tábor Archives

Őket választották a svédek a budapesti dalszerző táborba

Tegdes Péter — Tue, 27 Nov 2018 16:20:16 +0000

Februárban Budapestre érkezik az egykori ABBA-tag által alapított dalszerző tábor. A svéd szervezők nyolc magyar dalszerzőt hívtak meg a három napos eseményre, ahol külföldi szerzőkkel is együtt dolgozhatnak – többek között Szingapúrból, Mexikóból, Írországból és az Egyesült Államokból. Az esemény magyarországi fő támogatója és helyi szervezője az Artisjus.

A Björn Ulvaeus (ABBA) és a világsztárokkal dolgozó dalszerző-producer, Niclas Molinder kezdeményezésére született Songwriting Camps 2015 óta rendez dalszerző táborokat. Az Artisjus februárban a magyar fővárosba is elhozta a rendezvényt, melynek addig csak Stockholm, London és Párizs adott otthont. Az első Budapest Songwriting Camp sikere után 2019-ben ismét megszervezik a dalszerző tábort a magyar fővárosban, így újra a világ számos pontjáról érkeznek ide zeneszerzők és szövegírók – így például az Egyesült Államokból és Szingapúrból is. A nyolc hazai résztvevőnek olyan sztárszerzőkkel is lesz lehetősége a közös munkára, mint például a Mind The Gap című számot jegyző Will Simms vagy az ázsiai régió egyik sokat foglalkoztatott szerzője, Ken Chong.

„A dalszerzés világszerte egyre inkább az együttműködésről, a kollaborációkról szól. Nekünk annyi a dolgunk, hogy összehozzuk a közép-európai dalszerzőket egymással és a külföldi alkotókkal. A többiről gondoskodik az ő szabad, nyitott, kreatív közösségük” – mondta az esemény fő támogatója, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója, dr. Tóth Péter Benjamin. „Számos kezdeményezés indult már azzal a céllal, hogy Budapestet a könnyűzene regionális központjává tegye. Büszkék vagyunk arra, hogy idehoztuk és támogatjuk a nemzetközi tábort – és ezzel mi is hozzájárulhatunk ehhez a fontos ügyhöz”.

A hazai pálya előnye, hogy más nemzetekhez képest több magyar dalszerző csatlakozhat a táborhoz. Nem titkolt cél, hogy az inspiráló nemzetközi közegben világszínvonalú magyar zenék születhessenek, és olyan kapcsolatok épüljenek, amelyek által a magyar szerzők könnyebben érvényesülhetnek a globális zenepiacon. Ebben pedig a svéd szervezésű tábor azért jelenthet valódi ugródeszkát, mert a skandináv országot a világ legnagyobb zeneexportőrei között tartják számon. Világsztár előadók mögött is svéd szerzők, producerek álltak egy-egy sláger erejéig: például Britney Spears, Lady Gaga, Madonna, a U2 vagy a Backstreet Boys is számos sikert köszönhet az észak-európai nemzet zeneipari tehetségeinek.

Magyarországról nyolc dalszerzőt választott a svéd szervezőcsapat, ők vehetnek részt a február 20-23. között megrendezett eseményen: a Junior Artisjus-díjas és Fonogram-díjas Jónás Verát; a számos magyar és külföldi hírességgel együtt dolgozó Závodi Marcelt; a Mary Popkids egyik dalszerző-énekes frontemberét, Kamau Makumit; a Metropolita című albumával befutott Petruska Andrást; a filmzenéket és reklámzenéket is jegyző szerző-producer-énekest, Kozma Katát; a Carbonfools frontemberét, Fóris-Ferenczi Gábort; a Junior Artisjus-díjas, experimentális zeneszerzőt, Várallyay Petrát és a fesztiválkedvenc hip-hop formáció, az NB énekesnőjét, Péterffy Lilit.

Elkészült a Hello Wood legújabb könyve, a Children of the Wood

Tegdes Péter — Thu, 25 Oct 2018 13:44:29 +0000

A Hello Wood nemzetközi nyári egyetemének és fesztiváljának filozófiáját összegző könyv, a Children of the Wood az építőtáborok tárgyi lenyomata, az alapítók és a résztvevők kollázsszerű élménybeszámolója. A kötet azon a felismerésen alapul, hogy a Hello Wood a közösségi alkotás elementáris erejétől vált azzá, amiként ma ismerjük.

