Béla király tér

A szekszárdi barangolás első megállójaként elképzelni sem lehetne jobb helyszínt a Béla király térnél. Ez a város történelmi központja, nevét pedig I. Béla királyról, a szekszárdi bencés apátság alapítójáról kapta. Az említett épület maradványai is a téren helyezkednek el: a Megyeház udvarán lehet megtekinteni a feltárt romkertet, templomfalakat, melyek egykor a kolostor részét képezték. Természetesen a régi Tolna Vármegyeháza mellett sem mehetünk el szó nélkül, melyet Pollack Mihály tervezett! Szintén erre találjátok a belvárosi katolikus templomot, Közép-Európa egyik legnagyobb egyhajós templomát, illetve a pestisjárvány áldozatainak emléket állító Szentháromság-szobrot. Az biztos, hogy unatkozni egy percet sem fogtok!

Babits Mihály Emlékház

Az irodalom kedvelői számára Szekszárd több bakancslistás is élményt tartogat: Babits Mihály szülőháza 1983 óta emlékházként várja a látogatókat. A költőről elnevezett utcában található épület tele van kincsekkel – családi fotókkal és olyan tárgyakkal, melyeket még Babitsék használtak a mindennapok során. Az eredeti bútorok sorát gazdagítja az a híres gondolkodófotel is, melyben Babits papírra vetette a Halálfiai című regény sorait! A copf stílusú épületben természetesen kiállítást is megtekinthettek, mely a költőóriás életét képek és dokumentumok segítségével mutatja be.

7100 Szekszárd, Babits Mihály utca 13.| Weboldal

Mészöly Miklós Emlékház

A Babits Mihály utcában maradva, eggyel odébb, a 15-ös szám alatt a Mészöly Miklós Emlékház is kultúrát csempész a szekszárdi kirándulásba. A földszintes polgárház homlokzatán a szecesszió jegyeit viseli, bent pedig az Irodalom Házaként otthont ad a Mészöly Miklós életét megidéző kiállításnak. A személyes tárgyak, melyeket az író özvegye, Polcz Alaine hagyott Mészöly szülővárosára, a házaspár budapesti lakásának két szobáját rekonstruálják. Míg az antikvitásokkal berendezett könyvtárszobában biedermeier asztal áll, tetején írógéppel, a kisebb teremben számos könyvespolc és az író erdélyi csergével borított ágya idézi meg a házaspár otthonát.

7100 Szekszárd, Babits Mihály utca 15. | Weboldal

Szekszárdi borvidék

Szekszárd messze földön híres borvidéke hazánk egyik legrégebbike, különleges adottságait pedig a vastag lösztalaj, a mediterrán hatással tűzdelt klíma, a napsütötte órák magas száma adja. Utóbbi kiváltképp a vörös szőlőfajtáknak kedvez – jó példa rá a kadarka, mely a török időkben honosodott meg a térségben, és persze a kékfrankos, a borvidék csillaga. Történelmi dűlőkből, remek pincészetekből nincs hiány errefelé: a legtöbb borász kis- vagy őstermelő, de az országszerte jól ismert birtokok közül is –  Szeleshát, Takler, Tűzkő, Schieber, Garai – jó pár Szekszárd környékén készíti páratlan nedűit.

Parászta-tanösvény

Négy kilométeren át, löszfalak mentén kanyarog a Parászta-tanösvény, mely kihagyhatatlan állomás, ha a természetjárás mellett a történelem is érdekel benneteket. Az ösvény ugyanis a Faddi-erdőn és -tetőn, valamint a Csontos-szurdokon át halad, utóbbit pedig régészeti lelőhelyként tartják számon. A falban a mai napig láthattok emberi és állati csontokat, melyek vélhetően egy ismeretlen csata utáni tömegsír maradványai. Az ösvényt kísérő löszfalaknál fészkelt egykor a fokozottan védett gyurgyalag is, a séta elején, a löszös mélyút mellett pedig először pincéket, majd szőlőültetvényeket csodálhattok meg. A legjobban teszitek, ha a parásztai buszfordulótól indultok, ahol kihelyezett térkép segíti a tájékozódást.

