IDŐPONT: december 6., 19:00 • HELYSZíN: Magvető Café (1074 Budapest, Dohány u. 13.)

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött, itt tudsz jelentkezni!

Meghívott vendégeink

Krajcsó Nelli, a Slow Budapest alapítója

A Slow Budapest az egyre gyorsuló világ kihívásaival foglalkozó kezdeményezésként jött létre 2012-ben. A Slow Budapest a kezdetektől arra keresi a választ, hogyan lehet a fogyasztói társadalomban, az információs túlterheltségben, és egy nagyvárosi környezetben egyensúlyt találni.

„Szeretném minél több emberrel megismertetni a slow-t: a szülőkkel, akik 3-4 éves gyerekeiket különóráról különórára cipelik, a negyven helyett ma már huszonéves korban a munkahelyi kiégés tüneteit mutató fiatalokkal és azokkal, akik folyamatosan próbálják utolérni magukat, de nem sikerül.”

Neer Dorottya, a Breakslow társtulajdonosa

A Breakslow segít megtalálni a legjobb helyeket, ahol a pároddal, barátokkal vagy üzleti partnereddel fogyaszthatod el a kedvenc reggelidet. Céljuk, hogy a reggelizés elfoglalja kitüntetett helyét a mai rohanó világunkban.
Gyerekkora számos boldog pillanata köthető a hétvégi családi reggelikhez. Akkor még nem tudták, de bizony brunch-oltak a javából. A reggelik iránti szeretet tehát kiskora óta a része. A mai napig nem telhet el úgy nap, hogy ne egy nyugodt reggelivel kezdje a napot, hiszen ez kihat a hangulatára, az egészségére és meghatározza a nap további részét. A Breakslow-hoz még tavaly márciusban, az oldal áprilisi indulása előtt csatlakozott és azonnal szívügyévé vált. Azon dolgoznak, hogy a rohanós reggeleket felváltsák a nyugodt étkezéssel indított napok, hiszen ahogy a mottójuk is tartja:

„Egy isteni reggeli után meg tudod váltani a világot. Mi megmutatjuk, hogy hol kezdj hozzá.”

Dr. Marky Ádám, orvos, vezetői tanácsadó, mindfulness- kutató

Szenvedélyesen hisz abban, hogy rendkívül stresszes körülmények és állandó elvárások között is lehetünk igazán jól. Kutatóként azt vizsgálja, hogyan járul hozzá a mindfulness testi-lelki rezilienciánk megőrzéséhez, és hogyan fejlődhetünk, olyan környezetben is, ahol sokan mások kiégnek vagy összetörnek. Tudományos, tényeken alapuló megközelítését bizonyítja, mint hogy vezető nagyvállalatok igazgatótanácsait tanítja meditálni. Szívügye a tehetséggondozás, így minden évben vezet mindfulness alapú hallgatói tréningeket a Semmelweis Egyetem hallgatóinak is.

A kerekasztal-beszélgetést Krajnyik Cinti, a Funzine – See you there főszerkesztője moderálja.

Ha bármi kérdésetek lenne, bátran keressetek minket az eloadas@funzine.hu címen!

TALÁLKOZZUNK MINDEN HÓNAPBAN A FUNZINE-KEREKASZTAL KÖRÜL!

Milyen káros hatásai vannak a gyors étkezésnek?

Míg Amerikában szinte fel sincsenek szerelve a konyhák (a mirelit, készen kapott ételekhez elég a papírtányér, így mosogatni sem kell), Jamie Oliver pedig nemrég kudarcot vallott a brit iskolák menzareformjával. A gyerekek szinte már nem is tudnak evőeszközzel enni, hisz a gyorséttermi koszthoz nincs rá szükségük, a gyerkőcök több mint fele pedig nem is eszik friss gyümölcsöt vagy zöldséget. Itthon azért nem ennyire súlyos helyzet, de a globalizációval, a nemzetközi láncok térhódításával kiszorul a tájjelleg, a tradicionális konyha. Egyre több ember szenved ételintoleranciától vagy valamilyen érzékenységtől, túlsúlytól, szív- és cukorbetegségtől – nyugodtan felelőssé tehetjük az adalékokat, színezékeket, tartósítószereket. A környezeti, gazdasági hatásokról ne is beszéljünk.

Mi a célja a slow food-mozgalomnak?

Az 1989-ben alapított nemzetközi slow-szervezet Carlo Petrini vezetésével mára több mint 160 országban van jelen, több millió taggal és több ezer helyi projekttel. A mozgalom célja a kapcsolatteremtés tányér és bolygó, emberek, politika és kultúra között. Maga a slow food sokrétű, ne higgyük, hogy kizárólag az egészséges táplálkozásra fókuszál. A mezőgazdasági termelés, a regionális termékek, a gasztronómiai tudományok, az idegenforgalom és az élelmiszer-biztonság mind ide tartoznak a kulturális és emberi értékek megőrzése mellett. Három alapelv létezik: a jó (minőségi, ízletes és egészséges), a tiszta (a termelés nem károsítja a környezetet) és a fair (elérhető ár a fogyasztóknak és megfelelő anyagi kondíciók a termelőknek).

Milyen lépéseket tehetsz azért, hogy „lassa(bba)n étkezz”?

Nem könnyű hét közben odafigyelni az étkezésre: sokunk napjai hektikusak, esetleg sok utazással, munka és iskola közti egyensúlyozással jár – a legegyszerűbb néha útközben, vagy a munkahelyünkhöz közel bekapni valamit, amikor éppen megéhezünk (vagyis inkább, amikor már farkaséhesek vagyunk). Egy kis tervezéssel (meg persze motivációval, akaraterővel) azonban nem lehetetlen ezen változtatni. Ha előre megtervezzük, mit is ennénk, főznénk a héten, hétvégén elintézhetjük előre a bevásárlást: így jut időnk akár termelői piacra is eljutni, hogy a zöldség és a gyümölcs ne távoli országokból, félig érett állapotban érkezzen meg a boltok polcaira, ahol aztán útközben mesterségesen „beérlelik”. Ilyenkor esetleg szoríthatunk időt arra is, hogy előre főzzünk. Érdemes kerülni a különböző levesporokat, ízfokozókat. Ha még előző este vesszük a fáradságot, előkészíthetjük a másnapi ebédünket – így egészségeset eszünk, és hosszú távon sok pénzt is megspórolunk.