A nyolc év 64 napjának történéseit illusztráló és értelmező kiadvány nemcsak építészeknek és dizájnereknek lehet inspiráló, de egyéb közösségi kezdeményezések résztvevői számára is. A Hello Wood csapata a nyári táborok értékrendjének mintájára egy jövőbeli, szélesebb körű törekvés, az építő közösség (building society) alapjait fektette le ezzel a kötettel.

fotó: Glódi Balázs

A Children of the Wood nem egy vaskos, keménykötésű, teoretikus esszégyűjtemény, hanem a nyári egyetem papíralapú lenyomata, amely a Csóromföldén nyaranta megrendezett építőtáborok életformájának, életfelfogásának közvetítésére tesz kísérletet.

A kiadványban az eddigi 8 év 8 táborának 64 napját, 1020 résztvevő tapasztalatait és impresszióit sűrítették össze egy képzeletbeli nap 24 órájának 1440 percébe, napkeltétől napkeltéig. A könyv narratíváját a közösség hangja adja, így a kiadvány a résztvevő diákoktól és az alapító tagoktól kezdve a workshopvezetőkön, projektmenedzsereken, urbanistákon, építészeken és az esti bulik programszervezőjén át egészen a táborlakóknak napról-napra fenséges lakomákat főző szakácsokig bezárólag szinte mindenkit megszólaltat.

fotó: Glódi Balázs

A Children of the Wood önmagában is izgalmas design tárgy, hisz a tervezési folyamatot teljesen áthatotta a táborokra jellemző kétkezi anyagmegmunkálás, a manualitás, az anyagszerűség. A könyv grafikusai, Szőke Gergely Lukács és Mrkobrad Marko olyan időigényes, szabadkézi megoldásokkal játszottak, néhol némi iróniával, mint a montázsolás, a papíráztatás vagy a kézírás gesztusai.

fotó: Glódi Balázs

A könyv lapjain szinte tapinthatóvá válik a táborok valósága: tervezőgrafikai megoldásainak köszönhetően a fotókkal is gazdagon illusztrált lapjain kicsit olyan kalandozni, mintha kincseket keresne az olvasó. Benne a hangulatot megidéző firkálásokra, leragasztott, áthúzott szövegekre, receptre, bevásárló listára, dalszövegre bukkanhatunk, de időjárás-előrejelzést, a természetben az emberrel együtt élő állatok és növények szellemes leírásait, és még egy csóromföldi képregényt is találunk az oldalakon.

Kortárs erdei fakabinok épülnek idén a Hello Wood nyári táborában

Gyenis-Sutus Dolli — Tue, 03 Jul 2018 11:29:46 +0000

A kisházmozgalom egyik magyarországi úttörőjeként a Hello Wood egy régóta dédelgetett terve válik valóra, nyári egyetemén ezúttal kortárs víkendházak épülnek július 7. és 15. között. Főszerepben a környezetbarát fakunyhók, emberléptékű házikók és csendes erdei lakok.

Ráday Dávid – Grand Cabin Club

A Hello Wood mindenkori nyári építésztáborának Csóromföldén megalakult campusa idén a Cabin Fever (Kabinláz) hívószó alatt fog továbbfejlődni. A cabin fever Amerikában a bezártságból, izolációból fakadó tünetek összességét jelenti, használják a szlengben a téli depresszió szinonimájaként is. Ugyanakkor a kifejezésnek nemcsak negatív olvasata van, a fogalom egy szimpatikus építészeti és szociális paradigmaváltásra is utal, mégpedig a tiny house movementre, azaz a kisházmozgalomra.

Ráday Dávid – Grand Cabin Club

Ez a nemzetközi szinten népszerű törekvés egyszerre szól a természetbe való elvonulásról, a környezettudatos gondolkodás előtérbe helyezéséről, az építkezésről mint közösségi élményről és nem utolsó sorban – minden romantikus felhangja mellett – a gazdasági racionalitásról is. A 2008-ban kirobbant világválság óta még nagyobb figyelem irányul a kis házak építészeti trendjeire, hiszen a kisebb méretű, helytakarékos és nem drága alapanyagokból felépülő házak nemcsak egyszerűbb életet ígérnek, de megfizethetőbb beruházási és lakhatási lehetőségeket is.

Huszár András – Wauhaus

Csóromföldén a kisméretű kabinházak megépítésén lesz a hangsúly. A campuson zajló oktatási és kutatás-fejlesztési program során összesen hét épület fog elkészülni. Lesz csapat, amelyik kerekeken guruló, tehát mozgatható házat fog építeni, mások erdei menedékházban gondolkodnak, míg a Hello Wood stábja, a Ráday Dávid által vezetett csapat tervei alapján egy társasági eseményekre alkalmas, közösségi térrel és hálórészekkel egyaránt rendelkező, A-alakú házat fog felhúzni a Berger előre gyártott fapaneljeinek segítségével. A Hello Wood erdei klubháza baráti vacsorákra, beer-pong partikra, nagy társasjáték-maratonokra és regenerálódásra is egyaránt alkalmas épület lesz.