Szőlő-kilátó

Ha ránk hallgattok, a Bartina környékét is beleillesztitek az úti tervbe! Ez ugyanis a térség legismertebb dombja, melyre, ha felkapaszkodtok, különleges kilátóról tárul elétek Szekszárd és a környező lejtők látképe. A Szőlő-, más néven Kálvária-kilátó két feladatot is ellát, hiszen egyszerre panorámapont és mutatós szoborkompozíció. Ma már sokan a város jelképeként emlegetnek, hiszen tetején kalász, oldalairól pedig csüngő szőlőfürtök hirdetik Szekszárd borral átitatott múltját. Igazi bakancslistás, fotóra kívánkozó látványosság!

Romantikus nyári kiruccanás, karnyújtásnyira a fővárostól:

Nyári élménykalauz Pátyon: 5 programtipp a Zsámbéki-medence romantikus ékszerdobozában

Francia hangulatú kávézók, romantikus pincefalu, családbarát éttermek, levendulamező és erdei tanösvények várnak rátok.

Funzine

Mária-kilátó

A Szekszárdi- és a Geresdi-dombság között húzódó völgy oldalában találjuk a hangulatos Mária-kilátót, amit akár egy kéktúrázással töltött napon is felfedezhettek, hiszen az ország első számú útvonala nem messze innen halad el. A Grábóc feletti dombon álló, 15 méter magas, háromszintes építményt 2015-ben építették, 57 lépcsőfokát megmászva pedig lélegzetelállító panoráma nyílik a Kelet-Mecsekre és a környező dimbes-dombos területekre. A kilátó lábánál egy nagyobb placc áll azok rendelkezésére, akik itt iktatnák be a túrázás közbeni pihenőjüket, vagy csak szusszannának egyet.

Béla király tér

A város főtere, a Béla király tér bővelkedik az izgalmas látnivalókban, hiszen különböző stílusú és funkciójú épületekkel, egy különleges kiállítással és az ország egyetlen borkútjával is itt találkozhattok. A tér egyik legszembetűnőbb épülete a Közép-Európa legnagyobb egyhajós imaházaként számontartott, a barokk mellett a copfstílus hatásait is mutató Belvárosi katolikus templom, de csakugyan figyelmet érdemel a szecessziós homlokzatú városháza épülete is. Kihagyhatatlan látnivaló még a Pollack Mihály által tervezett, klasszicista stílusú vármegyeháza, amely többek között otthont ad a Wosinsky Mór Múzeum több kiállításának, illetve az egykor itt álló, középkori bencés apátság romjainak is.

Babits Mihály Emlékház

A város egyik leghíresebb szülöttjének állít emléket a szekszárdi Babits Mihály Emlékház, ahol a magyar irodalom kiemelkedő alakjának életét és munkásságát ismerhetitek meg. Az emlékházban Babits Mihály életútját követhetjük nyomon gyermekkorától egészen költői kiteljesedésig, a személyes tárgyain, kéziratain és életének fontos pillanataihoz kapcsolódó emlékein keresztül. A kiállítás bemutatja Babits szekszárdi kötődését, és elolvashatjuk a legendás író leghíresebb sorait is.

7100 Szekszárd, Babits utca 13. | Weboldal

Bati-kereszt-kilátó

A Szekszárdi-dombság egyik legmagasabb pontján, 280 méter magasan büszkén áll a 20 méteres kilátó, ami egy igazi gyöngyszemnek számít elképesztő panorámája miatt. Tetejéről bámulatos látvány nyílik a szőlőültetvények végtelen tengereire és a szekszárdi borvidékre, emellett pedig jól látható a mesés gemenci erdő és a Mecsek apró településeinek együttese is. Ha kigyönyörködtétek magatokat a kilátásban, és szívesen kirándulnátok még innen, érdemes felfedezni a környék vadregényes ösvényeit és túraútvonalait, hiszen nemcsak csodálatos tájakon kalauzolnak végig, hanem az erdő csendjében biztosítják a tökéletes feltöltődést.

