Áfonya utca 7.

Az 1934-ben átadott Szánthó-villa terveit a torinói világkiállítás magyar pavilonját is jegyző Pogány Móric készítette, akit jelentősen inspirálták az utazásai során látott élményei. A kétemeletes, teraszokkal díszített Bauhaus irányzat jegyeit viselő épület fő látványossága a félköríves lépcsőház, ami az utcai frontról vonzza magára az itt sétálók tekintetét.

A háború alatt kisebb sérüléseket szenvedő épületet államosították, majd két kisebb lakásra osztották fel, a lakóknak hála pedig még ma is eredeti pompáját élvezhetjük.

Hankóczy Jenő utca 3/a

Molnár Farkas neve ismerősen csenghet azoknak, akik kicsit is otthonosan mozognak az építészetben: a nemzetközileg is elismert építész a magyarországi Bauhaus első itthoni képviselője, nevéhez számos, a környéken található villaépület kötődik.

A Balla-villának is nevezett házat Balla Szigfrid Frigyes kereskedő építtette, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparcsarnok főtitkára volt és nem utolsó sorban József Attila egyik mecénása is. A lejtős területen álló épület 1932-re készült el, alsó emeletére egy nagy társalgóteret álmodott meg a tervező, a szobák és egyéb helyiségek pedig a felső emeleten kaptak helyet.

Pár évvel az átadása után még egy garázzsal toldották meg az épületet, illetve megépült a fenti erkély, amiről lélegzetelállító kilátás nyílik az egész városra. A villa többször cserélt lakót, és számos átalakításon is átesett, de az utcáról csodálva még mindig felfedezhetjük a világhírű építész emblematikus stílusjegyeit.

Szilágyi Erzsébet fasor 61.

A Bauhaus stílusjegyeket viselő szimmetrikus épület már a Szent János Kórháznál található busz- és villamosmegállóból rögtön megragadja a szemet. A társasvillaként bejegyzett ház 1936-ban épült meg az akkor Olasz fasornak nevezett út mellé. Az épületet a Svájcban már nagy karriert befutott Wanner János tervezte, a kivitelező és egyben tulajdonos pedig testvére, Wanner Henrik volt.

A ház megálmodásában a modern építészet elvei domináltak, így nagy szerepet kaptak a geometrikus formák, illetve a vasbetonszerkezet és -erkélyek, a lapostetőn pedig egy tetőkertet hoztak létre. A villa kialakításakor a legkorszerűbb építészeti megoldásokat alkalmazták, így kerültek tolóablakok az akkor hatlakásos épület falaira.

A Dr. Ferkai András, Ybl-díjas épülettörténész által „a modern építészet egyik első és legkitűnőbb” bérvillájának nevezett épületet a korabeli legelismertebb építészeti folyóirat, a Tér és Forma hasábjain is kiemelték páratlan megjelenése miatt. A lifttel felszerelt épületben eredetileg egy-egy szinten egy-egy lakás állt, előcsarnokát pedig máig jellegzetes zöld üveglapok fedik, amik a nagy ablakoknak köszönhetően mindig magukra vonzzák a tekintetet.

Míg a neves testvérpár több, hasonló stílusjegyeket viselő bérpalotát tervezett Európa-szerte, a Szilágyi Erzsébet fasoron álló épület mindig is közel állt a szívükhöz, hiszen az évek során rendszeresen visszatértek Wanner Henrik otthonába.

Berkenye utca 19.

A Berkenye utca 19. szám alatti villa tervezésére Kozma Lajost, többek között a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep két épületének és a Vígszínház egykori kávézójának megálmodóját kérték fel 1936-ban. A tulajdonos a korábban Újlipótvárosban élő Gépszíj és Műszaki Bőrárugyár Rt. igazgatója, Magyar Lajos volt, aki két külön lakást terveztetett az épület falai közé: az alsó szinten feleségével élt, míg a felső szintet lányuk és családja kapta. 

Az épületben mindkét lakás központjában egy hatalmas nappali állt, többi részében impozáns lakóhelyiségek, falba tolható ajtóval elválasztható hálószobák és fürdők álltak, melyek mindegyikénél figyeltek a megfelelő világításra és szellőzésre.