A megvalósult faházakat az érdeklődők a tábor utolsó napján, július 15-én vasárnap, illetve az utána kezdődő Művészetek Völgyében – akár tárlatvezetés keretében – is megtekinthetik majd.

Ráday Dávid – Grand Cabin Club

A nyári egyetem független nemzetközi zsűrije (Salvatore Peluso, a milánói székhelyű Domus magazin szerkesztője, Javier Villar és Mészáros Máté, a tokiói Kengo Kuma & Architects építészei, Markus Bader a berlini Raumlabor építésze és Theodore Molloy, a londoni PUP Architects társalapítója) 5+2 darab olyan projektet választott ki, amelyek megvalósításával a tiny house movement jellemzői és kontextusa vizsgálhatók. Miért mozgatják ezek a látszatra egyszerű építmények az építészek fantáziáját? Valóban bealkonyodott a monumentális, drága épületeknek vagy csak az új építészgenerációnak nincs elég önbizalma nagyot alkotni? A megvalósuló projektekkel ezekre a kérdésekre keresik a választ.

Pozsár Péter – In Team

Filmes tábor a Korda Filmparkban

JonBorno — Mon, 09 May 2016 09:39:03 +0000

Forgass, szinkronizálj, szerepelj, ismerj meg minden titkot! Filmes tábort indít a Korda Filmpark a filmkészítés iránt érdeklődő fiataloknak.

2016 nyarán három turnusban indul az élményben és szakmai tartalomban gazdag tábor a Korda Filmstúdió filmes szakemberei és a Filmpark animátorai vezetésével.

Közép-Kelet-Európa első filmes látogatóközpontja, a Budapesttől 30 km-re, Etyeken található Korda Filmpark 7-14 éves fiatalok jelentkezését várja oda, ahol a filmek szerelmesei felfedezhetik a filmgyártás titkait, megismerhetik a törpék és óriások, az óceánjárók gigantikus jeleneteinek hátterét, és számos filmes kulisszatitkot.

A Korda Filmstúdióban olyan produkciók készültek, mint a Hellboy II. (Az Aranyhadsereg), a Boszorkányvadászat, a Borgiák, A katedrális (Az idők végezetéig), a Mentőexpedíció. A nagy amerikai alkotások díszletei és stúdiói között tanulhatnak a gyerekek a filmkészítés alapjairól.

Kikből áll egy filmes stáb? Megismerik a filmkészítés folyamatában résztvevő filmes szakemberek munkáját, valamint betekintést kaphatnak abba a folyamatba, ami a filmötlettől a megvalósulásig történik.

Nem csak megismerik a Green Screen technikát, de el is készítik saját kisfilmjüket. Hiszen ki nem vágyott arra, hogy ünnepelt mozisztár legyen. Most teljesülhet a gyerekek kívánsága a kamerák kereszttüzében. A program keretében rövidfilm készül, ahol belekóstolhatnak a forgatás hangulatába, a színészek és a stábtagok munkájába. A Korda Filmstúdió szinkronstúdiója pedig lehetőséget ad az igazi hangutómunkára. A gyerekek saját hangjukat kipróbálva ismerhetik meg szinkronizálás folyamatát hangmérnök-szinkronrendező irányításával.

A Korda Filmstúdió 15 000 nm-es kültéri díszlete izgalmas barangolásra hívja a gyerekeket New York utcáiba, a középkori Firenzébe, Velencébe, Rómába, valamint találkozhatnak állati „sztárokkal” és a filmekben szerepelt állatok idomárjával is.

Piroch Gábor kaszkadőr és tanítványai a kaszkadőrök munkájába avatja be a gyerekeket, Tajti Ervin lovasíjásszal pedig a Lovasíjász című dokumentumfilm nyomába erednek a fiatalok. A DA VINCI Learning tv-csatorna interaktív játékokkal, tudományos kísérletekkel, ismeretterjesztő filmekkel várja a táborozókat.

Turnusok: I.: 06.27 – 07.01., II.: 07.04 – 07.08., III.: 07.11 – 07.15. (angol nyelven: 7.04.-07.08.)

www.kordafilmpark.hu és tabor@kordafilmpark.hu

Ifjú dizájndiktátorok a MOMÉn

JonBorno — Wed, 18 Jul 2012 11:31:07 +0000

A MOME idén is megrendezte a DEMO-val közös tárborát, amelyben a legifjabb nemzedék tagjai ismerkedhettek a dizájnnal és a divattal.