Szekszárdi borvidék

A helyi látnivalók sorából természetesen nem maradhat ki a világhírű borvidék sem, ami egy valódi gasztronómiai és borászati paradicsom, ahol a minőségi borok és ínycsiklandó ételek mellett a festői tájban is gyönyörködhettek. A környék egyik legeldugottabb látnivalója a Mausz-kápolna, ami igazi kis gyöngyszemként áll a szőlősorok ölelésében. A borvidék híres vörösborait, különösen a kadarka, a kékfrankos és a merlot fajtákat, a helyi borászatokban, a különböző tematikájú és hosszúságú borkóstolók során ti is megkóstolhatjátok. Amellett, hogy mindent megtudhattok a borvidék sajátosságairól és az egyes pincészetek mindennapjairól, gondosan összeválogatott, finom falatokkal koronázhatjátok meg az itt eltöltött időt.

Országjárás közben ezeket a programokat se hagyjátok ki:

10 fergeteges őszi fesztivál és program országszerte idén októberben

Az október beköszöntével izgalmas programokkal és fesztiválokkal kedveskednek nektek az ország több pontján is.

Funzine

Képzeletbeli városnézésünk a Szekszárdi Bormúzeumban veszi kezdetét, ahol mindent megtudhatunk a szekszárdi borvidék történelméről, szőlőfajtáiról és azok jellegzetességeiről, sőt még akár meg is kóstolhatjuk őket – mindezt egy volt közfürdőből átalakított épületben.

Urbánus túránkat az innen néhány percre lévő Béla király téren folytatjuk, ahol egyszerre verseng figyelmünkért a Pollack Mihály tervezte, 1827 és 1832 között felépült, klasszicista stílusú vármegyeháza, Közép-Európa legnagyobb egyhajós imaháza, a barokk mellett a copf stílus hatásait is mutató Belvárosi katolikus templom, valamint a szecessziós homlokzatú városháza épülete. A vármegyeháza ad helyet egyébként a Wosinsky Mór Múzeum több kiállításának is, míg az épület belső udvarán Szekszárd középkori bencés apátságának romjait, és az ország egyetlen borkútját vizsgálhatjuk meg közelebbről.

Kissé lentebb találjuk a nem kevésbé hangulatos Garay teret: a sétálóutcává alakított, hosszan elnyúló, lejtős piazzát két oldalról ostorfák és szebbnél szebb házak díszítik, melyek közül szintén három épületet szeretnénk kiemelni: az 1913-ban szecessziós stílusban felépült egykori Világmozgó filmszínház épületét (ma itt működik Magyarország egyetlen állandó, német nyelvű színháza, a Deutsche Bühne Ungarn), a Lechner Ödön és Pártos Gyula által jegyzett Szekszárd Szállót (elődjében mutatták be a kontinensen először a telefont mint afféle kávéházi attrakciót), és a térrel nem szerves kapcsolatot alkotó, ám arra mégis domináns erővel bíró, három részből álló Augusz-házat, amelyben Liszt Ferenc több ízben is vendégeskedett.

Míg a közeli Babits Mihály Kulturális Központ és Mészöly Miklós Emlékház az irodalomkedvelők számára nyújtanak izgalmas bepillantást Szekszárd híres szülötteinek életébe, addig az előadóművészetek kedvelőinek a volt zsinagógát ajánljuk: a neomór ízlés szerint 1897-ben felhúzott, a ‘80-as években Művészetek Házaként újjászületett épületben gyakran rendeznek hangversenyeket, könnyű- és komolyzenei koncerteket.

Kissé távolabb ontja magából a forrásvizet a Remete-csurgó, Szekszárd népszerű búcsújáró és vízlelőhelye, aminek támfalától egyenes út vezet fel a néhány éve közadakozásból megújult, varázslatos hangulatú Kálváriára.
Sétánkat a Bartina-hegy tetején, a város címerének jelképeiből összekovácsolt Szőlő-szobor tövében fejezzük be, ahol páratlan rálátást kapunk az ékszerdobozszerű belvárosra és a környék lankás dombjaira.

