ODA

Kevés különlegesebb helyet találhatunk Budapesten, mint az ODA, ami a Czakó Kert nagyszerű hangulatú étterme, és három hazai gasztrohely, a 101 Bistro, a Buja Disznó(k) és az IDE pizza együttműködésével jött létre. Éppen ezért a kínálat igencsak széles választékot vonultat fel, az ázsiai konyha remekeitől, a magyaros rántott húson át az olasz pizzákig, így bárki találhat kedvére való fogást. Mindehhez társulnak a különleges koktélok, na meg a hely hangulata, ami a tavasszal virágzó terasszal teszi fel a pontot az i-re.

1016 Budapest, Czakó utca 15. | Facebook

Zileat Brunch & Bistro

Színpompás finomságokból nincs hiány a Zileat Brunch & Bistro háza táján, ráadásul még egészséges alapanyagokat is használnak a különleges ételremekekhez. A későn kelők számára egészen délután háromig nyitva áll a meseszép reggelikompozíciók tárháza, melyek közül az English Breakfast, a Brekky bacon pancake és a Pistachio French Toast fantázianévre hallgató opciókat emelnénk ki: az angol reggelit nem kell bemutatni, a Brekky bacon pancake tükörtojásos, sajtkrémes amerikai palacsinta baconchipsszel, míg a Pistachio French Toast a házi pisztáciakrémmel megkent kalács és málna coulis (gyümölcsszósz) ínycsiklandó egyvelegét takarja.

1013 Budapest, Döbrentei utca 22. | Weboldal

Rudas Bistro

A Rudas Bistro 2017-ben született meg két régi barát álmából. Közös céljuk az volt, hogy egy barátságos és meghitt helyet hozzanak létre, amely lenyűgöző kilátással és újragondolt magyar bisztrókonyhával várja vendégeit a Gellért-hegy lábánál. Akár vacsorára, ebédre, vagy romantikus kikapcsolódásra érkeztek, a lenyűgöző kilátás a Dunára minden alkalommal elvarázsol majd benneteket. Ami pedig igazán különleges, hogy akár a Rudas Fürdő vendégei is bármikor beülhetnek hozzájuk 1-2 finom falatra!

1013 Budapest, Döbrentei tér 9. | Weboldal

Asztalka Cukrászda

Az Asztalka Cukrászda zöld színűre festett kedves kis ajtaját megpillantva szinte lehetetlen, hogy ne támadjon kedvünk betérni hozzájuk egy-két finom süteményre. Ez a hely valójában sokkal több, mint egy cukrászda a város szívében, hiszen úgynevezett nyitott nappaliként működik, ahová bárki betérhet, és a sütik mellett különféle restaurált bútorokkal találkozhat vagy saját eseményt álmodhat meg a helyszínen. Szerdától szombatig kóstolhatjuk meg a finomabbnál finomabb édességeket, jó időben a kellemes hangulatú terasz egyik asztalánál.

1013 Budapest, Döbrentei utca 15. | Weboldal

Ida Bistro

Azoknak, akik a klasszikus osztrák-magyar békebeli ízeket keresik a mindennapokban, a Tabán nemrég megnyílt étterme, az Ida Bistro házias ételei okoznak majd örömteli perceket. Paprikás csirke, túrógombóc vagy császármorzsa? Az otthon ízei minden egyes falatnál visszaköszönnek majd, nagyszerűen tálalva, különleges miliőben, a Várkert Bazárban. A nagyszerű ízeket a kiemelkedő borkínálatuk teszi teljessé, ezzel megkoronázva egy kellemes hangulatú ebédet vagy vacsorát.

1013 Budapest, Ybl Miklós tér 6/1 | Weboldal

Fedezzétek fel a Margit-negyed különleges kávézóit is:

A Margit-negyed 7 különleges kávézója, ahol mindig jól indul a reggel

Hét különleges kávézót mutatunk be, ahol a kiváló kávé és a barátságos légkör gondoskodik róla, hogy a napunk jókedvűen induljon.