9 és 14 éves gyerekek a környezettudatosság és az újratervezés jegyében egy hétig ismerkedtek a divattervezés és a design alapjaival. Ruhákat és tárgyakat terveztek, majd szakértő bírák tanácsait követve zsűrik előtt vonultatták fel terveiket. A MOME tárbora után egy nappal a vállalkozó kedvűek segíthettek a Hintaparipa rekordját megdönteni. A kísérlet sikerült: 9 óra alatt 2696 ember merészkedett a „szörnyeteg” hátára…

A tábor folytatódik, újabb időpontok a DEMO oldalán olvashatóak.

Fotó: Böröcz András

Szevasztok, Fanyűvők!

JonBorno — Wed, 16 May 2012 12:34:23 +0000

A fa az egyik legősibb, de a mai napig legmegbízhatóbb építőanyag. Mégis egyre kevesebbet használják a tervezők, építészek. Hogyan lehet visszatalálni hozzá, és miként lehet ránevelni a leendő építészeket és dizájnereket, hogy fában gondolkodjanak? És persze: hogyan szervezzünk társadalmilag hasznos kezdeményezést, és nem mellesleg egy oltári nagy bulit a fa köré? Bakos Maxim, a Hello Wood igazgatója válaszolt kérdéseinkre.

Falepedő, Csiga, Anya – számodra mire hívószavak ezek?

A 2011-es Hello Woodra. Ezeket a neveket viselik a tavalyi alkotótábor művei.

Az ötlet mintájául eredetileg a koppenhágai International Wood Festival szolgált, ha jól tudom. Miben kellett változtatni az átültetéskor, mit kellett helyspecifikussá tenni, „magyarítani”? Miben több vagy más a Hello Wood?

2010-ben Pozsár Péter, akivel sokat dolgozom együtt, keresett meg az ötlettel, hogy szervezzünk egy, a dán fesztiválhoz hasonló alkotótábort. Az apropó az volt, hogy Dániában a fesztivál elmaradt, pedig Péter a MOMÉn is tanít, és diákjai egy nagy nemzetközi pályázat keretében bejutottak azok közé, akik megvalósíthatták volna ott az installációjukat. Így nem volt mit tenni, meg kellett rendezni itthon a fesztivált.

Magyarítani nem igazán kellett semmit. Az eredeti fesztivál szabálya nagyon egyszerű: csapatonként 1 km falécből kell installációkat létrehozni. Ebben az egyszerűségben rejlik a nagyszerűsége. Persze mi azért csavartunk egyet az ügyön. Nálunk már az első évtől kezdve nem csapatok pályáztak pályaművekkel, modellekkel, hanem portfólióval jelentkeztek diákok különböző egyetemekről. A diákokat ott a helyszínen osztottuk be csapatokba, figyelve arra, hogy az összetételük vegyes legyen, mind nemre, mind egyetemre való tekintettel. A csapatok élére egy-egy tapasztalt és kreatív vezetőt állítottunk, aki segítette munkájukat. A visszajelzések alapján ez jó ötletnek bizonyult. Az első Hello Woodhoz képest is sokat változott mára az alkotótábor. A faépítészeti workshop mellett, amely még mindig a Hello Wood gerincét képezi, rengeteg más workshop is lesz idén. Ezzel az a célunk, hogy interdiszciplináris alkotások szülessenek. Fontos számunkra, hogy a diákok tapasztalják meg, milyen más egyetemistákkal, más művészekkel, sőt, teljesen más szakmabeliekkel, mint például közgazdászokkal, mérnökökkel szociológusokkal dolgozni.

Milyen szabályok vannak nálatok? Kik jelentkezhetnek? Mi történik a tábor ideje alatt, és mi lesz a sorsa az itt készülő alkotásoknak?