Az épület különlegessége kívülről határozottan a zárterkélyszerűen kiugró, félhenger alakú homlokzat, ami csak a háború utáni államosításkor kapott ablakokat, korábban egy közös helyiség egyik részét képezte. Ekkor osztották fel több kisebb lakásra is az ingatlant, ahol, ugyan már csak bérlőként, de tovább is itt élhetett a Magyar család.

Baba utca 14.

A Járitz-villa ugyan a Rózsadombhoz közeli Ferenc-hegyen található, egyedi külsejének köszönhetően mégsem maradhat ki a felsorolásból. A területet 1940-ben Járitz István autóalkatrész-kereskedő vásárolta meg, azzal a céllal, hogy egy pazar otthont építsen ötfős családja számára.

Az épület megtervezéséhez nem kisebb nevet bízott meg, mint Fischer József, aki Molnár Farkassal együtt a magyarországi Bauhaus-mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakja. 1941-re meg is álmodták a csodálatos épületet.

Az eredeti villa a most itt álló épülethez képest körülbelül fele ekkora volt, belseje tökéletesen passzolt az elképesztően egyedi külsőhöz, az egyemeletes lakóház felszereltsége ugyanis egy valódi luxuslakáséval volt egyenlő, a városra nyíló panoráma pedig végképp a környék egyik legjelentősebb épületévé emelte.

Budapest ostromakor a házat bombatalálat érte, részlegesen leégett, a későbbi felújítás során pedig egy különleges mozaikburkolatú medencével gazdagodott, aminek mintáját Járitz Józsa, a tulajdonos testvére tervezte meg. Az államosítás után a lakóvilla funkciója kórház lett, így ennek következtében egy hozzá nem illő, külső liftházzal toldották meg az épületet, amire a betegek szállítása miatt volt szükség.

Az 1950-es évektől egészen 2018-ig a Szent János Centrumkórház Légzésrehabilitációs Osztálya működött itt, az azóta üresen álló, egyre inkább romló állapotú épület pedig a hírek szerint a Gyermek- és Ifjúságpszichiátria rehabilitációs részlegének fog otthont adni.

Ismerjétek meg a magyar Bauhaus-mozgalom kísérleti lakótelepének történetét:

Séta a budapesti Bauhaus-villanegyedben: A Napraforgó utca története

A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar Bauhaus-mozgalom csúcsalkotása, egyben kihagyhatatlan szabadtéri program.

Funzine

A Nyúl utca 6., vagyis a Gyenes-villa nevét építtetőjéről, Gyenes Lajosról kapta, aki a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankja Rt. vezérigazgatója volt, és rangjához méltó lakóhelyet szeretett volna magának. A környéket bejárva végül a Nyúl utca mellett döntött, ami elsősorban az árnyékot adó gesztenyefái és az elhelyezkedése miatt nyerte el a tetszését.

Új otthona megtervezésével a híres budai bérházépítészt, Ágoston Emilt bízta meg, akinek tervei 1909 tavaszára készültek el, 1911-re pedig már fel is épült az egész épület. Az elismert építészt többek között a parlament tervezője, Steindl Imre mentorálta, művészetén pedig jelentősen érződik, hogy karrierje elején egy több éves európai körúton részletesen tanulmányozta a különböző épületeket.

Számos impozáns magánvilla mellett többek között a Hungária fürdő és az Astoria szálló Múzeum körúti frontja is az ő nevéhez kötődik, ezek mellett pedig számos külföldi megrendelése is volt.

A Gyenes-villa kinézete tökéletesen tükrözi tervezőjének ismertetőjegyeit: a meredek tető és a faragott népies motívumok a homlokzaton mind az észak-német stílust idézik.

1926-ban egy előkerti garázzsal bővült az épület, majd 1958-ra nyerte el mai kinézetét, amikor a manzárdtetőt is beépítve 15-re bővült a lakások száma. A pazar villaépület mellett érdemes az utcafrontról a gazdagon és egyedien díszített kerítés részleteit is megfigyelni.

