagyománya egyébként is jelentős, hiszen itt működik az ország egyik legnívósabb drámatagozata.

6600 Szentes, Petőfi utca 2. | Weboldal

Tokácsli Galéria

A Dél-Alföld jelentős kiállítóhelye Szentes központjában fogadja a látogatókat. Az intézménynek fontos szerepe van a helyi művészek támogatásában, így évente lehetőséget ad a szentesi tehetségek bemutatkozására, de rendszeresen szerepelnek országos hírű művészek alkotásai is. Kétévente itt rendezik meg az Országos Aktfotó Kiállítást. A 2025-ös Szentes KultFeszt progjamjai is itt kaptak helyet – május végén még lesz alkalmunk elcsípni egy-kettőt közülük.

6600 Szentes, Kossuth tér 5., I. emelet | Weboldal

Gyuricza Veteránjármű és Régiség Múzeum

A retró járművek, és általában a különleges régiségek kedvelőinek szívét garantáltan megdobogtatja Gyuricza Róbert gyűjteménye. A Petőfi utcán, az egykori nyomda épületében nyílt kiállítótérben gyönyörűen restaurált veterán motorok és kerékpárok sokasága fogad minket – Tünde és Panni robogók, Pannóniák és Csepelek. A gyűjtemény látogatása időpontegyeztetést igényel.

6600 Szentes, Petőfi utca 1. | Facebook

Helóta Biokert

Végül egy kis ínyencség az alföldi gasztronómia és a friss zöldségek kedvelőinek. Aki járt már környékbeli lecsófesztiválon, az tudja, milyen nagyszerű paradicsom és paprika nő Szentesen. A Helóta Biokertben feldolgozott termékeket is vásárolhatunk – kóstoljuk meg bátran, mit tud a szilvalekváros paprikakrém vagy az ökörszív parilé! Sőt, akár önkénteskedhetünk is egy hétig a helyi jurtában elszállásolva.

6600 Szentes, Attila út | Weboldal

Ha tovább kalandoznánk az Alföldön:

Gyulai kiruccanás: 5+1 fergeteges látnivaló és program idén tavasszal

A román határ közelében fekvő város történelmi és kulturális látnivalóiról, valamint gyógyfürdőjéről híres, így tökéletes úti célnak ígérkezik idén nyárra.

Funzine

Kiemelt kép forrása: Ötvös Sándor fotói

Ösküi kerektemplom

Középkori parasztkoronaként üli meg a Bakony egyik dombját az ösküi rotunda, amelynek hajója a templom nevével ellentétben valójában nem is kör, hanem ovális alakú. Egyes vélekedések szerint római kori őrtorony lehetett, mások török mecsetre gyanakodnak, de valószínűbb, hogy hazánk más körtemplomaihoz hasonlóan az ösküi is a 11. században épült, még kúp alakú tetőzettel, a ma látható kupolás megoldás helyett. Az apró ablakokkal pettyezett, a falu fölé magasodó templomot a helyi katolikus közösség a 19. század derekán nőtte ki, ekkor építették fel klasszicista stílusú plébániatemplomukat. A kalapos gombaformájú épület azóta kápolnaként funkcionál, 15. századi vaskulcsát ma a Veszprémi Múzeumban őrzik.

8191 Öskü, Mecset utca

Kallósdi kerektemplom

Zala vármegye szelíd dombjai őrzik azt a mindössze száz főt számláló Kallósd települését, ahol megbújik az országosan jelentős Szent Anna-templom. A dombtetőn magasodó kerektemplomot nehéz eltéveszteni, messziről lehet látni égbe magasodó karcsú alakját, melyet tavasszal a virágzó vérszilvafák látványa tesz idillivé. A templom jelentősége abban rejlik, hogy az Árpád-kori kerektemplomok egyik jelentős képviselője. A vélhetően a 13. században emelt, román stílusú templom tetejét harang alakú tető fedi, karcsú tornya innen nyújtózik az égbolt felé. Bejárata délnyugat felé néz, berendezése mindössze egy oltárkép, ami a templom névadóját ábrázolja.

8785 Kallósd, Kossuth Lajos u. 25.

Református kerektemplom

Európa legnagyobb református kerektemplomaként és egyben Szilvásvárad szimbólumaként tartják számon a település szívében található református kerektemplomot. A népi-klasszicista stílusban 1837 és 1840 között épült hófehér templom Povolny Ferenc egri építész és Gróf Keglevich Miklós, a falu földesurának nevéhez fűződik. Kerek formája, mérete, négyoszlopos bejárata, de oszlopokkal körbevett, különleges elrendezésű belső tere is nem mindennapi látványt nyújt. Látogatása az istentiszteletek alkalmával lehetséges.