Funzine

Mesemúzeum

Kányádi Sándor ötlete szülte a Döbrentei utcai Mesemúzeumot, amely igazi kis színes varázsvilágával kápráztatja el a 4–10 éves gyermekeket már 2012 óta. A „Magyar tündérmese világa” című állandó kiállítás egy meseútra fűzi fel a próbákat és akadályokat, amelyeket megoldva a gyermekek eljuthatnak az áhított „felekirályságig”. Ezenfelül a múzeumban különféle drámapedagógiai és művészeti foglalkozásokat is szerveznek a gyermekek számára.

Míg a nagyobbakat (11–14 éves korosztály)  a szomszédos épületben, a Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhelyben várják, hogy a különféle digitális eszközök, installációk segítségével elmerüljenek a történetalkotás folyamatában. Bár a Mesemúzeumot nyitvatartási időn belül bármikor látogathatjuk, a Háromcsőrű Kacsába szükséges az előzetes bejelentkezés.

1013 Budapest, Döbrentei utca 15. | Weboldal | Facebook

Játékmúzeumok az országban, ahol újra gyermekek lehetünk:

5 múltidéző játékmúzeum országszerte, ahol csak úgy elrepül az idő

5 játékmúzeumot ajánlunk országszerte, ahol kedvetekre merülhettek el a kedves, gyerekkori emlékekben, ha épp egy kis nosztalgiára vágytok.

Funzine

Kolodko-szobrok

Kolodko Mihály apró szobrai széles e vidéken sorra varázsolják el a kicsiket és nagyokat egyaránt, s a megannyi fővárosi alkotás közül kettőt a Tabánban találhatunk meg. A budai rakpart miniszobrait egy villámgyors felfedezőtúra alkalmával is felkereshetjük, ugyanis Lecsó és Vuk egymástól 5 perc sétára lakik. Míg a sziklába ékelődött rakétán himbálódzó rókát a Rudas Gyógyfürdő mögötti Forrásbarlang oldalában leljük meg, addig a L’ecsó című film sztárjára, a patkányra az Erzsébet híd lábánál bukkanhatunk rá.

Rudas Gyógyfürdő

A törökök mintegy 150 évnyi itt tartózkodásuk alatt igencsak megkedvelték a hajdanvolt városrészt, ahol több dzsámit és fürdőt is emeltettek. Ezek között szerepelt a Rudas Fürdő elődje is, amelyet még a XVI. században Buda leghíresebb pasája, Szokoli Musztafa építtetett. Később a belső tereit Ybl Miklós tervei alapján újították fel, majd 1933-ban hivatalosan is gyógyfürdőnek nyilvánították a létesítményt, amelynek a közelében 21 meleg vizű forrás ered.

Jelenleg a több mint 500 éves fürdőben panorámás tetőtéri medence, műemléki szépségű törökfürdő, gyógyvizes uszoda, modern wellnessrészleg, valamint mesés szaunavilág vár ránk. Ha pedig a hosszú fürdőzés során megéheznénk, akkor a Rudas Bistro mennyei nemzetközi és újragondolt magyar fogásai kápráztatják el az ízlelőbimbóinkat.

1013 Budapest, Döbrentei tér 9. | Weboldal | Facebook

Zileat Brunch & Breakfast

Csupán pár éve, hogy tovább emeli a városrész fényét a Tabán szívében rejlő reggelizőhely, amely nevétől eltérően még egy hosszan elnyúló brunchnál is többet ad vendégei számára. Ugyanis itt egy gyors reggelit vagy épp egy pihentető hétvégi brunchot akár délután 3-kor is kérhetünk, de a hely bisztrókonyhájából mennyei fogások kerülnek ki, egészen este 9-ig.

Így hát a smoothiekon, frissen facsart gyümölcsleveken, Eggs Benedicten vagy épp az angol reggelin túl koktélok, borok, magyar tapastálak, mini hármas hamburgertriók és számtalan más finomság kényezteti a vendégeket. A különlegességek között külön köszönthetjük a burratát, egy olasz mozzarellafajtát, amelyet igencsak kevés helyen kóstolhatunk a fővárosban. A nem mindennapi fogásokat pedig a gyönyörű belső terek, valamint a lenyűgöző tálalás koronázza meg a Zileatban.