A ház több híres lakóval is büszkélkedhet: többek között itt élt családjával Romvári József több nemzedéken keresztül, aki több, mint 100 magyar film látványtervét álmodta meg, többek között pedig a Mephisto és a Pál utcai fiúk c. filmek díszlete is hozzá kötődik.

Ismerjétek meg a környék többi épületének történetét is:

Múltidéző séta Budán: A rózsadombi villák titkai

A budai lankákon sétálva szebbnél-szebb épületek követik egymást, a mesebeli villák pedig izgalmas történeteket rejtenek.

Funzine

Bimbó út 63.

A távolról is szemet szúró sarokház a kor neves építészének, Ligeti Pálnak a munkája, a rendkívül modernnek számító tetőterasszal felszerelt háromszintes villa 1942-re készült el. Az elképesztő panorámával bíró épületben gyakorlatilag minden volt, amire egy nagypolgári családnak szüksége lehetett: cselédlakástól kezdve, éttermen keresztül többszobás lakások kaptak helyet a mesés villában.

Az épület hamar megtelt lakókkal, itt élt többek között Bisztray-Balku Sándor, a Siemens-Reiniger Művek műszaki igazgatója, illetve Földes Pál, a Goldberger gyár igazgatója, akinek lakásában valódi krimi játszódott le. Az Elektromos Művek embereinek álcázott fiatalemberek leütötték a Földes család házvezetőnőjét, majd kirabolták a lakást, a tetteseket sosem kapták el.

A második világháború pusztítása után egészen 1956-ig kellett várni a villa felújítására, ekkor több összkomfortos, kisebb lakással toldották meg a házat. Az épület jelenleg helyi védelem alatt áll és nagy sarokteraszával máig különleges látványt nyújt.

Marczibányi tér 1.

Az 1900-as évek elején egyre nagyobb lett az igény a közoktatás megreformálására, ugyanis jelentősen megnövekedett a lakosság száma rövid idő alatt, így több iskolára volt szükség. Az akkori polgármester, Bárczy István közbenjárásával, ennek az igénynek a kielégítésére készült el a ma a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolának helyet adó intézmény 1912 és 1915 között. Az épületet Balázs Ernő és Grosz József építészek tervezték, természetesen ekkor még külön alakították ki a fiú-és a lányiskolát.

A tervezésnél minden részletre figyeltek: szigorúan 6,5 méter széles tantermeket alakítottak ki, amiket egy széles folyosó kötött össze. Az akkor roppant korszerűnek számító épületben helyet kaptak szertárak, egy ifjúsági olvasóterem, egy könyvtár és több adminisztrációs szoba is. Az évek során természetesen sok átalakuláson esett át az épület és a többi fővárosi intézményhez hasonlóan koedukált iskolává vált, külseje máig őrzi eredeti kinézetét.

Aranka utca 2.

A Marczibányi tér mellett, a Rézmál aljában található körforgalomnál áll az 1910-ben megépült villa, amin ugyan már nincsenek meg a megtervezésekor ikonikusnak számító tornyocskák, mégis olyan, mintha visszacsöppentünk volna az időben. A háromszintes villa Andor Béla, a Villamossági Tröszt Rt. pénzügyi igazgatója számára épült.

Az észak-német stílusjegyekkel tarkított épülethez több hasonló stílusú villa is található a környéken, többek között a Nyúl utca házaiban is felfedezhetjük ezeket az elemeket. A második világháború ezt az épületet sem kímélte: a szovjetek a ház egyik szárnyát felrobbantották, ám az államosítás hulláma elkerülte a villát, így máig a család tulajdonában áll.

Aranka utca 10.

A gigantikus, mesebeli kastélyra emlékeztető narancssárga villa már messziről kitűnik a többi épület közül és szinte már elképzelhetetlen lenne nélküle a rózsadombi látkép. Az épületet Gerstenberger Emil építőmester tervezte saját maga számára, családjával itt élt, illetve cégének az irodája is itt működött.