Bortermelés akkor és most

Kevesen tudják, de a szekszárdi borvidék hazánk egyik legrégebbi szőlőtermő területe. A környéken élő rómaiak a 3. században kezdtek el szőlőműveléssel és borkészítéssel foglalkozni a pannóniai születésű Probus császár utasítására, aki szívügyének tartotta tágabb értelemben vett pátriája gyarapítását. Tőlük először az avarok, majd honfoglaló őseink vették át a stafétát, később aztán az I. Béla által alapított bencés apátság és a bátaszéki ciszterci monostor szerzetesei gondoskodtak a helyi szőlőkultúra öregbítéséről.

A borkészítési kedv a török hadak előrenyomulásával kissé alábbhagyott, ám teljesen el nem múlt, hiszen mind a bortermelés és a kereskedelem remek bevételi forrást jelentettek. A kadarka is ekkor került hazánkba: az igénytelen, bőtermő, jó szárazságtűrő szőlőfajtát valamikor a 17. században hozták magukkal a régióba nagy számban letelepülő rácok, ezzel örökre megváltoztatva a szekszárdi borok addig csillogóan fehér képét. A rácok maradtak, a törökök elmentek, helyükre pedig megérkeztek a visszatérő magyar jobbágyok és az újonc dunai svábok, akik szorgalmasságuk mellett magukkal hozták a rozé és a siller borok készítésének technikáját is.

A Szekszárdi-dombság és a Sárköz találkozásánál fekvő vidék virágzó gazdasága elé az 1883-as filoxérajárvány görgetett óriási akadályt, amivel szemben végül amerikai direkttermők és olyan, akkoriban még alig ismert francia fajták betelepítésével tudták felvenni a harcot, mint a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot.

A viharos huszadik században először a pinceszövetkezet államosítása, a beszolgáltatási rendszer, majd a lakótelep-építkezések tépázták meg a szekszárdi gazdák idegzetét, hogy aztán az elmúlt évtizedekben újraalakult családi pincészetek újra meghatározó szerepet töltsenek be a magyarországi borászkodás világában.

Édes vízi élet

Szekszárdtól északra húzódik a faddi Duna-holtág, amely a nyugalom valódi szigeteként garantálja a békés elmélkedéshez megfelelő miliőt. A Tolna és Kalocsa között 12 kilométer hosszúságban húzódó holtág legszebb szakaszát a ‘60-as években kiépült zsákfaluban, Fadd-Domboriban találjuk, ami nyáron a fürdőző tömegek, a hideg hónapokban pedig az égszínkék víztükör alatt lappangó óriási harcsák után epekedő horgászok paradicsoma.

A februárban még téli álmát alvó dombori üdülőtelep csendes kis utcáinak látványa, a népi-naiv művészet remekeit bemutató faddi Meseház és a csodás természeti környezet bőven megérik az autóval Szekszárd belvárosától bő negyedóra alatt teljesíthető utat.

Völgyből a várba

Az aktív pihenés hívei számára ajánljuk a Szekszárd-Geresdi-dombság kiemelkedései között rejlő, rejtélyes hangzású Sötét-völgyet. A természetvédelmi terület bejáratánál rögtön egy gyönyörű horgásztó fogad bennünket: nyugodtan járjuk körbe, piknikezzünk akár, és a tó közepén álló bájos szigetet se felejtsük el meghódítani.

Innen a K+ jelzésen tovább mehetünk a felújított szabadidőközpont épületéig, vagy a K-háromszög, majd a P-háromszög jelöléseit követve felkapaszkodhatunk a Vár-hegyre. Nevét a dombtetőn kirajzolódó földsáncokról kapta, amelyek Wosinsky Mór kutatásai szerint egy késő bronzkori földvár maradványai lehetnek. Itt magasodik a Várhegy-kilátó, ahonnan szép panoráma tárul elénk a horgásztóra és a közeli dombokra, valamint következő túracélpontunkra, a Bati-kereszt-kilátóra.