1013 Budapest, Döbrentei utca 22. | Weboldal | Facebook

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

A XVIII. századi Apród utca környéke igazi izgő-mozgó vásári negyedként élte mindennapjait, ahol módos kereskedők húzták fel sorra a házaikat, köztük a napjaink orvostörténeti múzeumának is helyet adó épületet. Az akkor még klasszicizáló későbarokk stílusú házat az 1810-es tabáni tűzvész azonban nem kímélte, így ma már a katasztrófa után helyreállított, copf stílusjegyekkel ellátott formájában láthatjuk.

Jelenleg pedig a Semmelweis Ignác szülőházaként ismert épület – amely túlélte a Tabán felszámolását – egy, a nyugati medicina történetét feltáró kiállításnak ad otthont. A tárlat egészen az ókori Egyiptomtól a napjainkig mesél a gyógyítás fejlődéséről, a gyógyszerészetnek a különböző kultúrákban betöltött szerepéről. Mindezt egykori orvosi eszközök, természettudományos könyvek, dokumentumok, festmények, szobrok kísérik végig, miközben Semmelweis Ignác életének bemutatására is nagy hangsúlyt fektetnek.

1013 Budapest, Apród u. 1-3. | Weboldal | Facebook

Fedezzétek fel hazánk további nagyszerű múzeumait:

9 különleges múzeum az országban, ahol felejthetetlen élmények várnak

Országunk megannyi múzeuma és látogatóközpontja számos izgalmas, nem mindennapi, akár interaktív kiállításnak ad otthon.

Funzine

Mr. & Mrs. Columbo

Szintén a tovatűnt városrész egyik csodaszerűen megmaradt épülete a Szarvas-ház, amelyet még egy gazdag szerb tímár építtetett, majd az évek során volt dohányáruraktár, bérház, a környékbéli szerb mesterek kaszinója, de leginkább vendéglő.

E funkciójának szellemét őrzi a mai napig a Mr. & Mrs. Columbo cseh söröző és étterem, amely a ház legalsó szintjén kapott helyet. A hangulatos, téglaberakással bélelt pincében a csapolt és üveges sörök legjava enyhíti szomjunkat és deríti kedvünket, de különböző borokat és rövid italokat is felsorakoztat a hely itallapja. Az italok mellé kísérőként a burgonyalángosok sokszínű választékát, tócsnikat, de akár a jó öreg hermelin sajtot is választhatjuk.

1013 Budapest, Szarvas tér 1. | Facebook

Virág Benedek Ház

Az egykori Tabán egyik különleges szigeteként tündököl a Virág Benedek Ház, amelyet még 1811-ben, a nagy tabáni tűzvészt követően emeltek. A pálos szerzetesről, íróról és költőről elnevezett műemlékvédelmi épületegyüttes boltíves földszinti nagytermeivel, XIX. századi festett emeleti teremsorával, romantikus belső udvarával és a több mint százéves diófájával idézi meg az egykori városrész hangulatát.

Mindeközben a tereit színes kulturális programokkal tölti meg. Ugyanis napjainkban kulturális színtérként funkcionál, ahol a családi és gyermekprogramokon túl kiállításokat, koncerteket, különböző foglalkozásokat, közösségi programokat, irodalmi esteket, bolhapiacokat, nyári táborokat, illetve nyaranta kertmozis esteket is szerveznek az ide betérőknek.

1013 Budapest, Döbrentei utca 9. | Weboldal | Facebook

Tabáni Gösser Étterem

Ha igazi családias hangulatú, kedves helyre vadászunk a Tabánban, akkor a Tabáni Gösser Étterem lesz a mi helyünk. A Budai Vár aljában rejlő étterem fenséges fogásokkal, a magyaros és a nemzetközi konyha legjavával várja a hozzájuk betérőket. Ember legyen a talpán, aki étlapjáról választani tud, hisz a Cézár-salátától kezdve a rántott harapnivalókon át a juhtúrós sztrapacskáig megannyi fogunk alá valót kérhetünk. És csak ezután jön a hely leveskínálata, a bélszín- és halételek felhozatala, illetve a frissen sültek és a desszertek hada.