Elsősorban egyetemek, főiskolák diákjainak jelentkezését várjuk, de jelentkezhet bárki, aki nem múlt el még 30, és érez magában erőt és kreativitást, hogy részt vegyen valamelyik workshopon. Idén lesz animáció, faépítészeti, fenntartható tervezési, film, fotó, irodalom, tájépítészeti, tipo, upcycling és új média műhelymunka is. Ezen kívül az alkotótábor előkészítési fázisában már volt egy stratégiai workshop, ahol a MOME és a Corvinus Egyetem diákjaival arra kerestük a választ, hogy milyen stratégia mentén lehet a Hello Wood fenntartható. Volt egy terepmunka is, ahol szociológusok vizsgálták meg azokat a településeket, ahova a Hello Wood alkotásait szánjuk idén. Ugyanis a mostani alkotótábor az első, amely témát kapott, mégpedig az egyéni felelősségvállalást. Jól ismert tény, hogy a designerek 90 százaléka a népesség 10 százalékának tervez. Úgy éreztük, hogy a jelenlegi gazdasági válsággal és társadalmi feszültségekkel terhes időben nem lenne helyénvaló, ha l’art pour l’art installációkat készítenénk. Arra kerestünk megoldást, hogy a designerek és építészek a maguk eszközeivel és módszereivel hogyan tudnak segíteni szerény körülmények között élő embereknek. Az alkotásaink ezért a helyi közösségek igényeit is alapul véve készülnek, és a tábor után ott is maradnak.

Egy-egy tábor ideje alatt nagyon kemény munka folyik. Szeretjük nagyon hangsúlyozni, hogy az ide jelentkezők ne láblógatásra számítsanak. Ahhoz, hogy egy hét leforgása alatt komoly művek születhessenek, mindenkinek teljes erőbedobással kell dolgoznia. Ez elsőre komornak tűnhet, de ha van arra alkalma valakinek, hogy megkérdezzen olyanokat, akik már részt vettek Hello Wood-on, azt fogja hallani, hogy ebben rejlik az egész nagyszerűsége. Olyan állapotba kerülhet így az ember, amit talán Csíkszentmihályi Mihály flow-élménye ír körül a legjobban. És persze semmi sem tud olyan jól esni, mint a kemény munka utáni fröccs vagy sör.

Több partnerrel közösen szervezitek a tábort évről-évre, milyen szerepet vállal a Hello Woodban a Krétakör és a MOME, és milyet a Sziget Fesztivál? Miben jelenthet ez változást, hová nőheti ki magát a Hello Wood, mik lehetnek a kilátások a nagy jövőre?

Szeretnénk, ha a Hello Wood nem csupán egy alkotótábor lenne, hanem egyben műhely is. Ezért törekszünk arra, hogy bevonjuk a szervezésébe a hozzánk hasonló vagy számunkra szimpatikus intézményeket, szervezeteket. A MOMÉval, azaz a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel a kapcsolatunk már 4 éve nagyon szoros, ugyanis a MOME line, amely a Reflekt Stúdióval (szociális építészettel foglalkozó szervezet, amelynek Pozsár Péter az építésze – a szerk.) együtt szervezi a Hello Wood-ot, a MOME design műhelye. A Krétakörrel egy remek dolgot találtunk ki. Az alkotótábor végén egy utcafesztivál keretében fogjuk átadni a helyi településeknek az installációkat. Ezt a fesztivált találja ki, de a Krétakör bonyolítja. Ők már most eljárnak ezekre a településekre, Upponyba, Mályinkara, Dédestapolcsányba és Borsodbótára, hogy az ott létező művészeti csoportokat is bevonják a folyamatba. A Sziget Fesztivállal tavaly kezdődött a közös munka. Kaptunk egy remek helyszínt, ahol amellett, hogy kiállítottuk az elkészült installációkat, szerveztünk a szigetlakók számára faépítészeti workshopot, illetve készítettünk egy óriási vendégkönyvet. A vendégkönyv a mérete és nagy oldalszáma ellenére pár nap alatt betelt. Nagy sikere volt az egész helyszínnek. Idén már a Sziget konkrét installációkat rendelt tőlünk, aminek nagyon örülünk. Ez egy izgalmas és sok lehetőséggel kecsegtető munkának tűnik.

A jövővel kapcsolatban is kezdenek körvonalazódni az irányok. Az alkotótábort valószínűleg kapacitásban már nem tudjuk tovább fejleszteni, ezért a minőségre fogunk koncentrálni. Ez azt jelenti, hogy mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a legjobbak jelentkezzenek a Hello Woodra. Azt szeretnénk, ha a legjobb magyarországi diákok mellett minél több tehetséges külföldi hallgató is részt vehetne a közös alkotásban. Vannak már megkereséseink külföldről is, ezért nem elképzelhetetlen, hogy más országokban is fogunk szervezni Hello Woodot.

A tábor helyszínválasztása sem a véletlen műve, sőt, tanulmányutakon méritek fel a terepet, a hely földrajzi és néprajzi adottságait. Mit takarnak pontosan ezek a „gyűjtőutak”?