Kilátó a kereszt árnyékában

A 20 méteres Bati-kereszt-kilátó a Szekszárdi-dombság egyik legmagasabb pontján, 280 méter tengerszint feletti magasságban épült 2015-ben.

Szekszárd belvárosából gyalog közelítjük meg: a Béla király térről indulunk, onnan a Bartina, majd a Remete utcákon haladva érünk el a Kápolna térhez, ahonnan a Kéktúra jelzéseit követve a Sötét-völgy felé tartva jutunk el az 1887-ben állított Bati-kereszthez, melynek neve a hagyomány szerint a török időkben elpusztult Bat falu emlékét őrzi.

A keresztnél jobbra fordulunk, és meg sem állunk a dombtetőt koronázó impozáns kilátótorony legfelső szintjéig, ahol belefeledkezhetünk a szekszárdi szőlők, a gemenci erdő, a Mecsek, a Völgység és a Dél-Mezőföld településeinek látványába.

Szekszárd ötször

Sikerült meghozni a kedvetek egy szekszárdi hétvégéhez? Akkor mutatjuk az utat kedvenc éttermünk, víkendházaink, fürdőnk, pincészetünk és családi programunkhoz!

Aranykulacs Kisvendéglő | Szegzárd – the lodge | Hotel Orchidea Termálfürdő | Bodri Pincészet | Gemenci Erdei Vasút & Pörbölyi Ökoturisztikai Központ

Aranykulacs Kisvendéglő

A Bormúzeumtól csupán egy kőhajításnyira, a meredeken emelkedő Nefelejcs utcában működik a város legotthonosabb étterme, az Aranykulacs Kisvendéglő. Az 1997 óta töretlen népszerűségnek örvendő családi vállalkozás házias ízekkel, nagy adagokkal és bőséges borválasztékkal várja a vendégeket, amihez kedves kiszolgálás és remek árszabás párosul. Az itallapon olyan helyi borászatok tételei szerepelnek, mint a Vesztergombi, a Takler és a Heimann pincészetek, míg a hagyományos ételek sorából kiemelendő a zsemlegombóccal tálalt vadas marha, a fűszeres burgonyatallérral kínált gemenci szarvasragu és a túróscsuszás harcsapaprikás, de a tatár beefsteak is zseniális.

7100 Szekszárd, Nefelejcs köz 5.

Szegzárd – the lodge

A Szegzárd óriási területén csupán két apartman bújik meg, annak érdekében, hogy a város zajától ide menekülőknek minél több nyugalomban és intimitásban legyen része. A madárcsicsergős természet közepén, a közel kéthektáros birtokon kialakított, minden földi jóval felszerelt házikók pazar kilátást kínálnak a 15 percnyi gyalogútra fekvő városra és a szekszárdi borvidék lankáira, amiket a szálláshoz tartozó elektromos kerékpárokkal bárki könnyedén felfedezhet, míg a legkisebbek az erdei lombházban foglalhatják el magukat. A négyfős Kisház egy, a hatfős Nagyház két hálószobával és fürdőszobával rendelkezik, a mesébe illően romantikus hangulatról pedig a kandalló, az üdvözlő ajándékcsomag, a kézműves berendezési tárgyak és a kültéri tűzrakó gondoskodnak.

7100 Szekszárd, Kisbödö utca

Hotel Orchidea Termálfürdő

Szekszárdi hétvégéd alatt sem kell lemondanod a téli fürdőzés örömeiről: a várostól csupán 20 km-re található tengelici Hotel Orchidea termálrészlege nem csak a szállóvendégeknek ígér önfeledt feltöltődést. A saját hévízkúttal rendelkező fürdő úszó-, termál- és gyermekmedencével, 12 férőhelyes finn szaunával, merülőmedencével, valamint fény- és aromaterápiás infrakabinnal szolgálja a regeneráló kikapcsolódást és a februári hidegben átfagyott végtagjaink felmelegítését. Ha pedig a nagy lubickolásban megéheznénk, elég csak a tájjellegű fogások széles választékát kínáló étteremig sétálnunk, és máris elmerülhetünk a magyar gasztronómia gyönyöreiben.