1013 Budapest, Attila út 19. | Weboldal | Facebook

Ismerjétek meg az egykori bohém városrész, a Tabán történetét:

A budapesti Montmartre - A Tabán eltűnt, bohém városrészének nyomában

A legendás, mára már tovatűnt vidék, vagyis az egykor sűrűn lakott Tabán nem mindennapi történetének jártunk utána.

Funzine

A Tabán első lakói

„Nem tudom, illik-e az idegenforgalmi illemkódex értelmében, megmutatni valamit, ami nincs. Mert Ön, teljes joggal, csak sáros réteket lát, amint únottan csapkodják a Gellérthegy lábát. […] Valamikor itt házak álltak, Uram, de milyen házak! és a házak közt utcák kanyarogtak, de milyen utcák! A házak földszintesek voltak és a közepükön a szederfa mellett mosóteknő állt. Leve hivogatólag csorgott végig az utca közepén, mély csatornákat vájva a szabálytalan macskafejek közt” – emlékszik vissza Szerb Antal a Tabánra.

A hőforrásokkal és kiváló szőlőterületekkel rendelkező, kellemes fekvésű vidéken már a kőkorszakban is éltek. Később, az 1300-as években szerbek telepedtek le a környéken, majd a középkor után a bőr feldolgozásával foglalkozó tímárok, cserzővargák népesítették be a területet, amit eleinte törökül Tabakhane-nek, vagyis Tímár-telepnek hívtak.

Mindeközben a remek borokkal és fejlett bőriparral büszkélkedő városrész a törökök tetszését is elnyerte, s a 150 évnyi itt-tartózkodásuk alatt több dzsámit, valamint fürdőt – a Rudas és a Rác fürdő ősét – építettek a Tabánban.

A megszállók kiűzését követően még több rác talált otthonra Budán, így a XVIII. századra már egy több ezer fős szerb közösség élt a völgyben. Ők időközben nemcsak kereskedelmi központtá tették a Tabánt, hanem nekik köszönhetően újult meg és jutott el messze földekre a budai bor hírneve.

A balsors sújtotta Tabán

A pezsgő bortermelői mindennapokat azonban nem egyszer szakították félbe a vészterhes időszakok. A XVII–XVIII. században az Ördög-árokban folyó patak szennyezett vize miatt fertőzések terjedtek el: a pestis és a dögvészjárvány több ezer ember életét elvette.

A járványok mellett a tűzvészek sem kerülték el a területet. A legenda szerint ezek közül a legnagyobb tragédiát egy figyelmetlen kádárlegény okozta 1810-ben, amikor egy szeles, száraz napon tüzet rakott az egyik ház udvarán. Mialatt a lakók többsége a szőlőültetvényeken dolgozott, a tűz egy szempillantás alatt terjedni kezdett. Eközben pedig az otthon maradottak víz hiányában hiába oltották borral a lángokat, közel ötszáz ház porrá égett. A katasztrófában majdnem százan vesztették életüket, sőt a becslések szerint hat millió forint vált a tűz martalékává.

A járványokat előidéző patak 1875-ben egy újabb nagy pusztítást végzett Tabánban, amikor a medréből kilépve magával sodorta a házakat, kövezett utcákat, sőt állítólag még a temető földjéből is kimosta a koporsókat. Végül utolsó csapásként a XIX. század végi filoxérajárvány elpusztította a szőlőültetvényeket, így az addig leginkább borból, szőlőből élő tabániak megélhetése kérdésessé vált.

Vigalom a megannyi csapás után

A századfordulóra a Tabán egy elmaradott, elszegényedett városrésszé vált, ahol szőlők helyett egy kocsmákkal, vendéglőkkel teli vigalmi negyed kezdett el kirajzolódni. Ekkor született meg a budapesti Montmartre, vagyis egy bohém, romantikus Tabán.

„Minden második ház nagyhírű régi vendéglő volt, sramlizenével. Itt állt, kérem, a Mélypince, a Poldi bácsié, ötszázéves pinceboltozatával, ahol egykor török urak örömtanyát tartottak fenn, közköltségen. Itt volt a fürjmadár a falon, Vahot Imre kezeírása mellett, és Krúdy Gyula mámoros, megszentelt emlékezete.  […] az ember mindig most kezdődő szerelmek derengését görgette végig lejtős utcáin, […] Itt valamikor utcák voltak, Uram, itt volt az ifjúság”  – írja Szerb Antal a Budapesti kalauz marslakók számára című művében.