Az elképesztően egyedi, többemeletes, erkélyekkel és kiugrásokkal gazdagított épületen több torony és kupola található, ami József Ferenc királyi hercegnek is megtetszett és 1924-ben ajánlatot is tett a villa megvételére. Végül feleségével, III. Frigyes szász fejedelem lányával be is költöztek és egészen a második világháború kitöréséig itt éltek. Ezután az épület falain belül működött a Statisztikai Hivatal, majd 1949-től 1964-ig a Hóvirág Gyermekotthon kapta meg a házat, ami így több, mint 120 állami gondozott kisgyereknek adott otthont.

Ezután Hetes Otthonként fogadta azokat a kisgyerekeket, akiknek szülei hétköznap három műszakban dolgoztak és nem tudtak megfelelő körülményeket teremteni gyermekeik számára. Az intézmény egy rövid ideig a Budapest Fővárosi Tanács kezébe került, majd 2005. júniusa óta hivatalosan kollégiumként működik, azon gyermekek számára, akiknek szülei nehéz anyagi körülmények között élnek.

Hankóczy Jenő utca 3/a.

Molnár Farkas neve ismerősen csenghet azoknak, akik kicsit is otthonosan mozognak az építészetben: a nemzetközileg is elismert építész a magyarországi Bauhaus első itthoni képviselője volt, nevéhez számos, a környéken található villaépület kötődik.

A Balla-villának is nevezett házat Balla Szigfrid Frigyes kereskedő építtette, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparcsarnok főtitkára volt és nem utolsó sorban József Attila egyik mecénása is. A lejtős területen álló épület 1932-re készült el, alsó emeletére egy nagy társalgó teret álmodott meg a tervező, a szobák és egyéb helyiségek pedig a felső emeleten kaptak helyet.

Pár évvel az átadása után még egy garázzsal toldották meg az épületet, illetve megépült a fenti erkély, amiről lélegzetelállító kilátás nyílik az egész városra. A villa többször cserélt lakót és számos átalakításon is átesett, de az utcáról csodálva még mindig felfedezhetjük a világhírű építész emblematikus stílusjegyeit.

Ha a környék többi villájának történetéről is olvasnál:

Tavaszi séta a Rózsadomb lábánál: A Nyúl utca villáinak titkai

A gesztenyefák árnyékolta Nyúl utcán egymást követik a szecessziós kerítések és a lenyűgözően gyönyörű múlt századi villák,így érdemes felkeresni egy napsütéses tavaszi séta alkalmából.

Funzine

A Rózsadomb Center tőszomszédságában nyílt meg a Rózsadomb legújabb és legfrissebb gyöngyszeme, a Hello Buda Fresh Market. A piachangulaton túl azonban jóval sokszínűbb profillal lehel életet a környékbe a hely, hiszen részben szórakozóhely, részben termelői piac, részben kulturális helyszín, ahol aztán tényleg mindenki megtalálhatja a számításait.

Minden második pénteki nap például a divatról, dizájnról és a közösségi vásárok hangulatáról szól, ekkor a tér a Divat PLACC-é, hogy aztán a hangulat minden szombaton Finom PLACC-ba forduljon át és átadja helyét a termelői portékáknak. A Hello Budában havonta egyszer a vasárnap sem marad tétlen, ezen a napon a kutyásokat várják tematikus piacozásra EB OVO PLACC címén.

A mennyei termelői portékák mellett persze budapesti füleknek nem ismeretlen helyek is megtalálhatók lesznek itt, olyan mint a The Fishmonger, a japán vonalat erősítő Wafu, a Hússzabóság, az újdonsült fagyimennyország a Cloud9, illetve az Újlipótvárosból már jól ismert Három Tarka Macska is felbukkan itt pékségével.

Ha pedig a nagy piacozásokban kicsit megfáradva, a sok-sok jóság súlya alatt kicsit megpihennénk nézzünk szét a street food fogások között a Crunchy, a Steak Sense vagy a Fishmonger tengeri halas büféjénél, kérjünk pizzát vagy hajtsunk fel egy kávét az egész nap nyitva tartó bárban, délután vagy este pedig kanyarodjunk vissza ide akár egy kis zenével megspékelt jéghideg frissítőre, akár egy közös meccsnézésre.

Elérhetőség:

1025 Budapest, Törökvész út 93/A
hellobuda.hu