7054 Felsőtengelic, Hrsz. 067/1.

Bodri Pincészet

Jelenleg három generáció dolgozik a Szekszárd déli határában, egy festői szépségű völgyben lévő Bodri birtokon. Családi vállalkozás hívta életre, ám idővel kinőtte magát, és a feladatok összetettsége miatt már nem kizárólag a családtagok látják el a pincészet körüli teendőket. Ettől függetlenül megmaradt a hívogató, bensőséges hangulat. A Bodri-élmény soktényezős: igényesen kialakított, otthonos vendégszobáikban édes a pihenés az éjszakába nyúló borozgatások után, és a kiemelkedő kulináris élményeket nyújtó Optimus étteremről sem feledkezhetünk meg. Ám ha csak egy valamit emelhetünk ki a Bodri Pincészet megszámlálhatatlanul sok erőssége közül, akkor az mindenképpen a 12 kupolás nagypince volna, amely a legnagyobb ilyen pince Közép-Európában.

7100 Szekszárd, Faluhely-dűlő

Gemenci Erdei Vasút & Pörbölyi Ökoturisztikai Központ

Családoknak tökéletes időtöltést biztosít az „Európa legnagyobb összefüggő ártere” cím büszke tulajdonosa, Gemenc. A különleges erdőt bakancsban, két kerékkel, túrakenuban, lovasfogattal (!), vagy akár kisvasúton is felfedezhetjük: a vonatok a Szekszárdhoz közeli pörbölyi Ökoturisztikai Központból indulnak, ahol a Habsburg-házbeli Frigyes főherceg vadászkastélyt mintázó kiállítási pavilonjában a gímszarvasok életével ismerkedhetünk meg. A több tanösvénynek, játszótérnek, megfigyelőtoronynak, halászati bemutatóhelynek és méhészeti gyűjteménynek is otthonául szolgáló ártéri tájegység bebarangolása közben olyan állatokkal is találkozhatunk, mint a kerecsensólyom, a fekete gólya vagy a fent már emlegetett gímszarvasok.

7142 Pörböly, Bajai utca 100.

November 28-án 19.00 órától a villányi Tiffán Pincészet és a Szekszárdról érkező, magas minőségű és nemzetközi elvárásoknak megfelelő, ugyanakkor a szekszárdi termőterületek jellegzetes karakterét megtartó borokat készítő Vesztergombi Pince mutatkozik be. Előbbiről egyébként érdemes megjegyezni, hogy több évszázados múltra tekint vissza és jelenleg az elhivatott szakember, Tiffán Ede irányítása alatt készülnek a pince borai, megmutatva a borszerető közönségnek, hogy a hitelesség és a tradíció tisztelete a bor minden cseppjében érezhető.

A nemes nedűkhöz pedig isteni ételek dukálnak, amelyekről most is Barka Áron Chef de Cuisine gondoskodik. A borokhoz párosított ételek a november végi vacsorán sem fognak csalódást okozni. Elég csak egy pillantást vetni a menüsorra!

Menüsor

• Tiffán Csenge 2018 – Vesztergombi Királylány 2018
  Szárnyasmáj, levelestészta, kerti saláta, dió öntet
• Tiffán Rosé 2018 – Vesztergombi Rose 2018
  Karfiol cappuccino, hurka, pirított tökmag
• Tiffán Pinot Noir 2015 – Vesztergombi Pinot Noir 2017
  Báránycsülök ragu, spenót, pirított rókagomba, házi tészta
• Tiffán Principium 2016 – Vesztergombi Turul 2015
  Glasszírozott marhapofa, Zalai dödölle, kelkáposztafőzelék püré
• Tifffán Kékfrankos 2017 – Vesztergombi Kékfrankos válogatás 2016
  Toffifee, étcsokoládé bonbon, sós karamella

Szívesen részese lennél a nem mindennapi gasztronómiai élménynek? Foglalj asztalt november 24-ig, hogy engedményesen válthass jegyet! A résztvevők száma korlátozott, ne felejts el asztalt foglalni!

Telefon: +36 1-815-1100
E-mail: araz@araz.hu