Poldi bácsi Mélypincéje mind közül a legolcsóbb hely volt, ahol a tulajdonos maga szolgálta fel az ételt-italt, a nála előszeretettel lebzselő íróknak, művészeknek – köztük az állandó asztallal rendelkező Krúdynak – és a helybéli lakosoknak.

Odébb, a Kereszt utcai, majd később Attila körútra költözött Kakukban magyaros ízek, Budai Gyurka zenéje fogadta a betérőket, akik között diplomaták, világhírű sztárok, inkognitóban lévő uralkodók, illetve hadvezérek is megfordultak.

Az Alsó Avar a szerelmespárok fészke volt, ahová a betérő úriembereket randevútanácsokkal látták el, míg a halászlevéről híres Felső Avar családi összejövetelek helyszínéül szolgált.

Ám talán a legnevesebb budai fogadó a Fehér Kereszt volt, ahol a mese szerint a velencei börtönből 1782-ben megszökött Casanova is megszállt, majd nevéhez hűen elcsábította a tulajdonos lányát. Ebből valószínűleg egy szó sem igaz, viszont azóta is a Tabán egyik leghíresebb legendája.

A lerombolt Tabán és a városrész mai arca

Először 1898-ban, az Erzsébet híd felhúzásával kezdődött meg a városrész déli végén található, a Gellért-hegynek támaszkodó házak, utcák felszámolása.

S amíg az évek során többen a Tabán kéjbarlangjaiban, vendéglőiben mulattak, addig a városvezetőket nem hagyta nyugodni, hogy a zsúfolt, szennyvízcsatornák, közművek nélküli Tabán nem illik bele az általuk elképzelt jövőképbe. Ezáltal 1933 májusában elindult a teljes bontási munkálat, aminek eredményeképp a Tabán házainak helyén jelenleg is nagyrészt közpark terül el. Tehát az eredetileg ide képzelt sugárutakból, gyógyszállóból, modern irodaházakból, családi házas övezetből semmi nem valósult meg.

Napjainkban a régi városrész darabjai már csak néhol sejlenek fel az új városképben. Az Erzsébet híd lehajtójánál például egy harangláb jelzi az egykor ott álló szerb székesegyház helyét.

A régi Tabán egyik megmaradt szigete: Virág Benedek Ház

A régi Tabán hangulatát idézi meg a Virág Benedek Ház, amelyet a nagy tabáni tűzvész után, 1811-ben emeltek. A pálos szerzetesről, íróról és költőről elnevezett műemlékvédelmi épületegyüttes napjainkban a hajdani városrész egyik különleges szigeteként tündököl.

Boltíves földszinti nagytermeivel, a XIX. századi festett emeleti teremsorával, valamint romantikus belső udvarának százéves diófájával varázsolja el az ide látogatókat, akik megannyi program közül válogathatnak. Ugyanis a ház jelenleg kulturális színtérként funkcionál, vagyis a családi és gyerekprogramokon túl kiállításokkal, koncertekkel, kézműves foglalkozásokkal, közösségi programokkal, irodalmi estekkel, bolhapiacokkal, nyári táborokkal, illetve kertmozival várják a kikapcsolódásra vágyókat.

Nyitókép: Fortepan / Schermann Ákos

Ismerjétek meg a Budai Várnegyed izgalmas legendáit is:

Különleges turistaútvonal fedi fel a Budai Várnegyed bájos kis világát

Ismerjétek meg a Buda Várnegyed legjobb turistaútvonalát, amely által felfedezhetitek e titokzatos ékszerdoboz rejtelmeit és históriáit.

Funzine

Vadonatúj tematikus rendezvény várja az érdeklődőket a Tabánban június 8-án. A FitBalance Gasztrofesztivál Fitt Pikniken nemcsak minőségi étel és italkínálat, hanem rengeteg szórakoztató, egészségnevelő program is várja a családokat. A rendezvény célkitűzése, hogy szórakoztató módon kapcsolja össze a szabadtéri időtöltést az egészséges életmóddal. Az események négy tematikus helyszínen zajlanak majd.