Az utak során a szociológusok több kérdésre is keresnek választ. Nem szeretnénk úgy betoppanni a helyi közösségekbe, mint elefánt a porcelánboltba (elnézést a rossz poénért). Ők felmérik számunkra a közösségek összetételét, meghatározzák a véleményvezéreket, vizsgálják a települések múltját és jelenét, és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban segítenek minket abban, hogy a közösség igényeihez igazítsuk a terveinket az installációkkal kapcsolatban.

Sokak számára köldöknézőnek tűnhet egy alkotótábor. Hogyan tudjátok bekapcsolni a civil kezdeményezéseket az életetekbe, miben tudtok hasznosak lenni egy adott közösségnek?

Fontos itt megemlítenem, hogy mind a Hello Wood önmagában, mind az idei tábor témája nem más, mint egy kísérlet. Nem biztos, hogy jó válaszokat találunk, de azt gondolom, hogy anélkül, hogy gondolkodnánk valamiről, hogy válaszokat fogalmaznánk meg önmagunknak feltett kérdésekre és anélkül, hogy ki is próbálnánk ezeket a válaszokat a gyakorlatban, nem is tudnánk jó válaszokat találni. Az utóbbi számomra különös jelentőséggel bír. Az idei tábor helyszíneit 2 csoportra bontottuk. A közösségek és a települések anyagi lehetőségeinek szűkülése miatt a kulturális események száma visszaesett. Nincsenek közös programok és találkozók, így a lehetőség a beszélgetésre és az együttműködésre is folyamatosan csökken. Épp ezért a kulturális helyszínekre készülő installációkkal a fő célunk a közösségépítés támogatása.

A szociális helyszínek kiválasztásánál a falvak gazdasági körülményeit, az itt lakók életszínvonalát valamint kulturális lehetőségeit vettük figyelembe. Az ide készülő alkotások célja, hogy a települések lakóinak mindennapi életét segítsék.

A tábor egyik fő szponzora a JAF Holz Kft., amely több kilométernyi gyalult faléccel járul hozzá az alkotómunkához. Hogyan sikerült megnyeri a céget ennek az ügynek, szerinted mennyire jellemző ez a fajta szponzori magatartás itthon?

A JAF Holz megtalálása sokak szerint a véletlen műve volt, de én az első pillanattól fogva érzem, hogy ez nem lehetett az. Varsányi Tibor személyében, aki a Jaf Holz ügyvezetője nem csupán egy szponzorra, hanem egy igazi partnerre találtunk. Az volt a szerencsénk, hogy Tibor meglátta a lehetőséget abban, hogy bemutassa a fa lehetséges használatát egy ilyen alkotótáborban készült műveken keresztül. Azt pedig már a saját érdemeink számlájárta írom, hogy bizalmával nem éltünk vissza, és tényleg nagyon látványos installációkat hoztunk létre évről évre. Osztozunk Tibor azon törekvésében, hogy a fiatal tervezők visszataláljanak a fához, mint alapanyaghoz, hiszen ez az egyik legjobb ökologikus építőanyag. Sajnos az ilyen szponzor ritka itthon, de nem csüggedünk. Tudjuk, hogy egy cégvezető számára nehéz meghozni az ilyen döntéseket, vagy egyáltalán értelmezni olyan kezdeményezéseket, mint a Hello Wood. Ezért sokat dolgozunk azon is, hogy közösen találjuk ki azokat a modelleket, ahol mindkét fél boldog lehet.

Egy külön tábort is elindítotok 8-14 éves gyermekeknek. Ez miben más, mint a felnőtt Hello Wood?

A Hello Wood tábort megelőzi a Wood Junior, azaz a DEMO tábor. Ezt Huszár András szervezi, aki a Hello Wood szervezésében is részt vesz. A DEMO sokban hasonlít a Hello Wood-hoz, más workshop struktúrával és fiatalabbak számára. Az egyik radikális különbség, hogy a workshopok mellett a szervezők az egészséges életmódra is nevelik a résztvevőket. Mi erre nem vállalkoztunk a résztvevő diákjainkkal.

Személyesen mit vársz az idei tábortól?

Most mondhatnám, hogy milyen nagyszerű alkotások fognak születni, milyen hazai és nemzetközi visszhangja lesz az idei tábornak, mennyire izgalmas együttműködéseknek leszünk tanúi, mekkora buli lesz a tábort záró utcafesztivál. Ezek természetesen mind nagyon fontosak. Számomra mégis a közösség a legnagyobb élmény, amely egy ilyen tábor végén létrejön. Nagyon izgalmas megtapasztalni azt, hogy mitől működik egy közösség, mitől lesz belőle egy olyan alkotóműhely, amely az alkotótábor után is él. Mi az, ami motiválja a résztvevőket, mi az, ami arra kényszeríti őket, hogy akár hajnali 3-ig is dolgozzanak az installációjukon. Azt várom, hogy mindez idén is olyan erős és építő élmény lesz, mint az elöző években.

