Szecessziós élmény a Vajdaságban

Az utazás gyakran Szabadka szívében kezdődik, amit mediterrán nyüzsgése miatt néhol csak mini Barcelonaként emlegetnek. A város híres jellegzetes építészetéről, melyben fontos szerepet játszanak a szecessziós homlokzatok, a Zsolnay-kerámiák és a játékos vonalak.

Az épületek között sétálva észrevétlenül le fogtok lassulni – főleg, ha ráérősen, kávéval a kézben, egy hangulatos teraszon engeditek át magatokat a város hangulatának.

Tisza-menti életérzés

Szabadkáról szinte természetes ívben visz tovább az út a folyó mentén. A mediterrán várossal szemben Zenta, Magyarkanizsa és Óbecse a Tisza közelsége miatt egészen más ritmust diktál.

Nem véletlen, hogy ezek a városok a lassabb turizmus fellegvárai lettek: legyen szó romantikus, kettesben töltött vagy baráti hétvégéről, esetleg egy rendhagyó csapatépítésről, a vízparti naplemente mindenkit le fog nyűgözni.

Nyár elején különösen érdemes erre venni az irányt, hiszen ha szerencsések vagytok, tanúi lehettek a természet egyik legkülönlegesebb pillanatának, a tiszavirágzásnak, amikor a folyó néhány órára arany színben táncolni kezd.

Zenta a hagyománynak megfelelően idén június 12. és 13. között öltözik ünnepi díszbe a Tiszavirág Fesztivál alkalmából, hogy méltó módon köszöntse ezt a lenyűgöző élményt.

Feltöltő élmények két keréken

Nyugat felé haladva a Vajdaság egy intimebb arca mutatkozik meg. Zombor és Monostorszeg az a vidék, ahol a kerékpár és a kenu az elsődleges közlekedési eszköz, így még inkább jelen lehettek az élményekben. A környéket érdemes a gasztronómia mentén is felfedezni, hiszen a gazdag helyi ízek garantáltan emlékezetes élményekkel kecsegtetnek.

Kalandok a Vajdaság fővárosában

A történet végén a Duna veszi át a szót. Újvidék fiatalos lüktetése, a péterváradi erőd falai és a hangulatos kis utcák új energiával töltenek fel. Mielőtt azonban búcsút intenétek a vidéknek, vár titeket a Tarcal-hegység (Fruška Gora) és Karlóca, ahol a helyi pincéknél tudtok megpihenni egy-egy pohár bor mellett.

A szerbiai utazásról bővebben ide kattintva, a Szerbia Magyarul weboldalán olvashattok, ahol továbbá minden segítséget megtaláltok az utazástervezéstől egészen a megvalósításig.

Ha most még közelebbi úti célokat kerestek:

7 csodás úti cél Budapesthez közel, amit vonattal, busszal könnyedén elérhetünk

Várnak rátok a Dunakanyar, a Balaton, Biatorbágy és a Mátra csodás tájai Budapesttől csupán egy karnyújtásnyira.

Funzine

A hadüzenet egy hónappal a föderalizációs álmokat dédelgető Osztrák-Magyar trónörökös, Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett szarajevói merénylet után született meg, elhamarkodott és bosszúszomjas válaszként a radikalizálódó szerb nacionalizmusra (bár Boszniát javarészt muszlim bosnyákok lakták, jelentős szerb kisebbséggel rendelkezett, Szerbia pedig már korábban célul tűzte ki a szerbek egy országban történő egyesítését), a biztos győzelmet a Német Birodalom feltétel nélküli támogatásában látva. A balkáni puskaporos hordó július 28-án berobbant, a Monarchiából, a Német Birodalomból, Bulgáriából és az Oszmán Birodalomból álló Központi hatalmak szembetalálták magukat a többek között az Angol Birodalmat, Oroszországot, Romániát, Franciaországot és Olaszországot tömörítő Antant hatalmakkal, a többit pedig már úgyis mindenki tudja.

A sors furcsa fintora, hogy bár a háború legnagyobb ellenzője épp a kettős monarchia magyar vezetése volt, élén Gróf Tisza Istvánnal (hiszen a Magyar Királyságnak semmi haszna nem rejlett a konfliktusban), addig nem csak az első hősi halottat adta az országunk (Kovács Pál katona személyében), de a legnagyobb vesztesekként is mi kerültünk ki belőle.