A Nagyszínpad napközben a tömegeket megmozgató sztáredzők és óráik helyszínéül szolgál. A látogatók együtt mozoghatnak mások mellett Béres Alexandrával, Katus Attilával, míg késő délutántól a zenéé a főszerep: 17 órától Király Viktor, 18 órától pedig Pápai Joci ad élő koncertet.

A Piknik Színpad ad otthont a látványfőzéseknek, itt a gasztrocsatornákról már jól ismert Marton Adrienn, a vegán konyha szakértői, Stőhr Gréta és Futács Gitta, a vegán kencék nagymestere, a Vegan Tunki Tunki, valamint a sztárséf Fördős Zé tartanak bemutatót és kóstolást a nagyközönségnek.

Az Egyensúly udvarban a jóga, tai chi és capoeira szerelmesei vehetnek részt ingyenes edzéseken, emellett interaktív beszélgetések és workshopok is színesítik a programkínálatot. A helyszín fő előadója Nagy Anna, de a capoeira hazai képviselői, Czanik Balázs és Marton Csaba is különleges órákkal készülnek ezen a napon.

Az Életforma udvar házigazdája az ATV híradósa, Gajdos Tamás lesz, aki moderátoraként vendégül látja Dr Menczel Zsuzsanna sportpszichológust, Dr. Beró Mariann belgyógyász-gasztroenterológust, Tánczos Lilla és Túróczi Réka motivációs előadókat, Tomán Szabina üzletasszonyt és Nagy Anna jógaoktatót. Az Életforma udvarban továbbá gyógynövény tanácsadás, kávékülönlegességek, kézműves aktivitások, arcfestés, agyagozás és kosárfonás várja kicsiket és nagyokat.

A helyszínen kézműves sajtok, kenyerek, mézek, ékszerek, iparművészeti termékek és rengeteg más portéka megvásárolható lesz az árusok standjainál. Az egész napos rendezvényre a belépés ingyenes.

További információ és részletes programok: www.fitbalance.hu

Jöttek a kelták, a rómaiak, a törökök, a németek, a rácok, és mindannyian hozzátettek valamit a város egyik legöregebb részéhez, a Budai vár mögött elterülő Tabánhoz. A leginkább rácok által benépesített területnek a sors rengeteg szeszélyét kellett elszenvednie, az 1800-as évek elején pedig majdnem teljesen megsemmisült.

A terület a törököktől kapta a nevét, akik Dabaghánénak, vagyis Tímártelepnek hívták a helyet. A Dabagháne másik írásmódja a Tabakhane volt, ebből alakult ki a magyarosított Tabán szó. A 17. században ide települő rácok miatt Rácvárosként is hívták a város ezen részét.

A Tabán történetében  az 1810-es tűzvész okozta a legnagyobb pusztítást. Ekkor több mint 1000 épület omlott össze, és közel 100 ember vesztette életét. A tűzesetet egy Gierl nevű pintérlegény okozta, aki olyan ügyetlenül nyitott tüzet egy műhely udvarában, hogy lángra kapott a ház zsindelyteteje, mely  pillanatok alatt átterjedt a szomszédos épületekre is. Sőt, még a kikötőt is elérte a tűz, így a pestiek sem tudtak a lángokban álló Buda segítségére rohanni.  Az 1810-es tűzvészhez képest 1875-ben az Ördög-árok kiáradása csak a természet lágy simogatása volt.

A 19. század közepén, a sors újabb pofont adott a Tabánnak. A Lánchíd megnyitásának Buda és Pest közösen örült, kivéve a Tabánt, ami a híd miatt elveszítette révkikötői jogát, ezáltal egyik legfontosabb bevételforrásától esett el.

Az 1800-as években jelentősen megtépázott városrész lebontásáról a  Fővárosi Közmunkák Tanácsa a század legvégén döntött, ám a világháborúk és gazdasági válság miatt csak az 1930-as évek végén kezdtek neki.