—

Részvételi díj: 35000 Ft, amely magába foglalja a szállást és a napi háromszori étkezés az egy hetes tábor ideje alatt.

A jelentkezéshez motivációs levelet valamint portfóliót kell belküldeni, jelentkezési határidő: május 18.

Bővebb információkat a Hello Woodról a fesztivál honlapján találsz.

Élményt nyújtani – még ha nehéz is

JonBorno — Tue, 15 May 2012 10:19:12 +0000

A Bátor Tábor egy a magyarországi alapítványok közül, amelyek daganatos és krónikus beteg gyerekekkel foglalkoznak. Mégis, a tábor mára szinte fogalommá vált. Hogy ez hogyan alakulhatott így, arról Kun Zsuzsannával, a Bátor Tábor marketing koordinátorával beszélgettünk.

Mesélj a kezdetekről: hogyan kerül egy marketinges éppen egy gyerekeket támogató szervezethez?

Marketing szakirányon végeztem a Corvinuson. Mivel fiatal koromtól kezdve önkénteskedtem különböző szervezeteknél, hamar érezni kezdtem, hogy jó lenne a megszerzett szaktudást és tapasztalatot valamilyen nonprofit cél érdekében kamatoztatni. Ekkor találkoztam az álláshirdetéssel, miszerint a Bátor Tábor éppen marketingest keres. Egy kedves barátom akkor már önkénteskedett az Alapítványnál, így az ő elmondásaiból sejtettem, hogy egy igazán profi szervezetről van szó. Nagy izgalommal jelentkeztem, és nagyon örültem, hogy engem választottak. Ennek lassan már öt éve. Rengeteget tanultam az itt töltött idő alatt mind szakmailag, mind emberileg.

Sok alapítvány van, amely daganatos gyermekekkel foglalkozik, a Bátor Tábort mégis talán többen ismerik, mint a többieket. Hogyan értétek ezt el?

Szerencsére több alapítvány végez igazán értékes munkát a krónikusan beteg gyerekekért. A Bátor Tábor ingyenes élményterápiás táborokat szervez daganatos és más krónikus betegséggel élő gyermekeknek és családtagjaiknak. Az elmúlt 11 évben 3700 táborozó élhette át a megerősítő, gyógyító élményeket.

A Bátor Tábor ismertsége szerencsére valóban sokat fejlődött az elmúlt években. Ugyanakkor nem dőlhetünk hátra, bőven áll még előttünk munka ezen a téren is. Az alapítvány ismertségének és elismertségének az a titka az itt folyó szakmai munka mellett az, hogy a Bátor Tábort egységes brand-ként kezeljük.

Miben különbözik a Bátor Tábor a többi szervezettől? Miben más a hozzáállás a betegekhez?

A kulcs az, hogy mi a táborozóinkat beteg gyermekek helyett egyszerűen gyermekekként kezeljük. A működésünk minden pillanatában ezt szeretnénk megmutatni, hogy ők maguk is elhiggyék, hogy mennyi mindenre képesek, és ezáltal erőt merítsenek a betegséggel való szembenézéshez.

Van-e statisztikátok arról, hogy benneteket egyénileg kik támogatnak?

A minket támogató magánszemélyekkel és cégekkel egyaránt igyekszünk élő kapcsolatot ápolni. Rendszeresen hírt adunk az eredményeinkről, meghívjuk őket rendezvényeinkre, és minél többet szeretnénk velük megosztani a gyerekek élményeiből.

Hogyan találtátok meg a munkatársaitokat? Sok helyen az önkéntesekből lesznek a „profik”, nálatok is így van ez?

A táborvezetőink jellemzően először önkéntesként kerültek kapcsolatba velünk. De hozzám hasonlóan sok olyan munkatársunk van, aki előtte nem járt a táborban, de szerette volna szakmai tudását, tapasztalatait egy jó célra használni.

Nem olyan rég óta működik saját táborhelyetek, ahová Közép-Európa legtöbb országából érkeznek betegek. Hogyan találtátok a helyszínt?