3348 Szilvásvárad, Aradi vértanúk útja 33. | Elérhetőség és látogatási rend

Balatonfüredi kerektemplom

A 19. században, klasszicista stílusban épített római katolikus kerektemplom Balatonfüred szívében található, a régi Fürdőtelepen, a Tagore sétánytól mindössze egy karnyújtásnyira. A templom építése 1841-ben vette kezdetét, felszentelésére pedig 1846 júniusában került sor, melyen részt vett Deák Ferenc is. A templom főoltárának képét az osztrák Henriette Kärling készítette, mely Jézus Krisztus és a szamáriai asszony találkozását ábrázolja. A templom 1988-ban orgonával is gazdagodott, fennállásának 150. évfordulóján pedig sor került külső-belső megújítására egyaránt.

8230 Balatonfüred, Blaha Lujza u. 1. | További információk >>

Esztergomi kerektemplom (Szent Anna-plébániatemplom)

Az esztergomi kerektemplom, vagy másik nevén Szent Anna-plébániatemplom építése 1828-ban vette kezdetét, befejezésére pedig 1837-ben került sor. A klasszicista stílusú római katolikus templom építése Packh János tervei alapján, Rudnay Sándor hercegprímás kezdeményezésére kezdődött el. Az Esztergomi Bazilika kicsinyített másaként is számon tartott templom alaprajza teljesen kör alakú, főbejáratát pedig széles, márványlépcsővel megtoldott oszlopcsarnok díszíti, melyet két grandiózus angyalszobor őriz. A templom főoltárképe Hesz János Mihály nevéhez fűződik, de megtekinthető a templomban az épület ezüstből készített makettja is.

2500 Esztergom, Rudnay Sándor tér | További információk >>

Varázslatos kápolnák várnak még rátok Zalában:

5 varázslatos kápolna a dombok ölelte Zalában, amit érdemes felfedezni

Ajánlónkban öt varázslatos látványt nyújtó zalai kápolnát gyűjtöttünk egy csokorba, melyet érdemes felkeresni egy tavaszi kirándulás alkalmával.

Funzine

A templom szerkezete magában hordozza a korabeli építészet jellegzetességeit: téglalap alakú hajója és négyzetes, keresztboltozatos szentélye a középkori templomokéhoz hasonlóan lett kialakítva. A sarkokat (az északkeleti kivételével), gondosan faragott kváderkövek díszítik, amelyek a középkori mesterek keze munkáját dicsérik.

A szentély falain keskeny, csúcsíves ablakok engedik be a fényt, amelyek szintén a középkori építészet jellegzetes elemei. A templom 1565 körül került a református közösség birtokába, amely az évszázadok során számos értékes művészeti elemmel gazdagította az épületet.

A 18. század második felében, a gyülekezet megerősödésével új belső berendezéseket készítettek: 1769-ben épült meg a templom hajójának kazettás mennyezete és a nyugati karzat, amelyek a Felső-Tisza-vidék legkorábbi fából készült egyházi berendezései közé tartoznak.

A templom belső terének teljes restaurálása még várat magára, de jelenlegi állapota így is kiemelkedővé teszi az épületet a középkori magyar műemlékek sorában, ezért mindenképp megér egy látogatást!

Fedezzétek fel ezeket a lenyűgöző várromokat hazánkban:

Magyarország 5 legszebb várromja, ahol lenyűgöző panoráma tárul elénk

Fedezzétek fel velünk ezt az öt gyönyörű várromot, ahol a történelem és a természet csodás harmóniát alkot!

Funzine

A különleges épület története 1917-ig nyúlik vissza, hiszen a Váci út külső területén ekkor indult meg a szervezett hitélet. Ekkor alakult meg a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület, majd ezután tartottak istentiszteletet karmelita szerzetesek, kezdetben még csak a közeli Tomori utcai iskola két tornatermében. Ezen kezdeményezések hatására az egyházközséget 1923-ra szervezték meg, amivel megnőtt az igény egy új templom megépítésére.

Nem meglepő a párhuzam a szegedi dóm és a Szent Mihály-templom között, ugyanis mindkettő megálmodásáért Foerk Ernő elismert építész felelt, tervei alapján 1929-ben kezdődött el az angyalföldi templom megépítése. Az egy év alatt felépült, grandiózus épületet 1930. szeptember 21-én szentelte fel Serédi Jusztinián bíboros. Ezután 1933-ra emelték az egyházközséget plébániai rangra, 1940-re pedig el is készült a plébánia és a kultúrház is.

Ahogy a legtöbb budapesti épület esetében, a második világháború pusztítása a templomot is elérte. Az ekkor született károkat folyamatosan igyekeztek rendbe hozni, a szocializmus évei alatt pedig többek között egy új liturgikus térrel bővült az épület.

Mai, eredeti pompáját megidéző állapotát a 90-es évektől megkezdett teljes körű felújításnak köszönhetjük, amely keretében kívül-belül ráncba szedték az épületet és az egyedi báját adó ólomablakok és tornyok is renoválva lettek.

Ismerd meg még több budapesti templom történetét:

5 rejtőzködő templom Budapesten, melyet csak kevesen ismernek

Szent István Bazilika, Mátyás-templom, Dohány utcai zsinagóga. Három budapesti imaház, amit senkinek

Funzine