Horthy, a városépítész

Horthy kormányzósága idején nagyszabású terveket ötlött ki a Tabán felvirágoztatására. A Szent Katalin-templom plébániáját már 1895-ben lebontották, hogy ne álljon annak a 30 méter széles körútnak az útjába, mely a pesti nagykörút kistestvére lett volna. (Természetesen ennek is csak egy csökevényes változata készült el, ezt hívják ma Attila útnak.) Korábban Straub Sándor és Kolbenheyer Gyula a Gellért hegyre például palotát álmodtak meg, Varga József pedig a Szent Imre Gyógyszállót építette volna fel a Tabánban. A luxusépület egy  6 emelet magas, több, félköríves részből álló fantasztikum lett volna, ám csodák csodájára, végül mégsem készülhetett el.

A lepukkant, romos épületekkel tarkított Tabán házainak nagy részét 1936-ban bontották le, hogy Horthy egy menő fürdővárost terveztethessen ide. (Ne feledjük, ezzel egy időben Hitler is felfedezni vélte magában a nem létező építész zsenit, és hatalmas beruházásokba kezdett Berlinben Albert Speer segítségével. A két férfi a német fővárost Germánia birodalmi központjává akarta tenni, többek között úgy, hogy az ókori Róma épületeinek modern és sokkal nagyobb változatát akarták megépíteni – Horthy pedig természetesen vakon követte példaképe mintáját.)

Varga József a Döbrentei tér és Déli pályaudvar közötti részre kétszer hatsávos autópályát, függőkerteket, teraszos lakónegyedet, kaszinókat, irodaházakat és természetesen luxus fürdőkomplexumokat képzelt el, melyeket a Rác és Rudas fürdő vizei tápláltak volna.

Aztán jött a II. világháború, melyben sajnos ismét a rossz oldalra álltunk, majd az országot beszippantotta a szovjet tömb, ezért mondani sem kell, a fővárosnak a legkisebb gondja is nagyobb volt a Tabán viszonyainak rendezésénél.

Az 1960-as években józan paraszti ésszel gondolkodva a legegyszerűbb megoldást választotta a városvezetés: parkosította a letarolt épületek helyét. Itt rendezték meg a ’60-as évek felében a szocialista éra legpartisabb (hú, de nehezen illik ez a két szó egymás mellé) fesztiválját május elsején.

Azóta megint rendszert váltottunk és megint más dolgokkal foglalatoskodtunk, a Tabán pedig maradt olyan, amilyen eddig is volt: üres, kihalt, a dicsőbb, pezsgőbb múltját visszasirató utcák sora.

Pünkösd hétfőn egész napos, ingyenes gyermekprogramokkal várják az érdeklődőket a Tabán Parkban, a Mesemúzeumban és a Meseműhelyben. Koncertek, tánc- és bábelőadások, májusfaállítás, kézműves foglalkozások, pünkösdi király- és királynéválasztás, Fölszállott a páva gála, családi társasjáték – csupán néhány program a színes forgatagból.

A Mesemúzeumban hétpróbát teljesíthetnek a családok a Magyar tündérmese világa című kiállításban. A sikeres teljesítésért a gyerekek saját arcképükkel válhatnak királlyá vagy királynévá, amelyet haza is vihetnek emlékbe. Lehet jelentkezni Óriás-társasjátékra illetve a „Terülj, terülj!” – kalandok az asztal körül című programra. A családi programok mellett pünkösdi kézműveskedés, májusfa és virágszirom koszorú készítés, illetve a Zöld Péter mese dramatikus megjelenítése várja a látogatókat.

A Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria is kiköltözik Pünkösd alkalmával a Tabánba, ahol a hagyomány kicsit újragondolt elemeivel várják az érdeklődőket. A vállalkozó kedvűek készíthetnek papírvirágokból koszorút, próbára tehetik ügyességüket és rímfaragó képességüket, mindezt pedig fotófalunkkal is megörökíthetik. Természetesen a jutalom sem marad el.

A szervezők kicsiket és nagyokat egyaránt várnak a családi rendezvényen.

A FONÓ és a BVA Nonprofit Kft. társszervezésében megvalósuló Pünkösdi Királyság kiemelt támogatója Budapest Főváros Önkormányzata. Partnerintézménye: Petőfi Irodalmi Múzeum, Mesemúzeum.

Bővebb információk ITT!