Meg fogsz lepődni, 10 éve ugyanarra a táborhelyre várjuk a gyerekeket, Hatvanba. A tábor eredetileg úttörőtábornak épült, majd alkotótáborként működött hosszú évekig. Ezt követően talált rá a Bátor Tábor. Jelenleg rá sem lehet ismerni a régi formájára, hiszen újjáépítettük, így mindenben a súlyos beteg gyerekek igényeit szolgálja. A helyszínválasztáskor fontos szempont volt, hogy jól megközelíthető legyen az ország bármely pontjáról, hosszútávon tudjunk gondolkodni benne, alkalmas legyen olyan programhelyszínek kialakítására, mint a kalandpark, lovaglás, íjászat, evezés, stb., valamint teljes egészében akadály-mentesíthető legyen.

A táborok milyen lehetőségeket kínálnak a gyerekeknek? Vannak-e speciális igényeikhez/betegségükhöz igazított lehetőségek egy-egy turnus során?

Évente 680 táborozót fogadunk 11 turnusban. Nyáron nyolcnapos turnusokban, tavasszal négynapos Testvér Táborokban, ősszel pedig Családi Táborok formájában fogadjuk a gyermekeket és családtagjaikat. A tábor minden programja úgy van kialakítva, hogy mindenki megtalálhassa benne a kihívást. Ez garantálja, hogy az önkéntesek támogatásával mindenki megtapasztalja saját korlátainak átlépését, és ezáltal sikerélményt éljen át. Ez a tapasztalat az élményterápia lényege. A tábor résztvevői naponta négy foglalkozáson vesznek részt, és olyan dolgokat próbálhatnak ki, amelyeket máshol a betegségükből kifolyólag nemigen. Lehetőségük van íjászkodni, evezni, horgászni, kézműveskedni, kalandpályán ügyeskedni, zenélni, fotózni, táncolni, sportolni. Mindezt folyamatos, de mégis láthatatlan egészségügyi felügyelet mellett.

Azzal együtt, hogy látványosan tevékenykedtek, sajnos az élet semmilyen területén nem lehet kiküszöbölni a rosszindulatot. A Bátor Tábor története során találkoztatok valaha negatív hozzáállással?

Szerencsére azt tapasztaljuk, hogy aki megismeri a Bátor Tábor céljait és erőfeszítéseit, az amilyen módon teheti, inkább segítségünkre van.

Van-e cél, amelyet még csak most készültök megvalósítani?

Mindig vannak újabb álmaink és célkitűzéseink! Jelenleg a fentebb említett, háromféle tábortípus mellett egy új táboroztatási forma kidolgozásán munkálkodunk. Szeretnénk olyan családoknak is segítséget nyújtani az élményterápia eszközeivel, amelyek gyermeküket valamilyen krónikus betegség következtében veszítették el. Ez nem könnyű feladat, és még nagyon sok munka áll előttünk, hogy mindez megvalósulhasson.

Milyen aktuális programotok van mostanában?

Az Élménykülönítmény a Bátor Tábor Alapítvány jótékonysági futóközössége. Nemcsak a személyes próbatétel miatt vágnak neki egy futóversenynek, hanem a Bátor Táborban résztvevő súlyos beteg gyerekeknek is segíteni szeretnénk. Adományokat gyűjtenek, barátaik, hozzátartozóik, munkatársaik segítségét kérik, hogy jelképesen fogadjanak örökbe egy kilométert a futásunkból. A gyűjtéséhez az Alapítvány minden segítséget megad. Minden futónak személyes adománygyűjtő oldal készül a www.elmenykulonitmeny.hu honlapon, ahol az ismerősök online módon vagy támogatói csekk igénylésével segíthetik őket. A következő versenyek: 2012. június 10., 19. K&H olimpiai maraton és félmaraton váltó valamint 2012. október 7. 27. Spar Budapest Maraton, amelyre még várjuk futók jelentkezését.

Nyári egyetem a Színművészetin

JonBorno — Mon, 14 May 2012 14:09:50 +0000

A Színház- és Filmművészeti Egyetem tematikus táborokat hirdet nyárra.

Ha érdekel a színház működése, színész szeretnél lenni, de nem tudod pontosan, merre indulj el, neked találták ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem legújabb kezdeményezését. Az egyetem idén nyáron nyitott kurzusokat indít, Hegedűs D. Géza, Forgács Péter és Kovács Dániel vezetésével – elsősorban színészi gyakorlatokra alapozva. A táborok július 1-jén és 8-án indulnak. Az eseményeket filmen is rögzítik, amelyet aztán a vezetők elemeznek. A tematika a jelentkezőktől függ, emellett frissen végzett színészek is segítik a munkát, ezzel irányítanak későbbi indulásodban.

További információkat az egyetem honlapján tudhatsz meg.