Fekete gólya

Az emberek társaságát nem kedveli, a fehér gólyákkal és gémekkel viszont szívesen vadászik együtt, sőt, az utóbbival még együtt is szoktak átutazni Afrikába. Lakhelyére kényes, ha már csak a közelben kivágnak néhány fát, máris költözik, a magyarországi fakitermelés így nem is tette kedvenc helyévé országunkat – emellett ráadásul fészket sem szeret építeni, ha el kell hagynia régi lakhelyét, keres egy elhagyatottat újabb munkálatok helyett. Leginkább folyók menti erdőkben él, többek között a Hanságban, Szigetközben és az Őrségben. Rendkívül könnyű felismerni, ugyanis ahogyan a neve is mutatja, olyan mint a fehér gólya – csak feketében.

Rétisas

A királyi állat majd egy méter magas, szárnyfesztávolsága pedig akár a 2,5 métert is elérheti. Kiskorában nem a legbarátságosabb, a fészekben az erősebb fiókák ugyanis kilökik a gyengébbeket, ám felnőttként csupán már egyszerű ragadozóállatok – rengeteg tévhittel körülvéve. Sokan gondolták úgy Európa szerte, hogy a rétisas veszélyes még az emberre is, így vadászatuk egy ideig nagy erőkkel zajlott, 1970-től viszont védelem alatt áll, ennek hála 40 év alatt már kimondhatjuk, hogy nincsenek többé a kihalás szélén. Magyarországon jelentősen nőtt az egyedszámuk, ma már körülbelül 500 réti sas fészkel országunkban, ám elterjedésük véges, mivel száz négyzetkilométernyi saját területet igényelnek egyedenként.

Jégmadár

A kistestű jégmadár a rejtőzködés egyik magyarországi királya. Háta azért kék, hogy a ragadozó madarak ne vegyék észre amikor a víz felszíne felett vadászik, hasa pedig azért barna, hogy a halivadékok egyszerű vízen úszó száraz falevélnek nézzék. Ragadozó, leginkább halivadékokat vadászik rettentő gyorsasággal. Szabados életmódú vándorló madár, nem mindig ugyanarra a helyre tér vissza – kicsit olyan mint egy gazdag ember, akinek számtalan ingatlanja van. Tojásait egy méternyi hosszú, vájt, vízszintes csőbe rejti.

Túzok

Az egyik legnagyobb erőnkkel védett állatunk 2014-ben az év madara lett Magyarországon, ami nem is csoda, hiszen Európában itt van a legfőbb fészekrakó és udvarló területe. A túzok a világ legnagyobb testű repülő madara, de futómadárnak is kiváló. Szereti a bevetett rétek közelségét, habár nem csak növényekkel táplálkozik, hanem sokszor akár rágcsálókkal is. A pulyka nagyságú túzok a II. világháború idején még több mint tízezer példányszámmal képviseltette magát Magyarországon, ez ma a szám már alig több mint ezer. Az 1970-es évek óta védett, a dévaványai túzokrezervátumban segítenek a fiókák nevelésében, a Hortobágyon pedig a föld alá helyezték a vezetékeket, melyek éppen a madár repülési magasságában helyezkedtek el.

Székicsér

Európában veszélyeztetett, Magyarországon pedig fokozottan védett fajnak minősül a levegőben és földön is vadászó székicsér, mely a teleket Afrikában tölti. Legfontosabb ismertetőjele a torkán lévő folt, amit fekete minta határol.